A pert azért indította az Ügyvédi Kamarából kizárt jogász Ábel Attila alpolgármester ellen, mert álláspontja szerint nem lehet visszavonult politikusokat a politikai tevékenységükkel kapcsolatban kritizálni vagy őket kritizáló archív fotót, montázst megjelentetni. A másodfokú bíróság nem osztotta az ex-politikus álláspontját, és a csepeli alpolgármesternek adott igazat.

Gulyás Gábor egyike volt azoknak, akik botrányos ügyeikkel keltettek feltűnést, és nagyban hozzájárultak a csepeli MSZP bukásához. Botránysorozatát az indította, hogy kiderült: eltulajdonította egy rokkantnyugdíjas ügyfele pénzét. Gulyás az ügyfele pénzét a saját számlájára utaltatta. A cukor- és szívbeteg férfi ennek következtében sokáig a gyógyszereit sem tudta megvenni, és egészségi állapota tovább romlott. A politikus azonban addig hitegette ügyfelét, hogy végül büntetőjogi értelemben elévült az ügy. A Budapesti Ügyvédi Kamara azonban nem tűr meg ilyen visszaéléseket, ezért a történtek után kizárták Gulyás Gábort a kamara tagjai közül. Úgy tudjuk, hogy a politikus ennek ellenére sem adta vissza ügyfele pénzét, a beteg férfi pedig azóta elhunyt.

Nem sokkal az első botrány után kiderült, hogy a politikus tele volt hasonló ügyekkel. Ezekről ráadásul a csepeli MSZP-s vezetés is tudott. Ennek ellenére sokáig védték, a kamarai kizárás után pedig állást szereztek neki abban az iskolában, ahol Deme Gábor volt a gazdasági vezető. Így lett a politikus a csepeli kettős gyilkosság egyik tanúja is - bár a tárgyaláson már alig emlékezett valamire a történtekből.

Ábel Attila alpolgármester a történtekről elmondta: „Gulyás Gábor több pert indított ellenem, mindegyik eredménytelen lett. Németh Szilárddal szemben is pereskedett, ott is vesztett. Százezrekkel tartozik nekünk. A tartozásait viszont nem adja meg. Még a képviselői telefonszámláját sem fizette ki, pedig hét éve volt már erre.” Hozzátette: ahogy Németh Szilárd, úgy ő is jótékony célra ajánlja majd fel ezt a pénzt, legalábbis ha Gulyás valaha kifizeti.