Tudni kell, hogy a politikusoknak épp úgy joguk van bemenni például a köztévé épületébe, mint egy átlagos polgárnak egy élelmiszerboltba. Ám ahogy a boltban sem állhatunk a húsos vagy a halas pult mögé kiszolgálni, ők sem szólhatnak bele a műsorszerkesztésbe. Az ellenzéki politikusoknak azonban éppen ez volt a szándékuk. Mindenképpen balhét, botrányt akartak kelteni. Tűzriadót csináltak, rátámadtak az MTVA munkatársaira, ugyanazt az erőszakos viselkedést folytatták, mint az utcán. Előadásukat többen videóra is vették.
Hogy provokációról szól az egész, Bangóné Borbély Ildikó, csepeli szocialista pártelnök elszólásából is kiderült. „Kurva erős kép lenne, ha lefekszünk a lépcső elé, és tarkóra rakjuk a kezünket, jó?” – fordult társa felé a nyilvánosságra került videóban a képviselő asszony, nyilvánvalóan megfeledkezve arról, hogy forog a kamera, majd társaival a földre vetette magát, kezüket pedig a tarkójuk mögé kulcsolták. Ezen a felvételen az is látszik, ahogy a „drámai” képsorok elkészítése után látványosan elsírják magukat. Hogy a provokatív fellépésre miért volt szükség, nehéz magyarázatot találni. Annál is inkább, mert a munka törvénykönyvének módosítása éppen a magyar munkavállalók lehetőségeit növeli.
Így változott a törvény
A törvénymódosításnak két fontos része van. Az egyik a túlóra mennyiségére vonatkozik, a másik pedig a munkaidőkeretet érinti. Az eddigi, évi 300 óra túlmunka lehetősége most 400 órára emelkedett. Ebből 250 óra a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető: ez nem változott. A 250 órán felül a korábbi 50 helyett lett most 150 óra rendkívüli munkavégzésre lehetőség. Ez önkéntes, a munkavállaló szabad akaratán múlik. Rugalmasabb így a rendszer, és lehetőséget ad arra, hogy aki akar, az többet keressen. Ha van a munkahelyen szakszervezet által kötött kollektív szerződés, évi 300 óra túlmunka rendelhető el, és további 100 óra önként vállalt túlmunka lehet - egyéni megállapodás szerint. Hazánkban egyébként a KSH adatai szerint tíz munkahelyből kettő olyan, ahol van ilyen. A munkaidőkeret variálására szintén volt eddig is lehetőség. Az eddigi egy éves keretet emelték fel három évre. Ám ahogy eddig sem évente fizették ki a túlórát, ez után sem fogják háromévente kifizetni. A nem munkaidőkeretben dolgozóknak minden esetben havonta kell kifizetni a túlórát. Arról pedig szó sincs, hogy a munkáltató az eddiginél több túlórát kérhet. A baloldal az elmúlt hetekben szándékosan félrevezette a közvéleményt. Az Európai Unióra gyakran hivatkozó ellenzék úgy beszél rabszolgaságról, az uniós irányelv a túlórakeretet 416 órában maximálja, vagyis más uniós országokban többre is van lehetőség, mint amennyit az új magyar szabályozás megenged.
TK