Az 1700-as években elég néptelen volt a község, de a rendre akkor is felügyelni kellett. A feladatot egy bíró, jegyző, esküdtek, csőszök látták el. A rendőrség nevet először a reformkorban használták. Az 1800-as években csendbiztosok, pandúrok, perzekutorok ügyeltek a közbiztonságra. Csepelen 1917-ben jött létre a rendőrség a pesterzsébeti kapitányság kirendeltségeként. A két világháború között a legfontosabb fegyverük a kard volt, amelyet tüntetések, sztrájkok szétverésére kellett volna használniuk kardlapozással, de Csepelen nem voltak tüntetések abban az időben. Szomorú esemény volt a község életében, amikor 1945 január 21-én a rendőrség épülete elé összeterelt 269 férfit a Szovjetunióba hurcolták kényszermunkára. Csepel 1950 januárjában csatlakozott Budapesthez, és így a közrend védelme már a Budapesti Rendőr-főkapitányság felügyelete alá tartozott. A Szent Imre téren álló csepeli kapitányság épületét 1953-ban adták át. A rendőrségnél 1957-ben rendszeresítették a gumibotot.

A csepeli rendőrség leghosszabb ideig szolgáló kapitánya dr. Csillik Gábor volt, aki 1956 és 1980 között látta le feladatát. Magyarország egyetlen női rendőrkapitánya szintén csepeli, Vágó Imréné volt. A csepeli kapitányság élén eddig összesen huszonöt kapitány szolgált. Érdekesség, hogy három korábbi kapitányból később Budapest rendőrfőkapitánya lett.

Cs. A.