„A holokauszt élménye és emléke még mindig az egyik legmeghatározóbb eleme a zsidó identitástudatnak a mai magyar zsidó közösségekben. Nincs olyan magyar zsidó család, akinek ne lenne kire emlékeznie” – tette hozzá.

Emlékeztetett rá: a csepeli zsidók az átlagnál többet tettek szűkebb pátriárkájuk fejlődéséért, hiszen Csepel a Vasmű nélkül nem vált volna azzá, ami volt, a magyar ipar egyik csúcsává.

Totha Péter Joel rabbi emlékező beszédében kiemelte: „Egy olyan kort idézünk fel, amelyben a törvénytelenég volt a rend, amelyben meggyulladt és porig égett az emberiség és maga az ember is. Fogalommá lett a szó: holokauszt. Teljes megsemmisülésre szánt égő áldozatot jelent s nemigen hihető, hogy rajtunk kívül volna még nép, amely teljességében átérzi e szó pokoli jelentését. A holokauszt volt Németországban és más európai országokban hosszú évszázadokon át elevenen ható antiszemitizmus legsúlyosabb megnyilvánulása.”

Az emlékhelynél mécseseket és köveket helyeztek el a csepeli önkormányzat képviseletében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint az emlékezők.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a Nemzetközi Holokauszt Emléknapjává. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, igen nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Gyertyás megemlékezést tartottak a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából január 27-én a Cigány Történeti Kulturális Oktatási és Holokauszt Központban, Csepelen. Az eseményen a csepeli önkormányzatot Ábel Attila alpolgármester képviselte.

AZS

Fotó: Tóth Beáta