Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy a kormány 2001-ben nyilvánította gyásznappá október 6-át. Az emberek azonban már a vértanúk kivégzése után, noha titokban, de gyászolták a szabadságharc hőseit; szemtanúk szerint még aznap tömegesen zarándokoltak a helyszínre a népek. Az emlékezés egészen 1867-ig, a Kiegyezés idejéig tiltott volt. Ezt követően köszöntött Magyarországra a „boldog békeidő” és a gazdasági fellendülés, amely előrelendítette az országot. A békeidők és a prosperitás azonban nem lett volna lehetséges, ha a 1848-49-es szabadságharcban nem lettek volna olyan katonahősök, mint az aradi vértanúk is. „Önfeláldozásuk, mártíromságuk példamutató; megőrizték a becsületüket és a szabadságharc szellemét. Abban a hitben gondolkoztak és cselekedtek, hogy a haza mindenek előtt. Ha nincsenek ilyen hőseink, nincs a nemzetnek becsülete. Hamarosan a november 4-ei gyásznapra emlékezünk. A két dátum sok hasonlóságot mutat. Az 1956-os forradalom idején az volt a jelszó, hogy nem engedünk a 48-ból, a Kádár-rendszerben pedig már az is, hogy nem engedünk az 56-ból. Szimbolikus mondatok ezek. A két esemény arra utal, hogy a hazaárulás és a nemzetgyalázás nem megengedhető. Őriznünk kel a nemzet becsületét, és nem szabad elfelejteni hőseinket. Ma is tapasztaljuk, hogy meg kell őriznünk hazánk függetlenségét, védenünk kell az ország határait” – mondta Németh Szilárd.

Ezt követően koszorút helyezett el az emléktáblánál a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd, Ábel Attila, Morovik Attila és Szeles Gábor jegyző. Az Országgyűlés részéről Németh Szilárd és Kontúr Pál, Csepel díszpolgára. A Fidesz-KDNP nevében Bercsik Károly, Czibulyáné Szonday Szilvia és Pintér Józsefné képviselők. A Párbeszéd Magyarországért részéről Hudák János képviselő. Az MSZP-től Dobák István képviselő. Koszorúzott a Jobbik, az LMP, a Csepeli Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, a Csodakút Egyesítet Óvoda, a Történelmi Vitézi Rend, valamint más kerületi szervezetek, egyesületek, kisdiákok. A jelenlévők végül mécseseket gyújtottak az emléktáblánál.

Cs.A.