A szalontai szülőház helyén épült nádfedeles parasztházon emléktábla hirdeti, hogy itt született koszorús költőnk. A tájházban a néprajzi kiállítás a XIX-XX. század fordulóján itt élő emberek életébe engedett betekintést. Nagyszalontán a személyes, családi relikviákat őrző Csonka-toronyban találkoztak a helyi iskola diákjaival, majd együtt megkoszorúzták a költőfejedelem szobrát. Szilágynagyfalu határában megidézték a lovagkor nagy erejű hősét, amint a gerendarudat véginél ragadva mutatta meg a Budára vezető utat, majd a nádasban bujdosva az öreg, hű szolgával való találkozást elevenítették fel. Nagyváradon, Szent László királyunk városában, ahol Ady alkotott, megtekintették a Püspöki Palotát, a kanonok sort, a Székesegyházat. Érmindszenten (ma Ady Endre nevű település), az Ady-kúrián a Nyugat költőjének emléke előtt tisztelegve koszorút helyeztek el. Megrendítő, életre szóló élményt jelentett a XX. századi költőóriás szülőházának falai és személyes tárgyai, bútorai között az ágy mellett állni, amelyben meglátta a napvilágot, csakúgy mint a sződemeteri szülőház lépcsőjén állva emlékezni a Himnusz költőjére.

Nagykárolyban vándorszínészkedett Arany, itt született Ady kortársa, Kaffka Margit író- és költőnő. Petőfi az itteni megyebálon ismerkedett meg Szendrey Júliával. Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc. A Károlyi Kastéllyal szemközti téren áll Kaffka és Petőfi szobra.

Kolozsváron átutazva, a Tordai hasadék felé felidézték a Szent László legendákat és előadták a korábban csoportmunkában megírt, Aranyhoz kapcsolódó mondákat.A Tordai-hasadéknál az épp lebukó Napot sikerült lencsevégre kapni.

Farkaslakán Tamási Áron sírjához zarándokoltak el, majd Korond világhíres kerámia- és fazekasművészetével ismerkedtek meg. Rövid túrát tettek a Parajdi sósziklákhoz.

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros izgalmas, vadregényes látványosság haragoszöld legelõkkel, rohanó patakokkal, óriási fenyvesekkel, kanyargó szerpentinekkel, égbenyúló sziklaóriásokkal, lélegzetelállító kilátással.

Nyergestetőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyén az itt elhunyt harcosok tiszteletére megkoszorúzták az emlékművet, és elénekelték a Székely Himnuszt.

A székelyföldi Termopülán a kezdeti ágkeresztekből kinőtt kopjafaerdő állít méltó emléket a hatalmas túlerővel szemben élethalálharcot vívó hősöknek.

A szelíd szépségű krátertavat, a Szent Anna-tavat fenyvesekkel benőtt magas hegyek veszik oltalmazón körbe.

Csernátonban, Bod Péter szülőhelyén bepillantást nyerhettek a kürtőskalács készítésének rejtelmeibe, és a kóstolás során összehasonlíthatták a hazaival.

A szabadtéri múzeum a tárgyi és emberi értékek, a magyar kultúra, a székely népi építészet őrzője, hirdetve az ősi közös múlt, hagyományok tiszteletét, továbbvitelét.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

Hazafelé Fehéregyházán megkoszorúzták az elvesztett barát emlékművét, akit a segesvári csatavesztés után itt láttak utoljára élve.

Segesváron buszos körutazást tettek, amelynek történelmi központja a Világörökség részét képezi.

Aradon, ahol Arany János nemzetőrként szolgált, mécsesek gyújtásával és koszorúzással emlékeztek a magyar hadsereg 13 tábornokára.

A határokon túli magyarlakta, legfőképpen irodalmi helyszínek bejárásával a tanulók személyesen ismerhették meg az ott élő magyarok hagyományait, kultúráját.

Öt napos erdélyi utazásukról felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza.