Borbély Lénárd utalt rá: október 2-án sorsdöntő népszavazásra készül az ország. Itt a lehetőség, hogy mindenki elmondhassa véleményét:  „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Csepel sokat tett azért, hogy az itt élők számára élhető környezetet teremtsen. Ennek számos megnyilvánulása van, aminek a helyi lakók élvezhetik az előnyét. Közös érdek, hogy a polgárok szavazataikkal utasítsák el a kötelező betelepítést, és védjék meg a közösségi értékeinket. Az egyik ilyen szempont a közbiztonság és a létbiztonság. Nem szabad megengedni, hogy olyan állapotok uralkodjanak el, mint jó néhány nyugat-európai országban, ahol nyíltan bántalmazzák a családokat és a nőket. Terjed az erőszak, amelynek legbrutálisabb megnyilvánulása a terrorizmus. Egy második szempont a szociális biztonság megőrzése. Csepelen 1475 önkormányzati lakás van, ebből 1339 a szociális bérlakás, amelyeket rászorulóknak adnak ki. Nyugaton nemritkán megesik, hogy a helyi lakókat kiköltöztetik a saját bérbe vett otthonaikból, hogy a bevándorlókat elszállásolják. Csepel visszautasítja az ilyen jellegű kényszerbeköltöztetést. A harmadik szempont szintén a szociális hálót érinti. Csepel évente 192 millió forintot költ a bajba jutott helyi honfitársakra. Ennél több pénzt nem tudnak áldozni a rászorulókra. A bevándorlók ellátása olyan terhet róna az önkormányzatra, amelynek a következménye az lenne, hogy a csepelieknek jutna kevesebb támogatás.

„Csepel toleráns, segítséget nyújt azoknak, akik rászorulók. A kényszert azonban elutasítjuk. Szavazzunk nemmel, mert ez szolgálja érdekeinket. Mondom ezt úgy is, hogy háromgyerekes édesapa vagyok” – mondta Borbély Lénárd.

Riz Levente emlékeztetett Nizza és Párizs példájára, ahol barbár terrorista támadásoknak voltak kitéve a franciák. A franciákat nem kérdezték meg arról, hogy mit szeretnének az ország bevándorlási politikájában. Ha a jelenlegi bevándorlási tendencia folytatódik, harminc éven belül megduplázódik az érintett országok népessége. Olyan állapotok alakulnak ki, mint nálunk a Keleti pályaudvarnál tavaly. Ezt józan ésszel senki nem akarhatja.

„Rákosmente 90 ezer lakosú kerület. Ha a bevándorlók ellepik a környékünket, az önkormányzat nem lesz képes fenntartani a szociális rendszerét. Erkölcsileg sem fogadható el, hogy olyan ígéretekkel kecsegtessük a bevándorlókat, amelyeket nem tudunk teljesíteni. A hazug ígéretek elfogadhatatlanok” – mondta Riz Levente.

Ughy Attila egy két évvel ezelőtti élményét osztotta meg. Akkor a Ruhr-vidéken töltött el néhány napot, de meglepetésére az éttermek zömében nem beszéltek németül. Kiderült, hogy a bevándorlók lepték el ezeket a munkahelyeket, akik közben kialakították a saját párhuzamos társadalmukat. Megemlítette, hogy a kerületében mintegy 100 ezer lakos él, akikért az önkormányzat felelősséget vállal. Az ő kárukra nem vállalható, hogy idegen országból érkezők ezreiről gondoskodjanak.

„A népszavazáson nem 1294 menekült idetelepítéséről döntünk, hanem arról, hogy kinyitunk-e egy kaput, aminek következtében utána tízezrek jöhetnek szabadon az országba. Nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedék sorsáról is szó van. Felelősséggel tartozunk nekik, ezért kell nemmel szavazni” – mondta Ughy Attila.

Cs. A.