A programok bemutatásában részt vett a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai, a BRFK Bűnügyi Kutyavezető Alosztálya, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Centra Volk önvédelmi csoport, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete, a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetsége, a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. A délelőtt folyamán a diákok előbb csoportokban tekinthették meg a tematikus bemutatókat, amelyeken az újraélesztéstől kezdve a börtönélet mindennapjain át a bűnözés és a bűnmegelőzés lehetőségeiről kaptak szemléletes tájékoztatást.   

Drózdi László, a Magyar Vöröskereszt munkatársa hasznos tanácsokat adott az újraélesztéssel kapcsolatban. Olykor megesik, hogy valaki eszméletlenül összeesik az utcán, vagy baleset következtében kerül életveszélyes állapotba. Mi az első teendő ilyen esetben? Nos, a helyes válasz nem az, hogy hívjuk a mentőket, hanem előbb meggyőződünk arról, hogy a szerencsétlenül járt emberrel mi történt valójában. Meg kell próbálni kommunikálni vele, például akár úgy, hogy enyhén megrázzuk a vállát; ám ha ez láthatóan sikertelen, akkor érdemes ellenőrizni a pulzusát és azt, hogy lélegzik-e. Ha nem tapasztalhatók életjelek, értesíteni szükséges a mentőket, mert nyilvánvalóan nagy a baj. Ezzel egy időben pedig meg kell kezdeni az újraélesztést. A hanyatt fekvő ember fejét hátrahajtjuk, majd erőteljes mellkasi kompressziót kell alkalmazni. A szegycsont alsó harmadát kell két kézzel ütemesen nyomkodni, hogy a szív működését újraindítsuk. Fontos tudnivaló, hogy ne essünk pánikba. Végül is bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítséget kell nyújtania; ha jól teszi a dolgát, életet menthet.

Milyen a börtönvilág egy fiatalkorú számára? Semmiképpen sem örömteli, tehát senki ne jusson börtönbe. A Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet munkatársai röviden ízelítőt adtak a börtönéletről, az elítéltek jogairól és kötelességeiről. A börtönben az elítéltek szabadságát értelemszerűen korlátozzák, mert büntetésüket töltik, ugyanakkor a nevelési cél az, hogy később újra megtalálják a helyüket a szabad világban. Szigorú házirend szerint töltik a mindennapjaikat, a fegyőrök pedig folyamatosan figyelik őket, hogy se másban, se magukban ne tegyenek kárt. Ha megszegik a házirendet, vagy súlyosabb fegyelmezetlenséget követnek el, nem maradnak el a következmények. Enyhébb esetben ezek közé tartozik a feddés, a magánál lévő használati tárgyak csökkentése, de akár magánelzárás is lehet a büntetés. A börtön munkatársai külön figyelmet fordítanak a látogatókra, mivel sok-sok trükköt vethetnek be annak érdekében, hogy az elítélteknek például mobiltelefont, SIM-kártyát vagy akár drogot csempésszenek be. Alapos ruhavizsgálattal, egyéb módszerekkel szűrik ki, hogy a rokonok ne juttathassanak a börtönbe tiltott tárgyakat.   

Topa Zoltán rendőr őrnagy azt szemléltette, milyen apróságok vezethetnek konfliktushoz és bűncselekményhez. Képzeljük el, hogy két ember igyekszik az utcán egymással szemben, de a nagy sietésben véletlenül összeütköznek. Ebből lehet szóváltás, kölcsönös szemrehányás, szidalmazás, majd akár dulakodás és verekedés is. Ennek következtében testi sérülések keletkezhetnek, mindez pedig már bűncselekmény. Pörgessük vissza az eseményeket, és nézzük meg, hogyan oldható meg békésen egy ilyen helyzet. Tulajdonképpen nagyon egyszerűen… Ha véletlenül meglökünk mást, vagy a lábára lépünk, egy bocsánatkéréssel minden konfliktus megelőzhető. Ugyanez érvényes a legtöbb apróságra, amely bajhoz, bűncselekmény elkövetéséhez vezethet. Érdemes higgadtnak maradni, elnézést kérni, felelősséget vállalni, nem belekeveredni olyan helyzetekbe, amelyek kellemetlen következményekkel járnak. A bűnmegelőzésnek ez a legfőbb tanulsága.

Cs. A.