Délután a tömeg elfoglalta a rendőrség épületét. Kiosztották a fegyvereket, a rendőröket elzavarták. Megalakult a csepeli nemzetőrség. Két ember veszítette életét ezen a napon. A felkelők fegyverkeresés közben felfedezték a bujkáló Kalamár József tanácselnököt, akit először a nemzetőrségre kísértek, de az egyik forradalmár útközben tarkón lőtte. Kalamár népszerűtlen ember volt Csepelen, őt hibáztatták egy csepeli tüntető haláláért (lásd október 24.), és állítólag rádió adó-vevővel navigálta az oroszokat.Délután a felkelők lelőtték Bordás András sztahanovista esztergályost is, állítólag tévedésből, mert Kalamár vejének nézték, más források szerint szóba elegyedett az oroszokkal, segítette őket. A kissé kaotikus nap történéseit jól jelzi Kiss József, a Csepeli Újság 1956-os szerkesztője visszaemlékezése: „26-án találkoztam azzal a tanácsi vezetővel, egy 35 körüli emberrel, aki a kulturális területen dolgozott. Vele beszélgettünk bent az Imre téren, illetve a tanácsházán... Akkor már túl voltunk a pártház kirámolásán. Na, ott engem majdnem megvertek, mert dobálták ki az írógépeket az irodákból a térre, én meg eléjük álltam: Emberek, van maguknak eszük? Tudják maguk, mibe kerül egy írógép? Ezt nem kidobni, hanem használni kell!”
Csepel.hu