Ezen felül lehet évi legfeljebb további 150 óra túlmunkát végezni, ehhez azonban kifejezetten szükség van a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodására. Kollektív szerződés a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető túlmunka éves mértékét maximum 300 órára felemelheti, ez esetben a munkáltató és a munkavállaló már csak további évi 100 óra túlmunkában állapodhat meg – magyarázta a munkajogász.
Kérdésünkre, miszerint mennyire biztosítja a törvény, hogy az évi 400 óra túlmunka vállalása önkéntes legyen, így válaszolt: ha a munkavállaló úgy érzi, a munkáltató a hatalmi helyzeténél fogva kényszerítette őt a megállapodás megkötésére, akkor ezt a megállapodást a bíróság előtt megtámadhatja, s ha beigazolódik ez a kényszerhelyzet, vagy fenyegetés, akkor a bíróság megsemmisíti a megállapodást. Lehetősége van még a munkavállalónak arra is, hogy a munkáltatóval való tárgyalásához meghívja a szakszervezet képviselőjét, hogy a munkáltatóval szemben képviselje az érdekeit, ami szintén garanciát jelenthet a megállapodások önkéntességéhez.

A túlóra kifizetésével kapcsolatban elmondta, annak időpontja attól függ, hogy a munkavállaló általános munkarendben – hétfőtől péntekig napi nyolc órában – dolgozik-e, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban: amikor egy bizonyos munkaidőkereten belül a munkáltató a munkaidő ledolgozását az egyes munkanapokon egyenlőtlenül oszthatja be. Ha általános munkarendben dolgozik a munkavállaló, akkor minden hónapban el kell számolni az esetleges túlmunkáját, amit ki is kell fizetni. Ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, akkor a túlmunkát csak a munkaidőkeret végén lehet megállapítani és kifizetni. Hozzátette, a munkáltató egyoldalúan négy, illetve hat hónapnál hosszabb munkaidőkeretet nem állapíthat meg. – A maximum három éves munkaidőkeret alkalmazása kizárólag kollektív szerződésben határozható meg, és a szakszervezet beleegyezésétől függ, hogy alkalmazhat-e a munkáltató ilyen hosszú munkaidőkeretet. Azonban kollektív szerződés is csak akkor rendelkezhet így jogszerűen, ha a hosszabb munkaidőkeretet objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. A három év egyébként csak a maximum, ennél rövidebb idejű munkaidőkeretben is meg lehet állapodni.

Megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy az ellenzék szerint a szakszervezeteket „kiiktatják.” – A szakszervezetek jogai formálisan nem gyengültek az új szabályokkal. A szakszervezetek azt szerették volna, ha a túlmunka évi 400 órára való felemelésére inkább kollektív szerződésben lett volna lehetőség, s nem egyéni megállapodásokban – válaszolta. Összefoglalóan elmondta, tévhit, hogy ezentúl a munkaidőkeret automatikusan három év lesz, s így a munkavállalók is csak három év múlva kaphatják meg a túlóráért járó bérüket. – Hasonlóan tévhit, hogy csak most januártól van lehetőség a teljes évi 400 óra túlmunka végzésére. Általános probléma, hogy a nyilatkozatok előtt a nyilatkozók nem olvassák el a jogszabályt, holott az mindenki számára rendelkezésre áll az interneten, ha pedig annak az értelmezése bonyolult, akkor is van ma már lehetőség jogi segítség kérésére a szöveg megértéséhez. Munkajogászként nagyon nehéz látni azt, hogy milyen alacsony a jogismeret Magyarországon – mondta Czuglerné Ivány Judit.

Lass Gábor