„Csepelen születtem, ez meghatározza életem, rám írta kézjegyét gyárkémények fekete füstje”- írja Nyíri Erzsébet, akinek második, Az idő zátonyán című verseskötetét mutatták be a március 27-én a Csepel Galériában. A költőnőt minden a kerülethez köti: itt született, itt járt iskolába, s ha az élet el is sodorta innen rövidebb-hosszabb időre, mindig visszatért.  12 éves korától ír verseket, novellákat – első verse egy iskolaváltás után született -, de csak későn, 50 éves kora után kezdett el publikálni. „Engem a szavak védtek meg, ha összezavarodtam a magán- vagy a közéletben” – vallja.