Isten házának alapkőletételét 1926-ban helyezte el Raffay Sándor püspök., két esztendeig épült a templom. Akkor költségeit a hívek áldozatkészsége és az országos gyűjtésből befolyt összeg fedezte – idézte fel az okiratból Zólyomi Mátyás, a Csepeli Evangélikus Egyházközség lelkésze. Tizennégy éve vezeti a gyülekezetet, mely közel ötszáz lelket számlál jelenleg.

A mostani épület külső homlokzati felújítása hívek és testvérgyülekezetek adományaiból, pályázati forrásból, valamint önkormányzati támogatással valósult meg. Az istentiszteleten a lelkész megköszönte hívek és a finn testvérgyülekezetek adományait, Zombor József tervezési munkáját, szakmai tanácsát, TeichterAlfréd és csapatának felújítási munkáit, valamint Antal Ágnes műszaki ellenőr felügyeleti munkáját. Továbbá elmondta: a Fővárosi Közgyűlés Települési Értékvédelmi Osztálya kétmillió forinttal támogatta a beruházást, az Országos Egyházi Iroda pályázati önrész adott, a Budai Egyházmegye félmillió forintot és a csepeli önkormányzat minden évben mintegy félmillió forinttal finanszírozza az egyházközséget.

Az önkormányzat képviseletében Morovik Attila alpolgármester szólt a hívekhez, elsőként Borbély Lénárd polgármester üdvözletét tolmácsolta. „Ahogy Csepel, úgy az evangélikus templom is számos történelmi eseménynek volt tanúja többek között a második világháborúban, az 1956-os forradalom és szabadságharcban, politikai, gazdasági, társadalmi változásokban. Csepel sokáig munkáskerületként élt a köztudatban, azonban az elmúlt évek áldozatos munkájának köszönhetően erkölcsi, szellemi és anyagi értelemben is megváltozott, megújult. Csepeli evangélikus egyházközség is a megújulás mellett tette le a voksát, amikor a templom felújítása mellett döntött” – tette hozzá az alpolgármester.

A hálaadó istentiszteleten a gyülekezeti tagok adtak énekműsort.

AZS

Fotó: Vermes Tibor