Wittner Mária 1937-ben született, 19 évesen vett részt a forradalomban, amelyhez a Magyar Rádió ostromakor csatlakozott. 1957-ben letartóztatták, halálra ítélték majd ítéletét életfogytiglanra módosították. 1970-ben az utolsó forradalmárok között szabadult. 2006-2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Az 1956-os Emlékbizottság védnöke. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki, 2011-ben Csepel díszpolgárává választották.

Az ünnepség elején Németh Szilárd országgyűlési képviselő – aki parlamenti kötelezettségei miatt nem vehetett részt az eseményen – köszöntő sorait olvasták fel. „Életed mindenki számára példa: hogyan lesz egy magára hagyott, édesanyját kereső árvából szabadságharcos, akit ezért meg akarnak semmisíteni, de nem járnak sikerrel. Azért nem, mert téged a Szűzanya oltalmaz. Fegyverrel és tollal harcoltál, ma is tettel és szóval harcolsz Magyarország függetlenségéért. Te vagy számunkra az erkölcsi mérce, az előttünk járó élő példakép.” – fogalmazott a képviselő.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere beszédét azzal kezdte, hogy Wittner Mária születésnapján, június 9-én szerették volna megtartani a rendezvényt, de aznap a Sándor-palotába Áder János köztársasági elnök hívta meg tiszteletvacsorára. – Köszöntünk téged, úgy, mint a díszpolgárunkat, és mint 1956 hősét, de leginkább úgy, mint a mi szeretett Marika néninket – mondta a polgármester, majd hozzátette, szükség van rá az elkövetkező időkben is, mert amit ő 1956-ban elkezdett, még nem lett befejezve. Ezután felidézte a 2010-2014 közötti, Parlamentben eltöltött időszakot. Mint mondta, megtisztelő volt számára a Parlamentben Csepelt képviselni, de a legemlékezetesebbnek azt tartja, hogy négy évig „egy igazi hős mellett” ülhetett. Beszéde végén jó egészséget kívánt az önkormányzat és minden csepeli lakos nevében, majd reményét fejezte ki, hogy Marika néni életében még sokáig mutathat példát az embereknek.

A beszédek után a Weiss Manfréd Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjainak köszöntő műsora következett. A felemelő előadás részeként egy Wittner Márival készült életút-interjúból olvastak fel részleteket, valamint az ünnepelt verseiből szavaltak. Levetítették Wittner Mária egyik legemlékezetesebb parlamenti beszédét, amikor 2001-ben, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézte „a szocialista köntösbe bújt hóhérok” bűneit.

Wittner Mária meghatódva mondott köszönetet az ünnepség szervezőinek, és elmondta, mennyire megtisztelőnek tartja, hogy Csepel díszpolgára lehet. Majd arról beszélt, hogy Csepel – a közbeszéd ellenére – soha nem volt vörös, hiszen Csepelen november 11-éig kitartottak a forradalmárok. Méltatta az önkormányzatot, amiért Popieluszko atya emlékét ápolja: ahogy fogalmazott, a Popieluszko-emléktábla végleg romba döntötte a „vörös Csepel” hamis mítoszát. – 1956-ban fegyverrel harcoltunk, ma pedig szellemileg harcolunk, hogy megmaradjon a haza. Ez a harc sokkal nehezebb, de segítsünk egymásnak, segítsünk magunkon, és az Isten is megsegít – zárta gondolatait. Wittner Mária beszédét az ünneplő közönség állva hallgatta végig. Ezután ünnepélyesen behozták a születésnapi tortát, amelyet az iskola diákjai készítettek. Miután az ünnepelt a tortát felvágta, körbevették őt egykori 56-osok. Volt, aki csak bemutatkozott és ismeretlenül kezet csókolt neki, másokkal hosszasan beszélgetett a közösen átélt eseményekről.

Az ünnepségen részt vettek még Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, Valló Péter, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum főigazgatója, Strein Oszkár és Rácz Lajos, Csepel díszpolgárai, valamint Mansfeld László, Mansfeld Péter öccse.

LG

Fotó: Tóth Beáta