ORBÁN VIKTOR: ISMÉT ’48-AS SZELEK FÚJNAK EURÓPÁBAN

Kategória: Közélet 2017. március 15. szerda, 18:13

ovSaját lábunkon állunk, nem vagyunk szolgái idegen hatalmasságoknak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum előtt. A miniszterelnök szerint most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét '48-as szelek fújnak a kontinensen. Hozzátette: Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani.

 

 

A Nemzeti Múzeum előtt több ezren hallgatták Orbán Viktor beszédét

Egy kisebb csoport folyamatos sípolással zavarta meg az ünnepséget

Március 15-e a cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy voltunk, vagyunk, leszünk

A kormányfő szerint most is lázadás állapotában vannak Európa népei

Fel kell készülnünk a változásra

Határainkat meg kell védenünk. A betelepítést meg kell akadályoznunk – fogalmazott a kormányfő

Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja – kezdte ünnepi beszédét a kormányfő. A mi “családi szelfink” egy győztes nemzetet mutat. Mi, magyarok ugyanis nem egy csatában gondolkodunk – folytatta.

“Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük” – fogalmazott.

 

1848 AZ ERKÖLCSI IRÁNYTŰNK

Március 15-e a cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált. “A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor”. Megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás – mondta.

Orbán Viktor szerint 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban. 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – állapította meg.

Az a feladatunk, hogy úgy adjuk át az országot gyermekeinknek, hogy ők se rettennek meg az elkövetkező forradalmaktól – mondta.

 

ISMÉT A LÁZADÁS ÁLLAPOTÁBAN VAGYUNK

Úgy vélte, most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét ’48-as szelek fújnak a kontinensen. 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.

Tavaly a nemzetek újra fellázadtak “a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen.

Először az angolok, aztán az amerikaiak, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség.

 

ORBÁN ÜZENT A SÍPOLÓKNAK

“Igen (…), lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés” – hangoztatta.

“Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (…) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez” – mondta.

Szavai szerint “nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk”. A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott.

 

BRÜSSZELT MEG KELL ÁLLÍTANI

Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk – folytatta.

“Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ez a mostani európai lázadás tétje. Brüsszelt ezért meg kell állítanunk. Határainkat meg kell védenünk. A betelepítést meg kell akadályoznunk. A külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tennünk. Az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartanunk. Ebben csak magunkra számíthatunk.

Ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartanunk – tette egyértelművé.

 

SAJÁT LÁBUNKON ÁLLUNK

A kormányfő úgy fogalmazott: a saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük és valódi nemzeti egységet teremtettünk.

Úgy vélte, nincs azonban olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni. Nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát, ezért nekünk kell azokat megvédenünk.

Szerinte soha sincs kész ország. Soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit. Sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet – sorolta. Nekünk a végre valahára megteremtett egységet kell működtetni és minden nap tovább és újraépíteni. A magyar nemzet erősödik és emelkedik, és ki fogja vívni a neki megillető helyét – húzta alá.

 

Forrás: magyaridok.hu

Utoljára frissítve: 2017. március 15. szerda, 18:18