Csaknem kilencven előterjesztést tárgyalhat meg idei utolsó ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták a jövő évi költségvetési koncepciót, amely szerint az egyensúlyos büdzsé feltétele, hogy a BKV-hoz kapcsolódó forráshiányt kezeljék, ez ügyben folynak a tárgyalások a kormánnyal. A főváros hatáskörébe kerülnek 2013-tól az utcaelnevezések. Döntöttek a városatyák a jövő évi temetkezési, kéményseprési és szippantási díjakról. Mintegy 280 millió forint önrészt biztosítottak a villamos- és trolibusz-beszerzési tenderhez.
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a fővárosi önkormányzat 2013-as költségvetési koncepcióját, 18 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett. Tarlós István főpolgármester és pénzügyi helyettese, Bagdy Gábor előterjesztése ismerteti, hogy a 2012-es költségvetés tervezése és végrehajtása sokkal feszítettebb volt, mint a korábbi években, a gazdasági válság ugyanis tovább folytatódott, a működési bevételek 24,3 milliárd forinttal csökkentek. A 2012-es és a későbbi évek költségvetéseit tovább determinálja az előző városvezetés öröksége: több olyan projekt is indult, amelyek aránytalan terhet rónak a fővárosra, és új projektek indítása is szükséges, ezek közül a legjelentősebb a BKV járműállományának cseréje. A nehézségek ellenére a főváros több eredményt is fel tudott mutatni, mint az Alstom-metrókocsi szerződés rendbetétele, a 4-es metró új szerződése, a vízművek visszavásárlása, a CET visszaszerzése és a hajléktalanprogram.
Idén a fővárosi önkormányzat költségvetésének legsúlyosabb problémája a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása volt. A főváros áthidaló kölcsönt nyújtott a BKV-nak, zárolta egyes önként vállalt feladatok előirányzatát, valamint a működési kiadások 10 százalékát. 2012-ben az állam és a főváros ugyanakkora terhet vállalt a közösségi közlekedés finanszírozásában, együttesen 67,8 milliárdot fordítottak a BKV-ra. Az előterjesztés rögzíti, hogy 2012-ben elkerült a fővárostól a kórházak és a tűzoltó-parancsnokság működtetése, 2013-ban pedig az oktatási, a szakképzési intézetek, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosok és a pszichiátriai betegek otthonai, emiatt az önkormányzat bevételi szerkezete alapjaiban változik meg.
Jövőre 142 milliárd lesz a közösségi közlekedés működési forrásigénye
Jövőre a központi költségvetés nem tervez normatív tömegközlekedési támogatást, a BKV 23 milliárd forintot kaphat az államkasszából (a jövedelemkülönbség-mérséklés megszüntetésének és a főváros-kerületek közötti forrásmegosztás módosításának köszönhetően). A fővárosi közösségi közlekedés működési forrásigénye jövőre 142,2 milliárd forint lesz, ebből 69 milliárd fedezhető a jegyárbevételekből. Az előterjesztés leszögezi: e forráshiány kezelése elengedhetetlen feltétele a 2013-as egyensúlyos büdzsé megteremtéséhez, ez ügyben pedig folynak a tárgyalások a kormánnyal.
A fővárosi önkormányzat pénzügyi pozícióját jövőre javíthatja, hogy módosul az iparűzési adó alapjának számítása, bevezetik a közműadót, és az állam átvállalja a főváros adósságainak várhatóan 40 százalékát. Utóbbinak köszönhetően a 21 milliárdra tervezett adósságszolgálat (vagyis a hitelek után fizetendő kamatok) jelentősen csökkenhet.
A főváros hatáskörébe kerülnek a közterületi elnevezések
Elfogadta a közgyűlés a közterületek és városrésznevek megállapításáról szóló új rendeletet 18 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett. Az elmúlt 22 évben a főváros hatásköre volt a városrésznevek megállapítása, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületek elnevezése, utcanév védetté nyilvánítása, minden egyéb elnevezés és névváltoztatás a kerületek hatáskörébe tartozott. Ez a megosztott hatáskör az új önkormányzati törvény miatt 2013-tól megszűnik, és minden közterületi elnevezés a fővárosi önkormányzat hatáskörébe kerül. Budapesten jelenleg 8204 elnevezett közterület található, a legtöbb (674) a XI. kerületben, a legkevesebb (73) a VII. kerületben. A rendelet mellékletét képezi a védett utcanevek listája, a városrészek nevei és lehatárolásuk. Az új rendelet védelem alá helyez – a meglévő 444 védett utcanév mellett – több mint 300 elnevezést.
Hatályon kívül helyezett rendelet az AB döntése után
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés szerdán azokat az önkormányzati rendelkezéseit, amelyben tiltott, közösségellenes magatartásokat fogalmaztak meg. Az Alkotmánybíróság november közepén semmisítette meg a szabálysértési törvény azon passzusát, amely lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy a törvényben nem szereplő, tiltott, közösségellenes magatartásokat szabályozzák és szankcionálják. A testület 29 igen szavazattal, a Jobbik 3 ellenszavazata mellett elfogadott határozata 16 rendeletet érint, köztük a fővárosi közterületek használatáról, a temetkezés rendjéről, a zöldterületek védelméről és a parkolásról szóló rendelet egyes szakaszait.
Díjemelésekről döntött a közgyűlés
Az infláció mértéke alatt, átlagosan 4,5 százalékkal emelkednek a kéményseprési díjak Budapesten jövőre - döntött 18 igen, 13 nem szavazattal a közgyűlés. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (Főkétüsz) által készített díjmódosítási javaslat szerint az egyedi kémények évi egyszeri ellenőrzéséért, tisztításáért és műszaki felülvizsgálatáért áfa nélkül 1602 forintot kellene fizetni, gyűjtőkémények esetében pedig 3573 forintot. A központi fűtési kémények, csatornák és aknák együttes vizsgálata és tisztítása mérettől és fűtéstípustól is függ: a díjak nettó 376 és 1419 forint között lennének.
Elfogadták a kegyeleti közszolgáltatási díjak nettó 4,2 százalékos emelését is 18 igen, 15 nem szavazattal. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a vitában hangsúlyozta, hogy a legtöbbször - az esetek több mint 84 százalékában - igénybe vett szórásos és hamvasztásos temetkezés költsége infláció alatt, 1,7, illetve 3,4 százalékkal emelkedik. Újdonság, hogy a sírhelyek újraváltási díját kamatmentes részletekben is kifizethetik az ügyfelek, és ezt a már folyamatban lévő esetekben is lehet majd alkalmazni. Az előterjesztés emlékeztet arra, hogy a hagyományos koporsós elhelyezés, mint temetkezési forma drasztikusan csökken.
18 igen, 15 nem szavazattal döntött a közgyűlés a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. által nyújtott közszolgáltatások díjairól. Az ingatlantulajdonosok nagyobb részét érintő, az ivóvízfogyasztáson alapuló folyékony hulladék gyűjtésének és elszállításának díja nem változik, köbméterenként 337,7 forint plusz áfa marad. A mért fogyasztással nem rendelkező ingatlanokról elszállított szennyvíz, illetve mért fogyasztás esetén az azt meghaladó mennyiség esetében 4,5 százalékos az emelés, ami köbméterenként 82 forintot jelent - így egy köbméter szennyvíz kezelése nettó 1898 forintba fog kerülni.
Mentesség az iparűzési adó alól egymillió forintos adóalap alatt
Mentességet kapnak jövőre a helyi iparűzési adó alól azok a vállalkozók, akiknek adóalapja nem haladja meg az egymillió forintot - döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A testület a november végi ülésén - a helyi adókról szóló törvény alapján - már döntött a kedvezményekről, akkor 700 ezer forintban állapította meg a mentességi határt, ezt azonban a Fidesz-KDNP frakció javaslatára felülvizsgálták.
Megállapodhat a főváros a kerületekkel a parkolási feladatok átadásáról
Megállapodhat Budapest öt fővárosi kerülettel a parkolási feladatok átadás-átvételéről, a képviselők egyhangúlag szavazták meg az erről szóló előterjesztést. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a vitában jelezte: a megállapodás a fővárosi tulajdonú, közterületi parkolókról, valamint a parkoló órákról szól. Az átadás oka, hogy az önkormányzati törvény 2013. január elseji hatállyal a kerületek feladatkörébe sorolta a parkolók üzemeltetését. Hozzátette: a határozatban a VI., a VII., a VIII., a IX., és a XIII. kerülettel kötendő megállapodást hagyták jóvá. Ha megkötik a városrészekkel a szerződést az átadásról, akkor a továbbiakban a kerületek üzemeltetik majd egyebek mellett az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út, az Üllői út, a Kerepesi út és a Mester utca egy szakaszán és a Nagykörúton a parkolókat. A bevételeket a megállapodástervezet szövege szerint a többi parkolási bevételtől elkülönítetten szedi be és tarja nyilván, ez az összeg a Fővárosi Önkormányzatot illeti. György István az előterjesztésben jelezte: a bevételek és költségek elszámolásának szabályai a jelenleg végzett üzemeltetés eddigi tapasztalatain alapul, de a féléves üzemelés alapján felülvizsgálják és 2013. július elsejével véglegesítik.
Önrészt biztosított a közgyűlés a villamos- és trolibeszerzéshez
Ellenszavazat nélkül, 30 igen vokssal, egy tartózkodás mellett döntött a közgyűlés arról, hogy a villamos- és trolibusz járműbeszerzési projekthez 288 millió forint önrészt biztosít. A beruházás részeként 37 villamost (25 rövid és 12 hosszú járművet) és 24 trolibuszt (14 szóló és 10 csuklós járművet) szerez be a főváros, három remízt korszerűsítenek (azért, hogy az alacsonypadlós járműveket üzemeltetni, karbantartani tudják), valamint átépítik a peronokat a budai fonódó villamosberuházáshoz kapcsolódóan a Szent Gellért tér és a Kelenföldi pályaudvar, valamint a Déli pályaudvar és a Savoya park között. A projekt költségeinek 99,33 százalékát uniós támogatásból biztosítják. A közgyűlési vitában elhangzott: a járműbeszerzési tender január elején kiírható, a főváros 2015 végéig fel tudja használni a beruházáshoz biztosított forrásokat.
Fejlesztések a Városmajorban
Nem keríti körbe, hanem bekamerázza a XII. kerületi önkormányzat a Városmajor parkot, ahol több fejlesztést is megvalósítanak. A Fővárosi Közgyűlés szerdán 29 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el, hogy a kerületi önkormányzat a korábban megítélt 150 millió forint forrást a körbekerítés helyett a fejlesztésekre használhassa fel. Az önkormányzat elvégezné a szükséges kertészeti munkálatokat, egy európai színvonalú, többgenerációs játszóteret alakítanának ki, a lakosság kérésére kiépítenének egy kutyafuttatót és kijavítanák a BSE-teniszpályák veszélyes állapotban lévő kerítését.
Értékesíti a fővárosi önkormányzat a Margit híd és a Szabadság híd felújítása során keletkezett fémhulladékot - a képviselők erről 24 igen és 7 tartózkodás mellett döntöttek. A határozat szerint 1585 tonna fémhulladékról van szó, amelyet a főváros mintegy nettó 102 millió forintért ad el.
A közgyűlés egyhangúlag határozott arról is, hogy Lukács Margit, Petress Zsuzsa, Rajz János és Szirtes Ádám színművésznek emléktáblát állítanak, az ezzel kapcsolatos kiadások fedezetére mintegy 1,8 millió forintot biztosít a Budapesti Történeti Múzeumnak.
Budapest.hu
A Gyár címmel nyílt meg Tamási Gábor fotókiállítás a Csepel Galériában december 12-én. A kiállítást Morovik Attila alpolgármester méltatta, majd Kis Pál István, Príma-díjas költő beszélt a csepeli gyár mai állapotát bemutató fényképekről.
Morovik Attila szólt arról, hogy Tamási Gábor fotóművész képei egy százoldalas, szép formátumú könyvben is megtalálhatók, de a Csepel Galériában mutatják be először a gyárat ábrázoló műveket kiállítás formájában. „Az egykor híres gyár rangja megkopott, de az ingatlanok hada még ott áll” – mondta az alpolgármester.
Ezt követően mutatták be a Csepel Vas- és Fémművekről készített Rekviem című alkotást. Ebben Kis Pál István beszélt a gyárról, ahol egykor maga is dolgozott. „A gépek csattognak, kattognak, de az ember hangja nem hallatszik már” – mondta. Tamási Gábor fotóin is az elhagyott, pusztulásra ítélt gyár látványa jelenik meg, s hiányoznak az emberek, noha ők töltötték meg élettel a csarnokokat. Kis Pál István Csepelen nőtt fel, itt járta az iskoláit. Számos verse, regénye jelent meg.
A szintén csepeli kötődésű Tamási Gábor elmondta, hogy a csepeli gyárról készült fényképeket az elmúlt három esztendőben készítette. Összesen hatezer fotóból válogatta ki azt a néhányat, amelyek a kiállításon megtekinthetők. Más összeállítású fotóiból külföldön, például Németországban is rendeztek kiállítást nagy sikerrel; a helyi sajtó számos cikkben méltatta munkáit.
cs. a.
fotó: Bede Orsolya
Első alkalommal rendezték meg az adventi szépíró versenyt a csepeli általános iskolák alsó évfolyamú tanulói számára a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában december 12-én. A versenyt a csepeli önkormányzat támogatta. Az eseményen köszöntőt mondott Lezsák Sándor, a Parlament alelnöke.
Lezsák Sándor azt mondta, hogy csepeli kötődéssel is rendelkezik, édesapja ugyanis a Csepel Vas- és Fémművekben dolgozott egészen haláláig. Politikusi pályafutása előtt maga is tanított gyerekeket tanyasi iskolákban, s mindig nagy figyelmet fordított a szépen rajzolt betűkre. Az írásképből következtetni lehetett arra, milyen családi körülmények között él a gyerek. Márpedig a tanulók lelki életének szem előtt tartása legalább olyan fontos, mint maga az oktatás.
Lezsák Sándor meghívta a mostani verseny húsz legeredményesebb tanulóját Lakitelekre, ahol nyáron rendezik meg az országos helyesírási és szépírási megmérettetés döntőjét.
Morovik Attila alpolgármester arról beszélt, hogy hagyománnyá kell fejleszteni az adventi szépíró versenyt. Ennek jó gazdája a Kazinczy Ferenc Általános Iskola, amely megérdemli a köszönetet a verseny megrendezéséért. Az önkormányzat nevében felajánlotta, hogy egy autóbuszt biztosítanak a Lakitelekre utazó tanulóknak és kísérőiknek.
Bartok Péter, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója azt emelte ki, hogy Csepel valamennyi általános iskolájából nyolcvan diák érkezett, köztük autista gyerekek is. Minden iskolát korosztályonként két-két tanuló képviselte. A versenyt a másodikos, harmadikos és a negyedikes tanulók számára írták ki.
Walachné Oravecz Katalin tanárnő a verseny fő szervezője volt. A tanulóknak előzetesen képeslapot kellett készíteniük, a legtetszetősebbeket kiállítják az iskolában. A legjobbak közé került kisdiákoknak az volt a feladatuk a versenyen, hogy kézírással minél szebben lemásoljanak betűket, szavakat és mondatokat. A dolgozatokat egy zsűri bírálta el, amelynek tagjait semlegesen válogatták össze: voltak közöttük nyugalmazott pedagógusok és Erzsébeten tanító tanárok.
A verseny végén minden résztvevő gyereket megajándékoztak, de a legjobbakat külön díjazták. Akkor vegyük sorra a győzteseket név szerint, mert megérdemlik a kitüntetett figyelmet!
A második évfolyam tanulói között első lett Gergely Evelin, második Molnár Dániel, harmadik Tóth Zsófia Réka. Különdíjat kapott Szvetnyik Emese Csilla, Horváth Zalán és Varga Tímea.
A harmadik évfolyam diákjai között első helyezést ért el Fucskó Lili, második Erdős Virág, harmadik Bihari Viviána. Különdíjban részesült Ublauer Eszter, Horváth Lili és Kiss Zsófia.
A negyedik évfolyam tanulói között a legszebben író diák Fülöp Adrien lett, második Bartis Fanni, harmadik Olasz Alexandra. Különdíjat kapott Nagy Kármen, Szász Anett és Györke Léna Angéla.
Cs. A.
fotó: Bede Orsolya
A 2012-es londoni paralimpián már harmadszorra öltötte magára a magyar csapat olimpiai egyenruháját a csepeli Sas Sándor erőemelő. A 31 éves csupaszív sportember utoljára indult el ebben a sportágban, most elérkezettnek látta az időt, hogy két fontos területen is váltson.
A 31 éves parasportoló szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felhagy az erőemeléssel, és új klubjában a Csepei DAC-ban atletizál tovább, Deák Balázs szakmai felügyelete mellett. Az atlétikán belül dobószámokban - egészen pontosan gerelyhajításban, súlylökésben és diszkoszvetésben- szeretne majd bizonyítani a jövőben, és nem titkolt célja a 2016-os riói paralimpiára való kijutás.
A sajtótájékoztató helyszíne a VII. kerületében található Club22 nevű esélyegyenlőségi klub volt, amelynek újdonsült tulajdonosa a paralimpikon, s aminek hivatalos megnyitója is erre a napra esett, talán nem véletlenül.
„Nem volt szándékos, hogy egy időpontban legyen a sportágváltás bejelentése, és az új klub átadása, bár azt mondják véletlenek igazából nincsenek!”- mondta el újságírói kérdésre az atléta.
Ez a vendéglátóipari egység teljesen akadálymentes, és nem titkolt célunk, hogy ezt maximálisan ki is tudják használni, kortól, nemtől függetlenül. Pályázaton nyert támogatással egy környezettudatos és egészségtudatos helyszínt szerettünk volna létrehozni, ahol bárki szívesen látott vendég!”- tette hozzá a sportoló.
A barátságosan berendezett helyiségek kitűnő találkozóhelyek lehetnek civil szervezeteknek, helyszínei kisebb rendezvényeknek, ahol a kultúra, a sport és a művészet kedvelői is megtalálhatják a közös hangot.
„Napközben teljesen ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre a helyet, estétől fogva pedig szolid szórakozóhelyként működtetjük majd. Célunk az, hogy mindenki megtalálja a számítását nálunk, és közös programokon vegyenek részt mozgáskorlátozottak és ép emberek egyaránt”.
Arra a kérdésre, hogy mit vár a sportéletében bekövetkezett változástól, magától értetődően, pozitívan válaszolt: "Nagyon is sokat! A motivációm - mint mindig- most is megvan, van egy remek edzőm, akivel a jelek szerint nagyszerűen tudunk együtt dolgozni, és már az áprilisi, váci Vanyek Béla emlékversenyen szeretnék bizonyítani! A nagy cél pedig egyértelműen a 2016-os riói olimpia, ahová mindenképpen szeretném kvalifikálni magam!"
A jelenleg a jótékonysági célokat szolgáló Mikulásgyár követeként is ténykedő sportember új céljai, új kihívásai tehát megvannak, Sas Sándor pedig láthatóan minden eddiginél motiváltabb azok megvalósítást illetően.
Légrádi G.
Fotók: Zarándi Bence
A 2012-es londoni paralimpián már harmadszorra öltötte magára a magyar csapat olimpiai egyenruháját a csepeli Sas Sándor erőemelő. A 31 éves csupaszív sportember utoljára indult el ebben a sportágban, most elérkezettnek látta az időt, hogy két fontos területen is váltson.
A 31 éves parasportoló szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felhagy az erőemeléssel, és új klubjában a Csepei DAC-ban atletizál tovább, Deák Balázs szakmai felügyelete mellett. Az atlétikán belül dobószámokban - egészen pontosan gerelyhajításban, súlylökésben és diszkoszvetésben- szeretne majd bizonyítani a jövőben, és nem titkolt célja a 2016-os riói paralimpiára való kijutás.
A sajtótájékoztató helyszíne a VII. kerületében található Club22 nevű esélyegyenlőségi klub volt, amelynek újdonsült tulajdonosa a paralimpikon, s aminek hivatalos megnyitója is erre a napra esett, talán nem véletlenül.
„Nem volt szándékos, hogy egy időpontban legyen a sportágváltás bejelentése, és az új klub átadása, bár azt mondják véletlenek igazából nincsenek!”- mondta el újságírói kérdésre az atléta.
Ez a vendéglátóipari egység teljesen akadálymentes, és nem titkolt célunk, hogy ezt maximálisan ki is tudják használni, kortól, nemtől függetlenül. Pályázaton nyert támogatással egy környezettudatos és egészségtudatos helyszínt szerettünk volna létrehozni, ahol bárki szívesen látott vendég!”- tette hozzá a sportoló.
A barátságosan berendezett helyiségek kitűnő találkozóhelyek lehetnek civil szervezeteknek, helyszínei kisebb rendezvényeknek, ahol a kultúra, a sport és a művészet kedvelői is megtalálhatják a közös hangot.
„Napközben teljesen ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre a helyet, estétől fogva pedig szolid szórakozóhelyként működtetjük majd. Célunk az, hogy mindenki megtalálja a számítását nálunk, és közös programokon vegyenek részt mozgáskorlátozottak és ép emberek egyaránt”.
Arra a kérdésre, hogy mit vár a sportéletében bekövetkezett változástól, magától értetődően, pozitívan válaszolt: "Nagyon is sokat! A motivációm - mint mindig- most is megvan, van egy remek edzőm, akivel a jelek szerint nagyszerűen tudunk együtt dolgozni, és már az áprilisi, váci Vanyek Béla emlékversenyen szeretnék bizonyítani! A nagy cél pedig egyértelműen a 2016-os riói olimpia, ahová mindenképpen szeretném kvalifikálni magam!"
A jelenleg a jótékonysági célokat szolgáló Mikulásgyár követeként is ténykedő sportember új céljai, új kihívásai tehát megvannak, Sas Sándor pedig láthatóan minden eddiginél motiváltabb azok megvalósítást illetően.
Légrádi G.
Fotók: Zarándi Bence
A Réti Pál Fotóklub négy tagjának (Varga Csaba, Tóth László, Szabó Csaba, Berta Béla) fotóiból nyílt kiállítás december 12-én a Csepeli Munkásotthonban. Erdei Kvasznay Éva rendezvényszervező képzőművész megnyitó beszédében Csepel örökségének, büszkeségének nevezte a jövőre 85 éves fotóklubot.
Elmondta, hogy mindannyian az önkifejezés gazdag tárházával rendelkezünk, amikor fotózunk, festünk, szobrászkodunk, rajzolunk, zenélünk vagy táncolunk. Ahogy a képzőművész megnyitójában fogalmazott: ami összeköt bennünket, az a művészet sokszínűsége. Erdei Éva hozzátette: „Bár a négy fotós különböző személyiségek, ami jól látszik a fényképeiken is, de egy valami összeköti munkáikat, és ez a szépség. Berta Béla képein a drámai szépséget, Szabó Csaba képein a természet szépségét, Varga Csaba képein a szép munka tisztaságát, Tóth Lászlónál a kellemes, érdekes szépséget fedeztem fel.”
A fotókiállítás megnyitóján az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói spanyol gitárjátékot és barokk zenét játszottak.
A kiállítás 2013. január 13-ig látogatható a Csepeli Munkásotthonban (1215 Budapest, Árpád u. 1.).
Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa
Ismét egykori kiváló sportolójától búcsúzik Csepel. December 10-én, 75 éves korában elhunyt Fürt Katalin a Csepeli Vasas 1956-ban magyar bajnokságot nyert csapatának kézilabdázója.
Nyugodjék békében!
Ismét egykori kiváló sportolójától búcsúzik Csepel. December 10-én, 75 éves korában elhunyt Fürt Katalin a Csepeli Vasas 1956-ban magyar bajnokságot nyert csapatának kézilabdázója.
Nyugodjék békében!
A csepeli galambtenyésztők viszonylag ritkán szerepelnek a hírekben, ám amikor mégis bekerülnek, általában figyelemreméltó eredményeikkel teszik azt. Ezúttal Németországban, Lipcsében arattak nem mindennapi nemzetközi sikert a december 7-e és 9-e között tartott mustrán.
A világ eddigi legnagyobb kisállat-kiállításán több mint 95 ezer példányt mutattak be az érdeklődőknek, ebből 66 ezer galamb és díszbaromfi, 26 ezer nyúl és díszmadár, illetve kisrágcsálók. A seregszemle nagyságát kitűnően érzékelteti, hogy amennyiben minden ketrecsort szeretett volna megnézni egy látogató, akkor annak nem kevesebb, mint 20 kilométert kellett sétálnia!
Európa minden szegletéből érkeztek kiállítók, az eseményre pedig a világ minden tájáról érkeztek, 3 nap alatt több mint százezren. Hazánk képviselői között a B-21 Csepeli Galambtenyésztők Egyesületének tagjai is szerepeltek, méghozzá igen látványosan. Imre Tibor gyöngyszürke aranynyakú itáliai kakasával kiállítási nagydíjat, Varga László nyolc csepeli magasröptű hófehér keringővel tenyésztői díjat, míg dr. Kiss B. Mihály, budapesti tollaslábú gólyás galambjai közül kettő tiszteletdíjat nyert a népes mezőnyben.
Légrádi G.
Forrás és fotók: B-21 Csepeli Galambtenyésztők Egyesület
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 13-án (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. A meghívó itt tekinthető meg.
