Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.

A Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Lászlóné Balázsovits Magdolna mondott emlékező beszédet. Felidézte az 1944-1945 tájékán zajlott magyarországi németek szovjet munkatáborokba való elhurcolását. Utalt arra, hogy többeket a harmadik szakaszban Csepelről, Pesthidegkútról, Pestszenterzsébetről, Pestszentlőrincről, Rákoscsabáról, Sashalomról, Újpestről, valamint Érdről és Gyömrőről vitték el. Beszédében kitért a Magyar Minisztertanács 1945. december 22-én hozott kormányrendeletére, mely szabályozta, hogy a három-négyszázezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. Az első vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Németországba kötelező költöztetésre köteleztek mindenkit, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. 1946 és 1948 között több mint 170 ezer német kényszerült elhagyni Magyarországot – idézte fel a megemlékezésen az elnök.

Ezután az emléktáblánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd országgyűlési képviselő (a nap folyamán), Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nevében, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesület tagjai, a helyi politikai pártok – Fidesz-KDNP, Jobbik Magyarországért Mozgalom, az MSZP – képviselői, valamint a civil szervezetek, egyesületek képviselői és a megemlékezők.

AZS

Fotó: Benkő-Molnár Fanni és Kitzinger Adrienn