Az ülésén két olyan napirendi pontot tárgyalt a testület, amelyet korábban elutasítottak. Elsőként a Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt-ből kiváló és a feladatai jelentős részét átvevő új cég, a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft. feladatellátási szerződéséről tárgyaltak. Szeptemberben a képviselők 11 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett már döntöttek a Városgazda Zrt. szétválásáról és az új Kft. létrehozásáról. Dr. Vincze Anikó jegyző felhívta a képviselők figyelmét, hogy a Városgazda Zrt. vagyoni eszközei és a humán erőforrás az új céghez kerül, viszont ha a képviselők nem támogatják a feladatellátási szerződést, akkor a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos közfeladatok a Városgazda Zrt-nél maradnak. Borbély Lénárd polgármester is kiemelte, hogy ha a testület nem hagyja jóvá a feladatellátási szerződést, úgy az új cég nem tudja ellátni a városfenntartási- és üzemeltetési feladatait. Szintén emlékeztetett arra is, hogy a szeptemberi testületi ülésen ellenzéki képviselők is támogatták a Zrt. kettéválását. Például csak így lehet biztosítani, hogy a cég a jövőben is foglalkoztassa a megváltozott munkaképességű alkalmazottait. Ábel Attila alpolgármester megjegyezte, amikor szeptemberben a testület döntött a Városgazda Zrt. szétválásáról, a képviselők annak is tudatában voltak, hogy százmilliós vesztesége keletkezik a városnak, ha nemmel szavaznak.
A testület azonban 7 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a javaslatot. A városüzemeltetési feladatok fenntartásának biztosítására Borbély Lénárd polgármester, Morovik Attila és Ábel Attila alpolgármesterek, valamint Szuhai Erika képviselő asszony szavaztak. Ugyanígy támogatta a javaslatot Pákozdi József civil alpolgármester, Tóth Sándor LMP-s és Kovács Dávid Attila független képviselők. A zavartalan működtetés fenntartását célzó javaslatot nem támogatták a Fideszből Bercsik Károly, Balogh Ernő, Czibulyáné Szonday Szilvia, Makray Barbara, Zupkó János, az MSZP-ből Takács Krisztián, Losonci Róbert és Csaba Péter Alajos, valamint a DK politikusai, Horváth Gyula és Várkonyi András.
Ezt követően a helyi adókról szóló rendelet módosítását tárgyalták, amelyet a városatyák a múlt heti testületi ülésen nem támogattak. A javaslat szerint az építmény- és telekadó mértéke 2023. január elsejétől 11,2%-kal változna, ami nem éri el az inflációs emelkedést. Borbély Lénárd arra kérte a képviselőket, támogassák a javaslatot. Mint kifejtette, az önkormányzat működéséhez az állami normatív finanszírozáson felül szükség van saját bevételekre is. Az energiaválság miatt 2 milliárd forinttal megnőttek az önkormányzat rezsiköltségei, amely az inflációval együtt azt eredményezi, hogy most az alapfeladatok ellátása is nehézséget okoz. Rámutatott, az előző testületi ülésen is olyan döntések születtek – csepeli posták megmentése, csepeli pótlék az óvodapedagógusnak – amelyek forrást igényelnek. Kifejtette, 2006-ban a szocialista vezetésű kerület 50%-kal emelte az adókat, és a csepeli Fidesz már akkor azon az állásponton volt, hogy adót kizárólag kiszámítható módon lehet változtatni. – 2010-től a testület minden évben az inflációs mértékkel korrigálta az adót, kivéve 2021-ben és 2022-ben, amikor egy törvényi tiltás értelmében nem lehetett az adón változtatni. Ha jövőre az inflációs mértékkel történne az adókorrekció, akkor 19%-os lenne annak mértéke – tette hozzá a polgármester. Megjegyezte, mivel nem akarnak ekkora terhet róni a csepeli vállalkozásokra, ezért csak 11,2% a korrekció mértéke.
Bercsik Károly jelezte, mivel a Fidesz az adócsökkentés pártja, ezért nem szavazza meg az adóemelést. Ábel Attila és Pákozdi József alpolgármesterek is emlékeztették a képviselőt, hogy az elmúlt években a testület fideszes és ellenzéki képviselői – így Bercsik Károly is – megszavazták az inflációs korrekciót. Az is elhangzott, hogy idén – eddig - Budapest 18 kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületében született meg a hasonló döntés, van olyan kerület, ahol ez előkészítés alatt van, és olyan is, ahonnan nem kaptak választ.
Hiába volt azonban minden érv: a testület végül 6 igen, 9 nem, 3 tartózkodás ellenében elutasította a rendelet-módosítást, és ezzel 300 millió forintos adókiesést okozott az önkormányzatnak, amivel a csepeli önkormányzatnál tovább súlyosbodik a háborús infláció és az energiaár-emelkedések miatt amúgy is kritikus helyzet.