Gyulai István, Csepel főépítésze a Csepeli Hírmondónak elmondta: a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerint a 800 négyzetméter alatti családi házas telkekre egy, a 800 négyzetméter felettiekre pedig két lakás építhető. Ez elősegíti, hogy az eredetileg egy telek ‒ egy lakás struktúrán alapuló kertváros ne váljon élhetetlenül sűrűvé, hiszen az ott lakók éppen a sok zöld, a kertvárosias nyugalom miatt szeretnek itt élni.

Mire kell figyelni ingatlanvásárlás előtt?

A főépítész felhívta a figyelmet, hogy a HÉSZ-t rendre megszegik a profit maximalizálására jogellenesen törő építtetők, és négy- vagy többlakásos házakat építenek azokra a telkekre, ahol a szabályok szerint egy vagy kettő engedélyezett, ezért arra kéri azokat, akik ingatlanvásárlás előtt állnak, hogy ne vegyenek ilyen lakásokat, mert előfordulhat, hogy a jogkövetkezményeket nekik kell viselniük. „A kivitelezők becsapják a leendő vevőket, hiszen az épületben jogilag egy vagy két lakás található, de fizikailag négyet vagy akár hatot is kialakítanak. Amikor az építtetők megkapják a használatbavételi engedélyt, kisebb átalakításokkal befalazzák az ajtónyílásokat, így tudnak több lakást is létrehozni. Ezeket a lakásokat az ingatlan-nyilvántartásba nem lehet bejegyezni, ezért osztatlan közös tulajdonként kínálják a vevőknek, így jóval kedvezőbb áron tudják értékesíteni. A vevő örül, hogy olcsóbban jut lakáshoz, viszont tudnia kell, hogy ezek a lakások jogilag és műszakilag is rendezetlenek és a tulajdonosra nézve számos hátránnyal járnak, ugyanis tulajdonjogával csak korlátozottan rendelkezhet, mert a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van” – mondta Gyulai István. Hozzátette, a hatóságok az új tulajdonossal szemben akkor is eljárhatnak, ha nem volt tisztában a helyzettel, és csak később derül ki számára, hogy egy közös tulajdonú közös lakásban lett résztulajdonos. A jóhiszemű vevők utólag nehezen tudják kárukat érvényesíteni, hiszen ha a kivitelező levonult a területről, vagy esetleg felszámolták, a kár behajtása szinte ellehetetlenül.

Ellenőrizzük a lakásszámot

A főépítész elmondta még, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bár lazultak az építésügyi szabályok – például a családi házakat illetően megszűnt az építési engedélyezési eljárás és az építtetőket csak egyszerű bejelentési kötelezettség terheli –, viszont ugyanúgy kell építészt fogadni, statikai és kiviteli terveket készíteni, mint korábban, és azokat feltölteni az elektronikus építési engedélyezési rendszerbe. (ÉTDR-rendszer). Ezekben az ügyekben nem az önkormányzat, hanem a Kormányhivatal Építésügyi Osztálya (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Dél-pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálya) az eljáró hatóság, ott kell bejelenteni, ha valaki szabálytalan építkezést észlel. A főépítész a lehetséges szankciókkal kapcsolatban elmondta, a jogi eljárás után akár az eredeti állapot visszaállítására is kötelezhetik az építtetőt, de az is előfordulhat, hogy teljes bontást rendelnek el, és horribilis összegű büntetésre is számíthat, amit nem a simlis kivitelezőnek, hanem a tulajdonosnak kell megfizetnie. Kérdésünkre, miszerint mit tehetünk annak érdekében, hogy vevőként ne keveredjünk ilyen helyzetbe, úgy válaszolt, hogy el kell kérni az ÉTDR- rendszerre feltöltött tervet, és azon ellenőrzi a lakásszámot. Ha a kivitelező ezt nem adja át, vagy ha az átadott terveken a lakásszámban eltérést tapasztalunk, álljunk el a vételtől. Az építésügyi hatóság segítségét is nyugodtan igénybe vehetjük.

Lass Gábor