Magyarországon jelenleg még körülbelül négyszáz olyan német nemzetiségű egykori kényszermunkás él, akiket annak idején a Szovjetunióba hurcoltak málenkij robotra és jogosultak a német állam által felajánlott jelképes juttatásra – közölte Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti szószóló a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának információs napján az önkormányzat budapesti székhelyén október 14-én. A kényszermunkára vonatkozó valós tényeket igazoló dokumentumok beszerzése nem könnyű, de a német nemzetiségi önkormányzatok minden településen segítséget nyújtanak. Az eseményre meghívták Strein Oszkárt, Csepel díszpolgárát, aki jogosult lehet az anyagi juttatásra.Pomothy Gabriella, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata budapesti irodájának vezetője a napokban személyesen kereste meg Strein Oszkárt, hogy eligazítást nyújtson a német nyelvű okmányok kitöltésében. Kiderült, hogy Pomothy Gabriella dédnagyapját, Felde Ferencet szintén Csepelről hurcolták el málenkij robotra. A férfi akkor 37 éves volt, és 1947-ben térhetett haza. Csepelről 1945. január 21-én 269 férfit vittek el a Szovjetunióba, közülük eddig 54 nevet sikerült azonosítani.
Ritter Imre közölte, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kiemelten foglalkozik az egykori kényszermunkások ügyével, és mindenkinek segítséget nyújt, aki jogosult a Németország által felkínált 2500 eurós anyagi juttatásra. Úgy fogalmazott, hogy „ez nem kárpótlás, hanem a német állam részéről történő jelképes juttatás az elszenvedett megpróbáltatásokért.” Jelenleg mintegy négyszázan élhetnek az országban azok közül, akiket elhurcoltak. A legtöbben Baranya és Tolna megyében laknak, Pest megyében hatvan, Budapesten hozzávetőleg 20-22 túlélőről lehet szó. Megkérték a helyi német nemzetiségi önkormányzatokat, hogy kutassák fel ezeket az embereket, és tájékoztassák őket a lehetőségekről.
A jogosultság csak a német nemzetiségű civil kényszermunkásokra vonatkozik, a valós tényeket pedig dokumentumokkal vagy tanúkkal igazolni kell. Ugyanakkor felmerülnek olyan kérdések, hogy kényszermunkásnak számít-e az a személy, aki egy szovjet lágerben született, mivel erre is volt példa. Ritter Imre közölte, hogy a vitatott kérdéseket folyamatosan tisztázzák a német hivatallal, november 4-én pedig Berlinben találkozik a német belügyminisztérium határon túli ügyekkel foglalkozó államtitkárával, akivel szót ejtenek az egykori kényszermunkások ügyéről is.
Cs. A.
A fotón: Strein Oszkár