Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata felelős gazdaként elkötelezett az klímaváltozás jelentette veszélyek felmérésére, a kockázatok csökkentése és megelőzése érdekében célok megfogalmazására és érdemi intézkedések megvalósítására. Ennek jegyében 2020 elején elkészíttette a Csepel klímastratégiának társadalmasítási/egyeztetési verzióját, amelyhez várjuk hozzászólásaikat, észrevételeiket 2020. május 12-ig. A klímakérdés az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a kerületben, bár mindeddig külön stratégia nem készült a kezelésére, a koncepciók és fejlesztések ennek szellemében alakultak az elmúlt évtizedben. Néhány példa alátámasztásul. Csepel 4 nagy szociális célú rehabilitációs programot valósított meg 2010 óta mintegy 5 Mrd Ft értékben, amely projektek 60 %-ban lakóépületek energetikai korszerűsítését jelentette. A KEOP, majd a KEHOP beruházásai keretében megújult a kerület közintézményeinek (egészségügyi és oktatási intézmények: óvodák, iskolák) többsége, emellett Csepel Önkormányzata önálló Otthon Melege programot indított, amelyeken számos tömbszerű társasház nyert vissza nem térítendő forrást energetikai korszerűsítésre. Saját forrásból, illetve a fővárosi Tér_Köz keretből a zöldfelületek és a szabadidős intézmények jelentős része újult meg (Daru-domb, Rákóczi kert, Ráckevei-Soroksári-Dunaág /RSD/ teljes zöldfelülete, Szent Imre tér és környéke, Csillagtelep és egyéb lakótelepi zöldfelületek, stb.).
Csepel teljes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása – az alkalmazott módszertan alapján – évente közel 540 ezer tonnát tesz ki. Csepel egy lakosra vetítve az országos átlagnál jelentősebb szerepet játszik a klímaváltozás alakításában, döntően a helyi intenzív ipar és az erőmű tevékenységének következtében, amelyek azonban nemzetgazdasági jelentőségűek, szerepük messze túllép a kerület határain. Csepel ÜHG kibocsátásának meghatározó része (95%) a fosszilis energiahordozók elégetésére vezethető vissza. A nem fosszilis energiahordozók felhasználására visszavezethető ÜHG kibocsátás csaknem kizárólag a szennyvízszektort is magában foglaló hulladékgazdálkodásból származik. A kibocsátási értékek szektoronkénti megoszlása alapvetően igazodik a nagyvárosi mintákhoz.
A klímaszempontú helyzetelemzés eredményeinek összegzéseként SWOT elemzés és problématérkép készült, amelyek közvetlenül megalapozzák Csepel megfogalmazott klímavédelmi céljait. A klímastratégia 4. és 5. fejezete mutatja be a klímavédelmi jövőképet, a célrendszert és a javasolt intézkedéseket. Csepel átfogó klímavédelmi jövőképe illeszkedik a fővárosi stratégiák céljaihoz és a helyzetelemző munkarészben feltárt helyi jellegzetességekhez, valamint egyaránt tükrözi Csepel mitigációs, adaptációs és szemléletformálási törekvéseit.
A stratégia összeállítása során 2050-ig került meghatározásra a jövőkép, amely néhány szóval az alábbi: Csepel a főváros modern, élhető, zöld szigete.
Csepel dekarbonizációs célkitűzése (üvegházhatású gáz – ÜHG – kibocsátásainak csökkentése) 2030-ra 20%-os, 2050-ra 40%-os kibocsátás csökkentés a 2015-ös bázisévhez képest. E célkitűzések reálisan kerültek meghatározásra, összhangban a fővárosi és nemzeti stratégiákkal. Ehhez illeszkednek a rövid távú, 2024-ig tervezett intézkedések, amelyek 16 Mrd forint értékben határoznak meg fejlesztési elképzeléseket a célrendszerhez illeszkedő tematikában.
- Mitigáció: épületenergia-hatékonyság, közlekedés, fosszilis energiahordozók kiváltása, energiaelosztás hatékonyságának növelése, területhasználat, energiahasználat és -termelés, hulladékkezelés, lokalitás, felmérések, stratégiák.
- Adaptáció: Helyi vízgazdálkodás, Megváltozott életkörülmények, Zöldítés, Monitoring.
- Szemléletformálás: Szemléletformálási kampányok, oktatások, Klímatudatos foglalkoztatás, Klímatudatos életmód.
A helyi klímavédelmet jelentősen befolyásolja a kormányzati és uniós energia- és támogatáspolitika. Az állam által jegyzett és 2020 januárjában frissített Nemzeti Energiastratégia és később a kormány által bejelentett klímavédelmi akcióterv mind abba az irányba mutat, hogy a soron következő évtizedben sikerül megvalósítani jelen stratégiában lefektetett célokat és intézkedéseket.
Csepel Klímastratégiájának végrehajtásáért elsődlegesen az Önkormányzat a felelős, amely ezt a feladatát a tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetekkel együttműködésben látja el. A klímastratégia végrehajtása ugyanakkor a teljes lakosság, valamint intézményi és vállalkozói kör együttműködését igényli. Ennek érdekében partnerség kialakítása is szükséges az önkormányzat, a közintézmények, a civil szervezetek és a gazdasági szereplők között.
Észrevételeiket, javaslataikat az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldhetik meg.