A jelzőtüzet 17:45-kor a többi helyszínnel egy időben lobbantotta lángra Németh Szilárd és Borbély Lénárd. Az országgyűlési képviselő beszédében ezt követően kiemelte, milyen rendkívüli jelentősége van annak, hogy az anyaországi magyarság szolidaritást vállaljon a határon túli magyarokkal, és segítségükre legyen autonómia-törekvéseiknek, hiszen Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely minden irányból a saját nemzetével határos. A legnagyobb tömböt a körülbelül nyolcszázezres erdélyi magyarság és székelység alkotja, akik az elmúlt száz évben embert próbáló küzdelmet vívnak az autonómiájukért.
„Ennek a jelzőtűznek nagyon fontos szerepe van az egységes nemzet és az egységes kultúra iránti felelősség kifejezésében, különösen egy olyan időszakban, amikor Európát lerohanják” – zárta beszédét Németh Szilárd. Ezt követően Körtvélyessy Zsolt színművész igazán különleges hangulatot varázsolt, ahogy a lobogó tűz mellett állva Wass Albert néhány versét, majd a Szózatot szavalta el.
A hideg ellenére kitartó közönség a költemények után Borbély Lénárd szavait hallgatta meg. A polgármester beszédében emlékeztetett, hogy a Parlament a 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvénnyel megteremtette az újraegyesítés kereteit, melynek egyik első lépése a kettős állampolgárság lehetőségének megadása a határon túliaknak. Az is fontos lépés, hogy a kormány döntése alapján minden anyaországi magyar iskolásnak lehetősége nyílik ellátogatni határon túli magyar vidékekre. Borbély Lénárd kiemelte, hogy a csepeli önkormányzat az elmúlt időszakban többször is segített külföldre szakadt nemzettársainknak: Kárpátaljára, a Partiumba és Erdélybe is jutott anyagi támogatás, legközelebb pedig az elkövetkező Erzsébet-bál alkalmával szervez gyűjtést a kabinet egy partiumi magyar falu részére.
A jelzőtűz összesen egy órán keresztül égett, és ahogy teljesen besötétedett, székelyföldi dalokat és az Ismerős Arcok egy számát hallhatta a kitartó közönség.
MN
fotó: Benkő-Molnár Fanni