Nyomtatás

Negyven nap

Kategória: Közélet 2016. február 11. csütörtök, 14:55

Man of Sorrows by William Dyce

Véget ért a Vízkereszttől tartó időszak, a Farsang. A kereszténységben elkezdődött a Húsvétig tartó időszak, a negyven napos nagyböjt. Ennek első napja a Hamvazószerda, mely változó napokra, de mindig február 4-e és március 10-e közé esik. Idén február 10-e a nagyböjt kezdete.

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap. Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (az előző évi virágvasárnap barkáinak hamuja) keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjtkezdetét jelző szertartás.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

Nagyböjt lényege Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. A nagyböjt időtartama nem véletlenül negyven nap: ez a szám, a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám.  Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot böjtölt a pusztában; negyven napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; negyven napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot - hogy csak néhányat említsünk.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá; a 7. századra  alakult ki a szerdai kezdőnap. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak tojást, húst, tejterméket.

A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.

Utoljára frissítve: 2016. február 11. csütörtök, 15:23