A béremelkedés minden főbb ágazatot érintett, a turizmus, a mezőgazdaság, a pénzügyi és az állami szektor fizetései is egységesen nőttek. Mindez részben a tavaly novemberben a szociális partnerekkel megkötött 6 éves bérmegállapodásnak köszönhető, amely a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza. De a munkaerőhiány és a mérsékelt inflációs környezet is hozzájárult a bérek növekedéséhez.  

A miniszter úgy véli, hogy a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás további lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a következő években csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, miközben a bérekre rakódó terhek és a társasági adó mérséklődése a vállalatok költségeit is csökkenti.

Jó hír, hogy a bérek növekedési üteme a jegybank szerint is elérheti idén a csúcsát, s a következő években is jelentős emelkedés várható.

Elemzők is kétszámjegyű béremelkedésre számítanak az idén. A versenyszférában tapasztalható jelentős bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a mostani jelentős béremelkedést.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, vagyis a növekedés éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot. Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek az idén, aminek hátterében elsősorban a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány áll. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is úgy véli, hogy az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés.

A cikk teljes tartalmát a Csepeli Állások Oldalának hírei között olvashatják.