A holokauszt magyar áldozataira emlékeztek a Nefelejcs utcai izraelita temetőben április 16-án. 1944-ben a náci megszállók a magyar rendvédelmi szervekkel együttműködve ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A magyar kormány 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. A megemlékezésen Totha Péter Joel főrabbi mondott beszédet. Mások mellett lerótta kegyeletét Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek.
Totha Péter Joel felidézte, hogy a gyilkos fajelmélet népirtáshoz vezetett, amelynek a legtöbb áldozata zsidó volt. Magyarországról több mint 400 ezer, Csepelről mintegy 960 zsidót hurcoltak el. Összesen 1441 magyar településről vittek el zsidókat, akiknek a nagy része soha nem tért vissza. Az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban minden harmadik áldozat magyar volt. „A zsidóellenesség az emberiség zsákutcája. A holokauszt összezúzta a hitet egymásban, az emberben és Istenben is. Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk itt arra, amit soha nem hittünk volna. (…) Szent ez a föld, mert elpusztított szeretteink teszik szentté ezt a helyet” -- mondta Totha Péter Joel.
Az emlékezők ezt követően mécseseket és kavicsokat helyeztek el az áldozatok emlékfalánál. A megemlékezésen nem vettek részt a csepeli ellenzék – az MSZP, DK, LMP, Együtt és a Jobbik -- képviselői.
cs.
