A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodtak. A nagypénteki munkaszüneti napról először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén.

Az országgyűlés a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette a változást.Ezzel a munkaszüneti napok száma tizenegyre emelkedett Magyarországon: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e és 26-a.

A nagypéntek Európában 14 országban ünnep. Németországban összesen 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Miről szól a nagypéntek?

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg.Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában. Megjegyezte, hogy az országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti. Az előterjesztők szándéka szerint a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.

Forrás: origo.hu