Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József Csepelen élő cigány író, költő, műfordító, pedagógus. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja. Élete jelentős részét Csepelen töltötte: előbb a Csepel Vas- és Fémművekben dolgozott segédmunkásként, majd a Jedlik Ányos Gimnáziumban tanult és tette le az érettségi vizsgát. Megromlott egészségi állapota ellenére még élete utolsó éveiben is előadást tartott a Rákóczi Kertben a cigányság kultúrájáról a csepeli roma nemzetiségi önkormányzat által szervezett családi napon.
A Hajdú-Bihar megyei Bedőn született, majd a hatvanas években költözött Budapestre. Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben, majd a Kossuth Lajos Gépipari Technikum öntőipari szakán kezdte el középiskolai tanulmányait. Hamarosan átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol felfigyeltek irodalmi tehetségére. Írásai jelentek meg a Nagyvilág és a Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben látott napvilágot Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel.
Tagja lett a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven. A cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv egyedülállónak számítottak megjelenésük idején.
Egy időben a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke volt. Pedagógusként a zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként romológiát, cigány nyelvet és történelmet tanított.
Tevékenysége elismeréseként megkapta egyebek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét és az Apáczai Csere János-díjat.
A család a RomNet-en keresztül tudatja, hogy Choli Daróci Józsefre szűk családi körben emlékeznek, nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást csak
a gyászszertartást megelőző napon tartanak. A temetés időpontját és a megemlékezés helyszínét a család a későbbiekben közli.
Cs. A.