Úgy tűnik, nemcsak csatát, hanem háborút nyert az önkormányzat, amely határozott fellépéssel és aktívan segítve az illetékes építésügyi hatóság munkáját, most lehet, olyan precedensértékű ügyben érte el érdemi döntés megszületését, mely a hasonló ingatlanok esetében komoly figyelmeztetés lehet a tulajdonosok számára. Portálunk birtokába jutott dokumentum szerint ugyanis a Tárház utcai tulajdonosainak hat hónapja van az 559 négyzetméteres telken álló pince, a meglévő földszint és beépített tetőteres, a papírok szerint „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű ingatlanon arra, hogy az építési tevékenységet megelőző eredeti állapotot helyreállítsa. Erre a csepeli önkormányzat kezdeményezése után, a fővárosi kormányhivatal kötelezte a tulajdonosokat.

Hogy mi lesz hat hónap múlva, és vajon a tulajdonosok hajlandók lesznek-e milliókat költeni erre, nem tudni, mindenesetre információink szerint az elmúlt időszakban több ilyen esetre is fény derült. Érintett lehet többek között egy Katona József utcai ingatlan is.

Közben trükköznek máshogy is. Például úgy, hogy egyes építési vállalkozók a főépítészi konzultáción véleményezett terv szándékos módosítása során a szabályosan kialakítható lakásszám, általában egy, de legfeljebb két lakás helyett négy vagy több lakásos lakóépületeket építenek meg, így törekedve – jogellenesen - a profit maximalizálására. Ennek jogkövetkezményeit viszont teljes egészében a vevőre hárítják.

Ezek kisebb-nagyobb átalakításokkal, vagy az épület építésnél végrehajtott módosításokkal történnek (pl. ajtók befalazása, válaszfalak áthelyezése) és általában ahatósági ellenőrzéseket, vagy a használatbavételi eljárást követően. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező úgy építi meg az épületet, hogy kialakított lakások egy része hivatalosan nem is „létezik”, majd ezeket adja elegy vagy több tulajdonosnak. Ez akkor is problémás, ha a vevő ismeri a szabályokat és azok felett szemet hunyva megy bele a vásárlásba, hiszen ekkor aktív résztvevője a jogszerűtlen cselekménynek, így vele szemben is eljárhatnak a hatóságok. Ugyanakkor még nagyobb baj, ha a vevő nincs tisztában a helyzettel, erről laikusként nem tud, vagy nem is világosítják fel, majd csak az esetleges hatósági eljárás, vagy ingatlanügyi eljárás után szembesül a következményekkel, hogy egy közös tulajdonú közös lakásban lett résztulajdonos. Az ilyen jellegű, erkölcsileg is jogilag egyaránt elítélendő cselekmények áldozatai nehezen tudják utólagosan kárukat érvényesíteni, hiszen, ha a kivitelező levonult a területről (vagy esetleg felszámolásra került) a kár behajtása szinte ellehetetlenül.

Ha pedig perre megyünk, akkor sem lesz könnyű dolgunk. Egy esetleges polgári, vagy kártérítési perben ugyanis nehezedik a bizonyítás, hiszen építési engedély hiányában automatikusan az építtető és az ingatlantulajdonosok felelnek a jogkövetkezményekért, és amióta egyes építkezéseknél építési napló sem kötelező, így a szakszerűtlen építési munka tárgyi bizonyítása is problémás lehet. Ha pedig a lakás hivatalosan nem létezik, mivel az csak egy lakásban kialakított lakrészként határozható meg jogi szempontból, úgy az értéke is alacsonyabb így a vételár is túlzóan magas lehet ebben az esetben.

Tehát egy ilyen ügyben könnyen kerülhet akár a jóhiszemű tulajdonos is olyan helyzetbe, melyben egy rendezetlen jogi hátterű ingatlan tulajdonosa lesz és olyan kompromisszumokat kell kötnie a szabályosság érdekében, melyek betartása hatalmas életvitelbeli áldozatot követel, a jogi megpróbáltatásokról nem is beszélve.

Gyulai István, Csepel főépítésze szerint ilyen helyzetekben mindig célszerű elkérni a lakásokra vonatkozó engedélyeket és az ÉTDR-be, vagyis az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe feltöltött terveket és azon ellenőrzi a lakásszámot. Ha a kivitelező nem adja át ezeket vagy ha az átadott terveken szereplő lakásszámban eltérést tapasztal, javasolt elállni a vételtől.

Az ilyen ügyekből egyébként számos hasonló akad országosan, a csepeli önkormányzat azonban a jelenség felbukkanása óta küzd a jogsértésekkel és prevenciós jellegű intézkedéseket is végrehajtott a lakosság érdekeit szem előtt tartva. Ennek érdekében, és számos szakértői egyeztetés után döntöttek arról, hogy figyelemfelhívó táblákat helyeznek ki az érintett ingatlanok elé, hogy az ottani (vagy majdani) tulajdonosok tisztában legyenek a helyzettel. A táblán lévő szöveg idézi a helyi építési szabályzat előírásait, mely szerint az adott területen 800 négyzetméteres telekméretig egylakásos, felette legfeljebb kétlakásos ház építhető. Ha pedig az építésügyi hatósági engedélytől eltérően ennél több „lakás” kerül kialakításra, azok nem minősülhetnek önálló ingatlannak, így a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában maradnak, továbbá a szabálytalanság miatt hatósági eljárást indítanak a tulajdonosok ellen, melynek eredményeként, a tervnek megfelelő, hivatalosan engedélyezett állapot helyreállítása is elrendelhető.

Ezt történt most meg a Tárház utcában. Egyébként a hírek szerint további ingatlanokat vesznek górcső alá, hogy kiszűrjék a szabálytalanságokat, ami – mint látható – akár súlyos következményekkel is járhat az érintetteknek. A csepeli önkormányzat ugyanakkor reméli, a Kormányhivatal jelenlegi döntése olyan precedens értékkel bír majd, mely visszaszoríthatja a hasonló jogsértéseket. Elengedhetetlen ugyanis, hogy az otthonként szolgáló lakás ne csak korszerű, kényelmes, szerethető és igényes épület legyen, de szabályos is.