Tavaly május óta azonban a világon egyre több országból – ősztől hazánkból is – érkeztek hírek egy ismeretlen, ám annál alattomosabb betegségről, a többszervi gyulladás megbetegedésről (rövidítve MIS-C-ről), ami kifejezetten a koronavírus-fertőzésen átesett gyerekeket érinti. Sajnos azonban ezenkívül is számos más elhúzódó, kellemetlen maradványtünete is lehet a fertőzésnek, amivel csak most szembesülnek az orvosok. A szülőket egyre inkább foglalkoztatja a kérdés, milyen veszélyeknek vannak most kitéve a gyerekek.

„Egyre több megkeresés érkezik hozzánk, biztonságos-e visszaengedni a gyermeküket a közösségbe. A helyzet az, hogy akkor is felmerül ez a kérdés a szülőkben, ha makkegészséges gyerekről van szó. Nehéz megnyugtató választ adni erre, hisz bennünk is számos kétely fogalmazódik meg, rendkívül sokrétű kérdés ez” – mondja dr. Altorjai Péter csepeli alapellátó, valamint a Heim Pál Országos Gyermek-egészségügyi Intézetben is dolgozó gyerekorvos. „Úgy gondolom, az iskolai bezárások a járvány terjedését valamilyen mértékben gátolják, önmagukban azonban más, társadalmi szintű korlátozások együttes alkalmazása nélkül nem fejtenek ki elégséges hatást. A járvány iskolán belüli megfékezésében a leghatékonyabbak a fizikai távolságtartás, a lépcsőzetes beléptetés, a beltéri foglalkozások elhalasztása, a mindenre kiterjedő személyi higiénia biztosítása és elvárása lenne. Ugyanakkor az iskolai bezárások egyértelmű negatív hatással vannak a gyerekek testi-lelki egészségére, szociális kapcsolataira, oktatására; felerősíthetik az egyébként is meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, a speciális tanulási igénnyel bíróknál a megfelelő fejlesztésekhez való hozzájutás is nagymértékben sérül. A bezárásoknak emellett vannak indirekt hatásai is. Például a szülők, esetleg a veszélyeztetettebb korú rokonok fokozott igénybevétele, a munkától való távolmaradás, a jövedelemkiesés, valamint az összezártság miatti pszichés következmények. Az iskola sok gyerek számára védelmező közeg is. Az iskoláskorúak védelmében a jelzőrendszer elemeként is működő oktatási intézmények bezárása a gyermekvédelmi hatóságok működését is helyenként érintő korlátozásokkal együtt világszerte láthatatlanná tett egy jelentős számú, nélkülöző vagy bántalmazott gyerekekből álló csoportot” – hangsúlyozta a gyermekorvos.

Harmadik hullám: több beteg

A járvány első és második hullámához képest a harmadikban egyértelműen több lett a megbetegedés a gyerekek körében is. „Az első hullám idején, tavaly februárban volt egy betegem, egy kamasz lány, aki elhúzódó láz miatt és annak hátterét nem lelve került kórházba. Érdekes, hogy később ő lett az első többszervi gyulladásos betegem a körzetben is” – mondja Altorjai Péter. „Az első időszakban szinte csak enyhe tünetek jelentkeztek a gyerekeknél – például kötőhártya-eltérések, bőrtünetek –, nem is sejtettük, melyik hátterében lehet Covid-fertőzés, nem voltak komolyabb koronavírus okozta megbetegedések. A második hullámban már voltak lázas betegek, olyan esetek is, ahol végül maga a gyermek betegsége kapcsán kért koronateszt miatt kerültek a szülők is karanténba. A harmadik hullámban úgy tűnik, több gyerek betegszik meg, melynek hátterében ‒ ha tesztelik – Covid-fertőzés igazolódik, szerencsére többnyire azonban csak kevesen igényelnek egyelőre kórházi ellátást. Vitathatatlan, hogy a mostani hullám megbetegedéseit okozó brit mutáns jobban megviseli a gyerekek szervezetét is. Csak most kezdjük el felmérni, hogy a Covidon átesettek milyen gyakorisággal, milyen tüneteket mutatnak a betegségük után. A sokszervi gyulladásos betegség hála istennek csak nagyon keveseket érint, amerikai adatok szerint százezerből talán egy-két gyereket” – tette hozzá. Itt a vezető tünet a magas, tartós láz, emellett sokan szenvednek kifejezett hasi fájdalomtól, hasmenéstől, gyakoriak a bőrtünetek, jellemző lehet a száraz kötőhártya-gyulladás is. A betegség sokszor sokkos állapothoz vezethet, keringési elégtelenséggel társulhat, és a szív érintettsége is gyakori.

Rendelés, telemedicina

„Jó egy évvel ezelőtt az akut betegellátás centrumába a telemedicina került. A rendelések most sok tekintetben úgy működnek, ahogy mindig is működniük kellett volna. Talán felértékelődni látszik az orvoshoz járás, a betegekkel való viszonyrendszer is. A járvány idején pedig még inkább fontosabbá vált, hogy a szülők maguk is érzékeljék, mikor indokolt és szükséges orvoshoz fordulni. Például egy nátha vagy egy gyomorrontás esetén a gyerekeket kompetensen kezelő, egészségügyileg jól képzett szülők maguk is el tudják látni a gyermeküket – ha szükség van rá, háttérben az orvos támogatásával” – m agyarázza a szakember. Egyúttal kiemeli, a telemedicinában rövidebb és célzottabb a kommunikáció, a tervezhető, időpontra való behívást telefonos, vagy más platformon zajló konzultáció előzi meg. A gyermek-alapellátásban összességében az a tapasztalat, hogy jóval kevesebb gyerek keresi fel személyesen a rendelőket, az ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat a pandémia előtti időkhöz képest. „A világjárvány menedzselését most tanuljuk, vannak jó és előremutató ötletek és persze vannak hibák is, amiket elkövetünk – amiből okulnunk kell. Mostanra beállt egyfajta rend, de ha holnaptól vége lenne a járványnak, akkor sem térnék vissza a koronavírus előtti ellátási rendhez” – tette hozzá.

Potondi Eszter