Amikor Diebold Hermann megszületett, Csepelen alig néhány ezren laktak, túlnyomó többségük sváb. Építész akart lenni, szülei ezért először beadták kőművesnek, majd az inaséveit Alpár Ignácnál, a korszak elismert építőmesterénél töltötte. Az I. világháború idején katonai szolgálatot teljesített, végül századosi rangban szerelt le. Építészeti munkássága az 1910-es években teljesedett ki. Csepelen négy jelentős épületet tervezett, de ma már egyik sincsen az eredeti állapotában. Weiss Manfréd gyáriparos megbízásából készítette el a Weiss Manfréd Gyár igazgatósági épületét és a Weiss Manfréd Kórházat. A gyár építését úgy gondolták el, hogy aránylag távol essék a községtől, mivel attól tartottak, hogy egy robbanás kárt tehet a faluban. A feljegyzések szerint kétszer történt robbanás: 1909-ben többen is meghaltak egy üzemben, 1926-ban viszont nem volt halálos áldozat. Weiss Manfréd hintóval járt be a gyárba, de az igazgatósági épületben nem volt irodája. Rövid időket töltött el ott, aztán haza hajtatott. A Weiss Manfréd Kórházat 1916-ban alapították, tervező építésze Diebold Hermann. 1937-ben emeletet húztak rá, később új szárnyakkal bővült, majd bunkerkórház is létesült. A II. világháború végén bombatalálat érte. Az 1980-as években újabb épületrésszel egészült ki, de sorsa hamarosan megpecsételődött: az utolsó csecsemő 2003. augusztus 31-én született a kórházban.

A Munkásotthont 1918 és 1920 között építették fel Diebold Hermann tervei alapján. A gyönyörű nagy színháztermének kettős funkciója volt: színházként és táncteremként használták. A Munkásotthont 1962 és 1968 között átépítették, de számos elemében szakszerűtlenül. A színháztermet 1999-ben védetté nyilvánították. A csepeli polgárság 1923-ban nyitotta meg a kultúrházat a Stern-villában, amely a mai Ady Endre úton állt. A mai posta épülete mellett, a Templom utca sarkán építették fel az új kultúrházat 1926-ban, amelyben gazdag kulturális, politikai élet zajlott. Nyolcszáz férőhelyes termében mozi és táncterem működött. A II. világháború végén bombatalálat érte, az épület megsemmisült. A helyén lakóházat építettek 1953-ban.

Diebold Hermann nevéhez két jelentős pesterzsébeti alkotás is fűződik: az Árpád-házi Szent Erzsébet főplébánia templom és a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom megtervezése. A neves csepeli építész 1960-ban halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található.

Cs. A.