Strein Oszkár, Csepel díszpolgára az év elején nyújtotta be kárpótlási igényét, amelyet a Német Szövetségi Közigazgatási Hivatal el is fogadott a megfelelő dokumentumok áttekintése után. Az összeg kifizetése még nem történt meg, de a közeljövőben várhatóan átutalják számára az összeget. Csepelről a hivatalos adatok szerint legalább 269, főként német nemzetiségű férfit vittek el a szovjet hatóságok 1945. január 21-én, akiket a jelenleg Ukrajna területén található Liszicsanszk városában dolgoztatták szénbányákban. A kényszermunkások egyharmada soha nem térhetett haza, mert meghaltak a kimerültségtől, éhínségtől, betegségek következtében. Az elhurcoltak többségét 1948 nyarán engedték el. Strein Oszkár az utolsó csepeli túlélő.
Németország kormánya azoknak a még életben lévő német nemzetiségű egykori elhurcoltaknak ajánlotta fel a jelképes kártérítést, akiket a Szovjetunióban kényszerítettek rabszolgamunkára. A kárpótlás csak civil elhurcoltaknak jár, az egykori hadifoglyok nem jogosultak rá.
Magyarországról becslések szerint csaknem 250 ezer civilt hurcoltak el, de közülük már csak néhányan élnek. A Magyarországi Németek Országos Szövetsége (MNOSZ) helyi szervezeteinek segítségével sikerült eddig felkutatni azokat, akik még életben vannak és jogosultak a kártérítésre.
Pomothy Gabriella, az MNOSZ budapesti irodájának vezetője azt mondta, hogy a fővárosban körülbelül egy tucatnyian jelentkeztek a kártérítésre, és néhányan már megkapták a felajánlott összeget. Az igénylők között akad egy házaspár, a VI. kerületben élő 96 éves Hell György és 94 éves felesége, Hell Györgyné, akik együtt raboskodtak a Szovjetunióban. Soroksárról hatan jelezték, hogy igényt tartanak Németország gesztusára. Vidéken eddig főként Pécs környékéről jelentkeztek túlélők. A kárpótlási kérelmeket még mindig be lehet nyújtani a Német Szövetségi Közigazgatási Hivatalnak, mivel a határidő 2017. december 31-én jár le.
Cs. A.