Minden forradalmár úgy érezte, történelmet ír. És valóban így is történt. Történelmet írtak a műegyetemisták, amikor megfogalmazták követeléseiket. Történelmet írt Nagy Imre kormánya, amely kiléptette Magyarországot a szovjet típusú államiságból. Történelmet írtak a Pesti srácok, a munkástanácsok és azok hétköznapi hősök is, akik bátor és önfeláldozó tetteikkel hozzájárultak egy új és szabadabb ország létrehozásához.

Ugyanígy történelmet írtak lengyel barátaink, akik nem csupán szimpatizáltak a magyar szabadságtörekvésekkel, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel segítették is a magyar felkelőket. Ez a barátság örökre beírta magát a történelembe.

Az otthoni megemlékezések során gyakran hangzik el, hogy Magyarország egyedül maradt, hiába várta a Nyugat segítségét: az Egyesült Államok nem merte megbolygatni a hidegháború törékeny egyensúlyát, kockáztatva egy esetleges világháború kitörését.

Lengyelország azonban, mint a történelem során számos alkalommal, bizonyította, hogy a két nép kölcsönösen számíthat egymásra. A lengyel társadalom által nyújtott segítség mintegy kétszerese volt annak, amit a világ más országaitól összesen kapott Magyarország.

Az ezeréves magyar-lengyel kapcsolatokra mindannyian büszkék lehetünk. Csepel polgármestereként azonban abban a megtisztelő helyzetben érezhetem magam, hogy nem csupán általánosságokban beszélhetek erről a történelmi barátságról. Szeretett és nagyra becsült testvértelepülésünk, Szczecin 1956-ban példát mutatott szolidaritásból, emberségből és együttérzésből.

A szczecini lakosok ugyanis közvetlenül Csepelre címezték küldeményeiket, mellyel egyfelől anyagi, másfelől erkölcsi támogatásukról biztosították testvértelepülésük lakóit.

Tisztelt Emlékező Közösség!

2016. október 23-án Németh Szilárd országgyűlési képviselővel és Piotr Mync alpolgármester úrral közösen lepleztük le Csepelen a Pesti Srác szobrot. A szczecini lázadás 60. évfordulóján pedig a csepeli szobor ikerpárjának átadásával szeretnénk köszönetünket és hálánkat kifejezni Szczecin városának és polgárainak az önzetlen segítségért, a pénz-, élelmiszer- és gyógyszeradományokért, illetve azért is, hogy a szocialista tömbben egyedüliként fellázadtak a magyar forradalom eltiprása és Magyarország szovjet megszállása ellen.

Amikor Juha Richárd szobrászművész által elkészített szoborra tekintünk, nem csupán a „Pesti srác”-ot pillanthatjuk meg. Megelevenednek előttünk többek között a Budapesten tartózkodó lengyel egyetemisták és újságírók, a gdański és wrocławi gyárak munkásai, az önkéntes véradók és adakozók, illetve a szczecini tüntetők is.

Minden nemzetnek megvannak a maga vastag kötetei a történelméről. A magyar és a lengyel nép abban a különleges helyzetben van, hogy könyveikben számos oldal közösen íródott.

A mai napon ezzel a szoboravatással Szczecin és Csepel városa is újabb fejezettel bővítette nemzeteink közös történetét, történelmét.  Az ilyen események egyszerre állítanak emléket a múltnak és tesznek tanúbizonyságot arról a példa nélküli barátságról, mely a két nemzetet és várost egymáshoz fűzi.

Bizton állíthatom, hogy folyamatosan újabb és újabb oldalakat fogunk közösen teleírni a lengyel-magyar barátság könyvében.

Mert a dicső múlt kötelez a jelenben, és példát mutat a jövőnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!