Fontos tudni, hogy nemcsak egy intézmény felújításáról van szó. Olyan tudásalapú csepeli központot tervezünk, amely a középfokú oktatásban a csúcsot képviseli, ahol a munkás szülők gyerekei is megkaphatják esélyt arra, hogy sikeres emberek lehessenek. A kormányzati finanszírozás nemcsak a Jedliknek, hanem minden csepeli iskolának, sőt az egész kerületnek is hasznára kell, hogy váljon! Ezért a fejlesztés fő irányait egy társadalmi tanácsadó, egyeztetőtestületnek kell meghatároznia.

Kik vennének részt az egyeztetőtanács munkájában?

Például Klinghammer István professzor úr, aki az ELTE rektora, az Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkára is volt. Krassói Kornélia tanárnő, Csepel díszpolgára, akinek munkássága évtizedek óta a Jedlikhez kötődik. Részt vesz a munkában a jelenlegi igazgató, Bese Benő, és természetesen a diákönkormányzat is. Rajtuk kívül számítok Spányi Antal püspök úr közreműködésére, akit felkértem, hogy delegáljon egy egyházi személyiséget, hiszen mégiscsak egy bencés alapítású gimnáziumról van szó. A kormányban, a tudományos-műszaki és a gazdasági világ felső köreiben mindenhol vannak jedlikesek. És ezt nem egy budai elitgimnázium érte el. Éppen ezért mi sem csak az „építési betont” látjuk, hanem azt szeretnénk, hogy feltámadjon, megerősödjön, megújuljon ez a dicső iskolai tradíció. A Jedlik Ányos Gimnázium Csepel szellemi, tudományos zászlóshajója lesz.  

Díszterem, technikai eszközök, korszerűsítés

Jedlikes diákokat, igazgatókat kérdeztünk: milyen fejlesztéseket látnának szívesen?

Bese Benő intézményvezető: Az 1952-ben átadott iskolaépületre minden szempontból ráfér a megújítás, legyen szó például a fűtési rendszer felújításáról, az akadálymentesítésről, a nyílászárók cseréjéről vagy akár a légkondicionáló rendszer kiépítéséről. Legalább ilyen fontos kérdés azonban a szak- és osztálytermek korszerűsítése, modern oktatási, digitális és egyéb taneszközökkel történő felszerelése, amelyekkel eleget tudunk tenni a XXI. század iskolai elvárásainak. Gimnáziumunk népszerűsége tagozataink bővítését, a maximális osztálylétszámok elérését és ezzel együtt a bontott csoportok számának jelentős növekedését eredményezte az utóbbi időben, ezért elengedhetetlenné vált az épület kibővítése is. A kormányzati támogatás felhasználása örömteli változásokat hozhat a gimnázium életében.

Sali Soma (9. A): A Jedlik felújítása nagyon jó hír minden diáknak és a tantestület tagjainak is. Reméljük, hogy a felújítás során sikerül korszerűsíteni az iskolánkat, illetve sikerül még érdekesebbé tenni a magas színvonalú oktatást. Az iskolának nagy szüksége van erre a beruházásra, és reméljük, hogy minél hamarabb megkezdhetik a munkálatokat.

Máté Szonja (11. A): Azt hiszem, hogy minden diák nevében beszélek, ha azt mondom, hogy számunkra a legkellemetlenebb a mosdók és a nyílászárók helyzete, ezért mindenképpen szeretnénk, ha ezek megújulnának. Ugyanakkor a támogatásból kiváló technikai eszközöket is lehet venni az online tanulássegítő anyagok használatára, így színesebbek és szemléletesebbek lehetnek az órák. Szeretnénk új sporteszközöket is, reményeink szerint valamiféle díszterem is készül majd, ahol az ünnepségeket lehetne megtartani. Én még több társalgóhelyiségnek is örülnék fotelekkel és egyéb ülőalkalmatosságokkal, hogy a szünetekben ott pihenhessünk, beszélgethessünk.

Zanati Béla egykori igazgató: Amikor a Jedlikben elkészült a természettudományi labor három éve, már az is nagyon szimpatikus volt, hiszen matematika-fizika szakos tanárként mindig is fontosnak tartottam az ilyen típusú fejlesztéseket. A mostani támogatásból jó lenne például, ha megvalósulna egy régi álom, amit már az én időmben is szerettünk volna létrehozni: egy díszteremre nagy szükség lenne, hogy a rendezvényeket, közösségi programokat ne a tornateremben kelljen megtartani. Amit még fontosnak tartok, hogy valamilyen módon őrizzék meg annak a nagy tanárgenerációnak – például Vermes Miklós, Kövesi Sándorné – az emlékét, akiktől Jedlikké vált a Jedlik.