Közös célunk, hogy a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő minden magyar nemzettársunk nemcsak a szülőföldjén, hanem Magyarországon és Budapesten is maradéktalanul otthon érezhesse magát - fogalmazott Kövér László. 
Közölte: a világpolitikában, a világgazdaságban és a világsajtóban olyan riasztó, mindannyiunk életére közvetlenül, vagy közvetve kiható jelenségeket, folyamatokat lehet tapasztalni, amelyeket erős üldözési mániával felvértezve sem tudtunk volna korábban elképzelni.
Ha mi magyarok nem akarunk elmerülni ebben az abszurd világban, akkor három dologra kell figyelni: egymásra, az értékeinkre és az érdekeinkre - mondta.
Ha elveszítjük azonosságtudatunkat, elfelejtjük egymást és önmagunkat, akkor már nem tudjuk felismerni értékeinket sem. Ha nem tudjuk felismerni értékeinket, akkor az érdekeinket sem tudjuk megfogalmazni, és még kevésbé tudjuk megvédeni őket - fejtette ki a házelnök. 
Az Országgyűlés elnöke azt kérte, hogy minden körülmények között "védjük meg értékeinket". 
Emlékeztetett arra, hogy egy ideje a Parlament épületén a székely zászló leng, és ha rajta múlik, ez addig így is lesz, amíg az unióban fel nem fedezik, az uborka görbületén kívül más problémák is megosztják Európát. 
Tarlós István főpolgármester köszöntőjében kiemelte: a nemzeti összetartozás kifejezésére is szolgál a székely bál, amely mostanra rangos rendezvénnyé nőtte ki magát, és fontos missziója van. 
Erősíti a magyar-magyar kapcsolatokat, közelebb hozza Székelyföldet és az anyaországot, emellett segíti a rászoruló nemzettársainkat - sorolta a bál védnöke. 
Mi magyarok sokfélék vagyunk, nem mindig örömteli történelmünk összeköt, éljünk a Kárpát-medencében, vagy bárhol a nagyvilágon - mondta Tarlós István, aki hangsúlyozta: a bál által támogatott szervezetek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai és székely közösségek életében.
Arra biztatott mindenkit, hogy az év hátralévő részében se feledkezzenek meg a rászorulókról, és hangsúlyozta, hogy a székelyek a magyar nemzet elválaszthatatlan részei.
Szász Jenő, a bált rendező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke felidézte: két évvel ezelőtt azért hozták létre a rendezvényt, hogy erőt, reményt és jókedvet merítsenek a távolélő testvérek találkozásából. 
A bál teljes bevételét jótékonysági célokra ajánlják fel.
Az idén rendhagyó módon az est három székely kedvezményezettje mellé egy kárpátaljai közösséget is választottak, mert az Ukrajnát sújtó gazdasági válság és a fegyveres konfliktusok miatt most nekik van a legnagyobb szükségük az anyaország kinyújtott kezére - mondta el korábban Szász Jenő az MTI-nek. 
A kedvezményezettek idén így a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás árvái, a székelyudvarhelyi Szent Ferenc Egyesület sérült gyermekei, az oklándi unitárius közösség, valamint a Debreceni Református Egyházközség Kárpátaljáról lettek. A külhoni magyar közösségeket rövidfilmen mutatták be a bál résztvevőinek, akik egy mesén keresztül párperces ízelítőt kaptak a Székelyföldi Legendáriumból  is. 
A hagyományokhoz híven a program és a vacsora menüválasztása a székely tradícióra épített, a bálon énekelt Sorbán Enikő, színpadra lépett a Magyar Állami Népi Együttes a Megidézett Kárpátalja című produkcióval, Pál István Szalonna, a zenekar prímása vezetésével. 
A rendezvényen tiszteletbeli székely címeket is átadtak, a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra válaszul létrehozott elismerésben részesültek Pál István Szalonna kárpátaljai származású zenész szülei, Pál Katalin és Pál Lajos, valamint Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes jászsági származású művészeti vezetője. 

Az alábbiakban Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettesének méltatását olvashatják a csepeli polgármesterről.

Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Főpolgármester Úr!

Tisztelt Püspök Úr!  Elnök Úr! Képviselő és Polgármester Urak!

Tisztelt Bálozó Közösség!

„Bizonyára sokan vannak Önök közt, akik már jártak a Székelyföldön, bolyongtak a Hargita, gyergyói, csíki, háromszéki Kárpátok hatalmas hegyláncolatának világában. Barátkoztak a fenyőrengetegekkel, elkábultak a szebbnél szebb havasi völgyek, fennsíkok, zúgók, patakok és templomszépségű bükkösök gyönyörűségeitől. Még többen vannak talán, akik még mindig csak távolról, hallomásból, irodalomból vagy művészetből ismerik a Székelyföldet, akik még csak a vágynál tartanak és az elhatározásnál, lesik-várják az alkalmat hogy eljussanak oda. Akik már ismerik Erdélyt és benne a Székelyföldet és élvezik annak szépségeit, ne elégedjenek meg a külsőségek látásával, hanem ismerjék meg Erdélynek és Székelyföldnek a nagy problémáit is. Lássák meg belül is a székelyt a maga végzetesen nagy sorsproblémáival, amelyek történelmi jelentőségű erőként és valóságként hatnak ki az egész nemzet sorsára és Magyar hazánk fennmaradására.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Az idézett szövegrész mindeddig egy fiókban várta a néma feltámadást, szerzője pedig nem más, mint Nyirő József, a Székely Apostol. A röpiratnak is beillő köszöntő, valamikor Észak-Erdély visszatérésének mámorító pillanatában figyelmeztetett arra, hogy az ünneplés és ünnepi órák után a dolgos és tartalommal megtöltött hétköznapok ideje következik. Ennél méltóbb felütéssel talán nem is köszönthetném Borbély Lénárd urat, Csepel polgármesterét, aki írói parancsszó nélkül is szolgálja helyi közösségét és egész nemzetét, s akit e nemzetépítő munkája elismeréséül, ettől az ünnepi órától a „tiszteletbeli székely” cím is megillet.

Borbély Lénárd máris sokat beváltott azokból a szép reményekből, melyekben személyét illetően a partiumi szülőföld és Csepel felnevelő közössége egyaránt osztozik. Nehéz elfogulatlanul szólni arról a fiatalemberről, aki hűségével, tudásával és következetes nemzetépítő hazafiságával nap, mint nap helyt áll Magyarország egy kihívásokkal és lehetőségekkel teli egyik különleges településén, Csepelen.

A társadalmi érdek- és értékképviseletben elért eredményeit 2002 óta jegyzi a közélet. Egyéni teljesítményének hiteles elismerését pedig éppen a csepeli szavazópolgárok állították ki, akiknek bizalma révén 2010-ben egyéni országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. Jogalkotóként aktív részese lehetett az új Alaptörvény megalkotásának és a nemzeti újraegyesítést szolgáló kedvezményes honosításról szóló jogszabály elfogadásának. Az előző önkormányzati ciklusban alpolgármesterként is közösségéért dolgozott. Az önkormányzat anyagi hátterének konszolidálása mellett neve mellett szerepel számos előre mutató kezdeményezés és sikerre vitt program, a szociális kérdésektől a zöld környezet megóvásán át, az ifjúsági programokig vagy épp a panel-rehabilitációs projektig.

Kedves Barátaim!

Ha kiemelkedünk a lassan száz éve ránk erőszakolt európai status quo-ból és Borbély Lénárd életútján keresztül vizsgáljuk azt a Kárpát-medencei életteret, amelybe születtünk, nos, jelképes és konkrét erővel rajzolódik ki az a nagy magyar Alföld, amelynek keleti végvidékén Nagyszalontát és Váradot, a nyugati szélén a Duna ölelésében pedig Csepel szigetét találjuk. Borbély Lénárd ezt a természetes egységet munkájával és életútjával jelképesen is felmutatja, sőt tágabban az egész Kárpát-hazára nézve is képviseli. A mai napon ezt a nagyon is valós teljesítményt ismeri el az a cím, amely megillet mindenkit, aki a nemzet újraegyesítésének és felemelésének áldozatos munkáját a hétköznapok malmaiban tettekre váltja.

A Németh Szilárd polgármester úrral elért közös munka látványos eredményeit ma joggal tartja büszkén számon Csepel munkás és polgári közössége. Csepel központjában, a megújult Szent Imre téren ma újra áll a nemzet hitének jelképe, az Ereklyés Országzászló. Megvalósult a Trianon virágkert és a Trianon emlékmű is, melyek mementóként hirdetik szétdaraboltságunk lassan évszázados égre kiáltó és tettekre ösztönző valóságát.

Csepel az a fővárosi kerület, ahol a Határtalanul programban nyertes iskolák önkormányzati támogatással egészíthetik ki forrásaikat, a pályázaton nem nyert iskolákat pedig az önkormányzat juttatja el a Székelyföldre. Így ma minden csepeli iskola elviheti diákjait a legendák földjére, a sokunk által szeretett Tibódba és a jól ismert Tusnádfürdőre, hogy onnan kiindulva életre szóló élmények, és azok nyomán nemzedékekre átörökített barátságok szőhessék újra a nemzet szétszakított szövetét.

A tagóvoda-vezetők nemzeti nevelést szolgáló székelyföldi körutazása, a székely katona dicsőségét bemutató fotókiállítás, a hagyományteremtő jelleggel életre hívott hungaricum fesztivál, vagy a magyar-magyar kapcsolatokat érősítő Kárpát-kupa ifjúsági focitorna, mind-mind a nemzetegyesítés és közösségépítés eszmei célkitűzését kívánta a gyakorlatban is szolgálni. A lármafa-gyújtás és a székely zászló Csepel közintézményein pedig annak kifejeződése, hogy a székely autonómia ügye közös nemzeti törekvésünk is egyben.

Külön ki kell emelnem a nemzeti szolidaritásnak, azt a nélkülözők vagy bajbajutottak felé irányuló hatékony és célirányos áramoltatását, amely az erdélyi Magyarköblös, Köröstárkány vagy Kide falvaitól, a háború sújtotta Kárpátaljára irányított támogatásokig Csepel részéről cselekvő módon adott példát mindenki számára. Azt pedig már csak halkan jegyzem meg, hogy Budapest kerületei közül elsőként és legnagyobb értékben Csepelről indult a legkitettebb magyar közösség, a kárpátaljai magyarság megsegítésére a segítség.

Kedves Barátaim! Tisztelt Bálozó Közönség!

Szólnunk kell végül néhány gondolat erejéig Borbély Lénárd mindig hazajáró gondosságnak és hűségnek a partiumi nyomairól is. Szólnunk kell a Csepel által Arany János népének az anyanyelvi oktatás megtartására létrehozott szalontai iskoláról és a kedvezményes honosítás keretei között kisvárosnyi környékbeli magyarnak nyújtott kitartó közbenjárásról. Meg kell emlékeznünk az Arany Tulipán ösztöndíjprogram által nyújtott segítségről is, amely magyar óvodakezdőket és leendő kisgimnazistákat részesít támogatásban. És nem szabad elfeledkeznünk a nagycsaládosok és kisnyugdíjasok támogatására életre hívott Magvető programról sem, amely által konkrét támogatásban részesülhetnek a rászoruló magyar háztartások. Az már pedig szinte magától értetődik, hogy csepeli segítséggel sikerült megvásárolni Nagyszalontán a teljes Arany-portát, hogy abban jó reményeink szerint méltó kiállítással tiszteleghessünk majd a nagy író születésének 200. évfordulóján.  

Láthatjuk, hogy Borbély Lénárd nem tékozló fia kibocsájtó közegének, ősei otthonának. Két éve Nagyszalonta városa „Pro Urbe”, néhány nappal ezelőtt pedig Bocskai-díjjal, ismerte el a testvér-települési kapcsolatokért és a nemzet újraegyesítése érdekében kifejtett eddigi tevékenységét. Hiszem – ahogy azt két nemzedékkel korábban maga Nyírő József is óhajtotta –, hogy az általa képviselt értékrend és elvégzett közös munka történelmi jelentőségű erőként és valóságként hat majd ki az egész nemzet sorsára és a magyar nemzet kárpát-medencei megmaradására.

Isten áldása legyen életén és családján, hitves férjként és három kislánya édesapjaként is! Ma csepeliként én is büszkén üdvözlöm barátomat Borbély Lénárdot a tiszteletbeli székelyek kitüntetett, egyre népesebb családjában!