Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét - mondta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) kedden megjelent interjúban.
A két német konzervatív lapban hasonló terjedelmű interjú jelent meg a miniszterelnökkel. A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát. A FAZ elsősorban az alkotmánymódosításra vonatkozó részeket emelte ki a kormányfővel folytatott beszélgetésből, amelyen az osztrák Kurier egy munkatársa is részt vett, míg a Die Welt az EU-val kapcsolatos mondatokból és más gondolatokból is idézett.
Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat". A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "fősodorbeli" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.
A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni".
A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is. "Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.
A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".
Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, elmondta, hogy ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás, és Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".
Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.
A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását". A módosítás az Ab döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre" - fejtette ki. Mindkét interjú szerint hangsúlyozta a kormányfő egyebek között azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken bővíti az intézmény jogkörét.
A Die Welt interjúja szerint azzal kapcsolatban, hogy beszámolók alapján fideszes politikusok és rokonaik előnyt szerzenek állami földek elosztása során, a miniszterelnök hangsúlyozta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Bayer Zsoltot az írásaiban a romákról és a zsidó értelmiségiekről megfogalmazott állításai miatt egy német pártból már kizárták volna, Orbán Viktor kifejtette: az antiszemitizmus vádját a publicista írásai alapján nem lehet komolyan venni, az viszont "cigányellenes volt, amit a romákról írt". Elmondta: a kérdést megbeszélte Bayer Zsolttal, aki nyilvánosan vissza is vonta állításait. Az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: Európában csak a gyűlöletbeszéd ellen lépnek fel, az új magyar alkotmány viszont tovább megy, hiszen anyagi kártérítést igényelhet az, aki úgy érzi, hogy megsértették emberi méltóságában, ami "teljesen új út" az európai törvényhozási gyakorlatban.
Az interjú megjelent a Die Welt online kiadásában is, "Másként csináljuk, mint a régi Nyugat-Európa" címmel.
(MTI-fidesz.hu)
2001. óta minden év április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak az emléknapja. Csepelen a Nefelejcs utcai izraelita temetőben Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzete, valamint a csepeli polgárok közösen emlékeztek a szörnyű időszakra.
Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzetének elnöke először a kerület vezetőit - Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, polgármestert, Borbély Lénárd országgyűlési képviselőt, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, dr. Szeles Gábor jegyzőt -, majd a résztvevőket üdvözölte és egy perces néma csendet kért, majd így folytatta:
„Ugye, milyen hosszúnak tűnik ez az egy perc?! Alig néhány másodperccel több, mint egy perc elég egy emberi élet megsemmisítésére. Pár perc alatt hunytak el szeretteink a gázkamrában, ennyi idő alatt fullad meg egy ember a víz alatt: mint például azok, akiket belelőttek a Dunába. Borzalmas hosszú idő, de néha nagyon rövid és kevés. Néhány perc. Vajon hányszor nincs időnk, hogy megálljunk, elgondolkozzunk, megemlékezzünk a halottakról vagy odaforduljunk az élőkhöz. Mennyi mindent lehet csinálni néhány perc alatt és hányszor szalasszuk el a lehetőséget. Milyen sok az-az egy perc, ha oktatásra, tájékoztatásra használnánk, ha gyermekeinknek az iskolákban, egyetemeken havonta, hetente néhány percet szánnánk arra, hogy megismerhessük a zsidó közösségek életét és sorsát”.
Kerényi András történelmi kitekintésében többek között utalt arra, hogy Csepel iparának a fejlődése nem idézhető fel az itt élt zsidó emberek és családok nélkül. Azt is megtudtuk, hogy Csepelről 966 zsidót szállítottak el és mindössze 60-an tértek haza.
Beszéde végén a csepeli önkormányzat tisztségviselői és a jelen lévő szervezetek tagjai helyezték el az emlékezés koszorúit, majd mécses gyújtással ért véget a rendezvény.
Czapp József
Áprilisban Ábel Attila alpolgármester ezúttal a 100. születésnapját betöltött Henriette nénit és a 90.-et ünneplő Rozina nénit látogatta meg és köszöntötte virággal, tortával és személyre szabott ajándékcsomaggal.
Az Arany Alkony Idősek Otthonában lakik egy néni, aki él-hal az állatokért. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Henriette néni 12 évvel ezelőtt cicájával együtt költözött be egy második emeleti apartmanba, ahol – sajnos már a macska nélkül – de azóta is boldogan él. Rendszeresen készít gobelineket és a mai napig németül levelez.
Nem csak a kormánytól a 100. születésnapjára kapott 100 ezer forintot, hanem az ajándék gyanánt összegyűlt közel 25 ezer forintot is a Segítő Mancs Alapítványnak utalta át. Azt kérte ugyanis mindenkitől – rokonoktól, ismerősöktől és az otthon dolgozóitól is -, hogy ne különféle meglepetésekkel kedveskedjenek neki, hanem pénzt adjanak, amit aztán kisállatok ellátására költ az alapítvány.
Rozina nénit otthonában látogatta meg az alpolgármester és a Családtámogatási Iroda vezetője, Tódor Istvánné. Dacára annak, hogy a néni már 90 éves, folyamosan eljár otthonról: különböző rendezvényeken és a játszótéren is gyakran találkozhatunk vele. A 4 éves szomszéd kisfiú vele játszik legszívesebben.
A különleges nevű idős hölgy nagy örömmel mesélt nekünk arról, hogy annak idején segédkezett a Pannónia motorok összeszerelésében, mellyel kapcsolatban vidám anekdotákat is hallhattunk tőle. Később a csepeli szikvizeseknél dolgozott, ahol szintén boldog éveket töltött el.
Mindkét nénire öröm volt ránézni, hiszen korukat meghazudtolva igen jó egészségnek örvendenek és sosem unatkoznak.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Április 15-21. között Budapest XXI. kerületében az alábbi helyeken és időpontokban tudják aláírni az ívet a rezsicsökkentés támogatása mellett:
- hétköznap 14 és 19 óra között: Fidesz-KDNP frakcióiroda
Arra mindannyian számíthattunk, hogy 2013-ban az infláció mértéke csökkenő tendenciát fog mutatni, de még az elemzőket is meglepte, hogy a legfrissebb adatok tükrében nem fogja meghaladni a 2,2 százalékot – hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtti felszólalásában.
Ezzel összefüggésben megjegyezte: „ez rekord alacsony érték, 1974 óta nem volt példa ilyen kismértékű áremelkedésre”. Ez a gáz, a villany és a távhő árának tízszázalékos csökkentésének köszönhető – vélekedett a Fidesz frakcióvezetője, hozzáfűzve, hogy július 1-jétől további rezsicsökkentés várható. Ugyanakkor emlékeztetett: az előző években – jelesül a szocialista kormányok idején -, a lakossági energiaárak jobban emelkedtek az éves infláció mértékénél. Mint mondta: 2002-2010 között a kumulált infláció 58,8 százalék volt, ehhez képest a villamos energia ára több mint 100 százalékkal, a gáz ára pedig több mint 150 százalékkal emelkedett. Ez táplálta többek között a magas inflációs számokat – húzta alá a kormánypárti frakcióvezető.
2013-ban az infláció csökkenését láthatjuk – mutatott rá Rogán Antal. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a családok is egyértelmű nyertesei lehetnek ennek, már csak azért is, mert más inflációs mértékkel tervezték meg az ez évi bér- és nyugdíjemeléseket. Mint ismert 2013-ra 5,2 százalékos nyugdíjemelésről döntött a kormány, ami a jelenlegi inflációszint mellett háromszázalékos vásárlóerő növekedést jelent. A fideszes politikus a minimálbérszintről szólva pedig hangsúlyozta: a legalacsonyabb keresetűek reáljövedelme is három százalékot meghaladó mértékben emelkedik 2013-ban.
Ez jó hír a magyar gazdaságnak is, és nem véletlen az sem, hogy az elmúlt hetekben több nyugat-európai bankház „pozitív értelemben javította” hazánkra vonatkozó előrejelzéseit – fogalmazott Rogán Antal. Nagyobb gazdasági növekedésre lehet számítani, ami pont annak köszönhető, hogy sikerült leszorítani az infláció mértékét – vélekedett. „Bár Magyarország most jobban teljesít, mint bármikor korábban, de akár a mostani előrejelzéseknél is alacsonyabb lehet az éves infláció mértéke” – tette hozzá.
Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a mostanában napvilágot látott kimutatások már számolnak az év eleji rezsicsökkentéssel, de még nem kalkulálnak a további ármérséklésekkel. A Fidesz-frakció kérésére már a Ház előtt vannak azok a javaslatok, amelyek alapján a víz és a hulladékszállítás díja is tíz százalékkal csökkenhet, illetve a kéményseprés díja akár ennél még radikálisabb mértékben is csökkenhet – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy az árak mérséklődésével együtt az infláció további csökkenése is várható 2013-ban – szögezte le a Fidesz frakcióvezetője.
(fidesz.hu)
A magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján.
A kétnapos spanyolországi látogatáson tartózkodó kormányfő emlékeztetett, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelezte, a testület szakértői még nem végeztek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével.
"Megvárom, amíg elolvassák..., aztán majd beszélgetünk a konkrétumokról. Mi demokraták vagyunk, ezért hiszünk a tények és az érvek erejében" - mondta újságírói kérdésre Orbán Viktor, hozzátéve, hogy kormánya mindig és mindenkinek rendelkezésére áll a Magyarországgal összefüggő kérdések megvitatására.
"Ezek az eredmények döntő érvek lesznek"
Azt a felvetést, amely a lisszaboni szerződés 7. cikkelyének - amely a tagállamok egyes jogainak felfüggesztéséről szól - Magyarországot érintő alkalmazására vonatkozott, rossz tréfának nevezte a miniszterelnök. Ezt olyan országokkal kapcsolatban szokták emlegetni, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket - folytatta -, "de soha senki egyetlen példát sem tud felhozni erre Magyarországgal kapcsolatban".
Azt persze tudomásul veszi a magyar kabinet, hogy az európai politika nemzetközi, folynak pártharcok, és Magyarországról is zajlik egy ilyen pártvita - mondta, jelezve, hogy ezt az európai politikai élet természetes részének tartja.
"El szoktam menni az Európai Parlamentbe, amikor kritizálnak bennünket. Az egy súlyos élmény... A tények nem játszanak fontos szerepet, vádaskodások vannak, érvelésre gyakran üvöltözés, ideológiai epeömlések, kidagadt nyaki ütőerekkel kiabálnak" - fogalmazta meg strasbourgi tapasztalatait, úgy vélekedve, hogy "Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán".
A miniszterelnök szerint azonban ha idén és jövőre is lesz egy látható gazdasági növekedés Magyarországon, csökken az államadósság, a munkanélküliség és a hiány, akkor "ezek az eredmények döntő érvek lesznek". Hozzátette azt is, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon, és "a két dolog együtt, a választás meg a gazdasági eredmények megnyugtatják az európai közvéleményt". "Addig meg ki kell bírni" - mondta.
Magyarország eredményes
A magyar és spanyol újságíróknak tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy a siker kérdésével óvatosan kell bánni, de vannak eredményei Magyarországnak, mert például "sok ország esik bele a pénzügyi segélyprogramokba, de mi kiléptünk belőle". Hozzátette, hogy Magyarországon csökken az államadósság és a munkanélküliség mértéke, a költségvetés hiánya tavaly két százalék volt, a kormány méltányos közteherviselést vezetett be, és nemzetközi közmegegyezés alakult ki arról, hogy 2013-ban növekedni fog a magyar gazdaság.
"Azért értük el ezeket az eredményeket, mert a saját utunkat jártuk. Ebben érzek keresztény hangulatot is. A kereszténység egyik központi üzenete úgy hangzik: az igazságot nem lehet diktálni, csak hirdetni lehet. Mi most a magunk igazságát hirdetjük, a saját utunkat járjuk..., és reménykedünk abban, hogy egyre több és nagyobb tiszteletet kapunk" - mondta a miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató után előadást tart a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel.
(MTI-fidesz.hu)
A Fasang Árpád Zeneiskola tantestülete és növendékei az idén április 15-e és 19-e között tartják meg hagyományos rendezvénysorozatukat, amelynek fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere. A hétfői nap hangversenyének kezdetén a Csepel.hu dr. Szentkirályi Aladárt, a zeneiskola igazgatóját kérdezte.
- Mi alapján állították össze az ötnapos koncertprogramot?
- Nem alkalmaztunk semmilyen sémát, nem néztünk évfordulókat, hanem azt hogy a művésztanáraink és a növendékeink mit kívánnak előadni.
- Azért ez nem mindennapos erőpróba, hiszen ezeket a fellépéseket a szülőkön kívül a csepeli nagyközönség is láthatja.
- Valóban szeretnénk örömet okozni mindenkinek. A tanáraink ma itt a zeneiskolában és pénteken a kórusunkkal a Szent Imre téri Kisboldogasszony Templomban tartanak előadást. A növendékeink kedden a zeneiskolában, szerdán a Királyerdei Művelődési Házban, csütörtökön pedig a Radnóti Miklós Művelődési Házban lépnek színpadra. A huszonegyedik zene ünnepét szeretnénk méltóképpen és magas színvonalon megrendezni - mondta dr. Szentkirályi Aladár.
Elérkezett a hat óra, a kezdés ideje. Tóth János, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójának rövid megnyitója után Viczkóné Diós Ildikó következett. A zongoratanárnő a zeneszámokat és az előadókat konferálta fel. Érdekes dolgokat tudhattunk meg tőle a zeneszerzőkről és a műveikről.
Amikor az előadók következtek már az is úgy érezte, hogy tud valamit a darabokról, aki még soha nem volt komolyzenei koncerten. Sorban szólaltak meg Mozart, Bach, Wagner, Schubert és Gershwin művei. Az estet Johannes Brahms Magyar táncok című zongora darabja zárta, aminek pattogós dallamai nem csak a lábakat, hanem a kezeket is megmozgatták.
Czapp József
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Ezúton tisztelettel meghívjuk Önöket a Csepel Galériába (1215 Budapest, Csete Balázs utca 13., Telefon: (1) 278-0710) Sára Ernő grafikusművész kiállításának megnyitójára.
Időpont: 2013. április 17. (szerda) 18:00 óra
A kiállítást megnyitja: Feledy Balázs művészeti író
Köszöntőt mond: Németh Szilárd Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő
A kiállítás 2013. május 7-ig tart nyitva.
A mai napig nem tudnak elszámolni a szolgáltatók azzal, hogy milyen befektetésekre fordították azt az 1040 milliárd forintnyi hasznot, amelyet 1995-2010 között realizáltak a magyar közműcégeken keresztül – emlékeztetett Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős munkacsoport vezetője. A Fidesz országgyűlési képviselője portálunknak adott interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazánkat érő külföldi bírálatok nagy része is a rezsicsökkentésnek köszönhető.
- Mi tette szükségessé a rezsicsökkentést, milyen filozófia húzódik az intézkedéssorozat mögött?
- Egyrészt, a „Magyarország jobban teljesít” gondolata támasztja alá az akciót, melyet miniszterelnök úr évértékelőjében fogalmazott meg először. Ehhez a jobb teljesítményhez a magyar emberek és családok járultak hozzá a leginkább, és ha jobban teljesít az ország, akkor ebből nyilván nekik is részesülniük kell. Másrészt pedig a Fidesz-KDNP érzékelte, hogy valami probléma van, hiszen Európában a magyar családok bevétele az egyik legalacsonyabb, míg ezzel párhuzamosan a lakás fenntartási költségei a legmagasabbak közé tartozik. Ezt az ollót kellett egy kicsit összébb zárni.
- A szocialisták azt javasolták, hogy differenciáltan kellene bevezetni a rezsicsökkentést, a jövedelmi viszonyoktól függően…
- Minden családot egyformán érint a közműszolgáltatások magas ára, és ezért döntött úgy a kormány, hogy január 1-jével a villany, a gáz és a távhő árát 10 százalékkal csökkenti. Ebben nemcsak az a történelmi lépés, hogy évtizedek óta először fordul elő, hogy a rezsiköltségek csökkennek, hanem az is unikum, hogy az intézkedés minden családra kiterjed. Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy ennek a csökkentésnek a fedezetét nem a magyar költségvetés állja, hanem a szolgáltatók extraprofitjának a terhére valósul meg.
- Ha már extraprofit, hogy válhatott ilyen kiugróan jövedelmezővé a közműszolgáltatás Magyarországon?
- 1995-ben a Horn-kormány hat nap alatt privatizálta az összes energiacéget. A privatizációs szerződésekben pedig iszonyú túlhatalmat biztosítottak a szolgáltatóknak a fogyasztókkal szemben. Továbbá törvényben garantáltak nekik évi 8 százalékos profitot is. Így 1995 és 2010 között összesen 1040 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el ez az ágazat.
- Gyakran hivatkozik arra az ellenzék és a szolgáltatók is, hogy a közműcégek ebből a pénzből jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, és ha csökken a profitjuk, az a szolgáltatás biztonságát fenyegetheti…
- Ez nem igaz. Mind a mai napig nem tudtak elszámolni azzal, hogy milyen befektetésekre fordították ezeket a pénzeket, ugyanis kivitték az országból a hasznot.
- Tavaly decemberben létrejött az Ön vezetésével a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport. Milyen feladatai vannak a testületnek?
- A miniszterelnök éleslátását dicséri, hogy felismerte, létre kell hozni a kormányon kívül egy munkacsoportot, amelynek a legfőbb feladata ellenőrizni azt, hogy minden magyar családnál, a végszámlák tekintetében megtörténik-e a tízszázalékos csökkentés.
- Milyen jellegű panaszok érkeznek a munkacsoporthoz?
- Elsősorban a számlákkal kapcsolatos problémák érkeznek hozzánk. Például azért is, mert a villamos-energiaszolgáltatók első körben figyelmen kívül hagyták a kormányzati szándékot, és a régi számlákat küldték ki. Igaz, akkor még semmilyen jogszabály nem kötelezte őket arra, hogy végrehajtsák az árcsökkentést.
- Érdekes, hogy amikor áremelésről volt szó, akkor nem ütköztek sem technikai, sem egyéb akadályba, amikor azt végre kellett hajtani…
- Igen, 2002 és 2010 között összesen tizenötször emeltek árat, és soha nem volt azzal gondjuk, hogy az emelést hogyan fogják végrehajtani. Most, hogy csökkenteni kell, mindenki összeesett. Visszatérve a számlapanaszokhoz, érzékelve a problémát, új számlaképet hoztunk létre, és kötelezővé tettük, hogy a számlán is egyértelművé kell tenni a csökkentést. Ennek ellenére például a GDF-Suez gázszolgáltató még márciusban is 735 ezer számlát küldött ki úgy, hogy az nem felelt meg a hatályos számlaképnek. Ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) keményen megbüntette őket a bejelentésem alapján. Most már úgy tűnik, hogy mindenhol érvényesül a tízszázalékos csökkentés, de ha valahol mégsem, akkor addig csináljuk, amíg meg nem lesz. Ez a lényeg, hogy mindenhol érvényesülnie kell a tíz százaléknak.
- A számlaképek átláthatatlansága és olykor szabálytalansága mellett más panaszok is érkeztek a munkacsoporthoz?
- Felszínre került a közszolgáltatói szféra összes problémája, kezdve a számlázástól, a leolvasáson át, a nem egyeztetett mértékegységekig. Erre jó példa, hogy a gázt köbméterben fogyasztjuk, de gigajoulban fizetjük. További járulékos előnye az intézkedésnek, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni saját ügyeikkel, és már érzik, hogy ennek konkrét haszna lesz. Nézik a számláikat, keresik rajta, hogy hol a tíz százalék. Javaslatokat adnak, hogy hogyan kellene kinéznie egy számlának. Azt is mondhatnám, hogy egy spontán konzultáció indult meg az emberek és a kormányzat között a munkacsoporton keresztül. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is az egész problémahalmaz kapcsán, hogy újra meg kell határozni, mi is az, hogy közszolgáltatás.
- Talán ezért is válthat ki ekkora ellenállást a szolgáltatókból az intézkedéssorozat?
- Ellenállást? Inkább úgy fogalmaznék, hogy támadást. Ugyanis az energiaszolgáltatók a magyar bíróságon támadták meg az intézkedést. És láss csodát! A magyar bíróság rekord tempóban hozott a közműcégek számára előnyös döntést. Csak halkan jegyzem meg, hogy az elszámoltatás kapcsán egyetlenegy esetben sem voltak ilyen gyorsak. Emellett, mint tudjuk, beindult a külföldi meg a magyar kórus is. Jól körülhatárolható módon, a két volt kormányfő – Bajnai és Gyurcsány - köré csoportosultak az intézkedés ellenzői, illetve az MSZP is „ezerrel támadta” a rezsicsökkentést. Kívülről pedig ki tudja hány helyről kaptunk figyelmeztetést, hogy mennyire rossz az ország demokratikus állapota. Ez mind a rezsicsökkentésnek köszönhető, akár a német rajzfilm, akár a brüsszeli fenyegetőzések, de az amerikai jogászprofesszor asszony „alkotmányelemzései” is ide sorolhatók. Száz szónak is egy a vége: meg kellett védeni a rezsicsökkentést. A parlamentben rendkívüli eljárással, rendkívüli ülésen meghoztuk az ezt szavatoló törvényeket. Mondanom sem kell, hogy ekkor a szocialisták elnöke wellnessben múlatta az időt, míg Gyurcsányék és az LMP bajnaista része nemmel szavazott. Úgy tűnik, mintha ők személyesen is érdekeltek lennének abban, hogy ne történjen rezsicsökkentés, mert ők egy más világban gondolkodnak, és a szolgáltatók érdekeit képviselik.
- Ha már baloldal, az MSZP újabban azzal kampányol, hogy a rezsicsökkentés helyett inkább az áfát kellene mérsékelni. A kormánypártok ezt teljes mértékben elutasítják. Miért?
- Egyrészt egy paradigmaváltást hajtottunk végre, ami azt jelenti, hogy a terhek mérséklését nem a magyar emberek terhére, nem a magyar adófizetők pénzéből hajtjuk végre, hanem a külföldi szolgáltatók profitjából. Másrészt hiteltelenek a szocialisták ebben az ügyben is, hiszen eleve „fúrták” a rezsicsökkentést. De hiteltelenek azért is, mert 2006-ban áfacsökkentéssel kampányolták végig az országot, majd miután ennek köszönhetően megnyerték a választást, a kormányalakítást követően az egyik első lépésük volt, hogy megemelték a forgalmi adót.
- A rezsicsökkentés folyományaként vagy épp azzal párhuzamosan átalakították az energiahivatalt is. Miben változtak a szervezet jogkörei és feladatai?
- A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal pozícióját megerősítettük, azaz önálló szabályozó szervvé vált, ami azt jelenti, hogy a PSZÁF és az NMHH mellett a MEKH rendelkezik rendeletalkotási joggal.
- Ha kialakították a jogszabályi hátteret, és az Ön szavai szerint, a parlamentben is megvédték a rezsicsökkentést, akkor miért volt szükség az aláírásgyűjtési akció elindítására?
- Bár érzékeltük, hogy nagyon nagy a támogatottsága az intézkedésnek, de azt gondoltuk, hogy az a jó, ha az emberek kifejezik támogatásukat. Ez nagyon szépen halad, ha jól tudom, a napokban már 500 ezernél is több aláírás gyűlt össze.
- Beszélhetünk pártokon átívelő társadalmi összefogásról az ügyben?
- Igen, ez valóban pártfüggetlen téma, majdnem mindegy, hogy melyik pártot támogatják az aláírók, egyetértenek a rezsicsökkentéssel.
- Mégis több eset is ismertté vált, amikor a Fidesz aláírásgyűjtőire támadtak…
- Járom az utcákat, beszélek az emberekkel, és azt tapasztalom, hogy felháborítja őket, hogy egy ilyen esetben is támadás érhet valakit. Ugyanakkor nem véletlenek ezek a támadásos sem, ugyanis ha a politikusok azt mutatják az állampolgároknak, hogy gátlástalanul lehet elintézni dolgokat, akkor azzal mintát adnak, és vannak, akik erre fogékonyak. „Kiváló” példa erre, hogy Török Zsolt blogbejegyzésben buzdított a Fidesz-irodák és kormányhivatalok elfoglalására.
- Ön tett feljelentést az ügyben…
- Igen, de az illetékes szervek szerint ez nem volt bűncselekmény.
- Mégis, Török felhívása kísértetiesen egybecseng azzal, hogy pár nap múlva - húsvét előtt -, a „független” diákok megkísérelték elfoglalni a Fidesz Lendvay utcai székházát…
- Ott voltam a helyszínen, és láttam, ahogy egy ott dolgozó lány sírt félelmében, mi lesz, ha sikerül betörniük a tüntetőknek a házba. Ez teljes mértékig elítélendő, és a baloldali politikusoknak el kellene gondolkodniuk kicsit a felelősségről.
(fidesz.hu)
A Fidesz frakcióvezetője szerint az év elején bevezetett tíz százalék után további díjcsökkentést is meg lehet lépni, hiszen a villamosenergia-ipari cégek tavaly - külön adó ide, külön adó oda - jelentős nyereséggel zárták az évet.
Elképzelhető, hogy ingyenessé teszik a kéményseprést, de mindenképpen tíz százalékot meghaladó díjcsökkentésben gondolkodik a Fidesz. Erről a párt frakcióvezetője beszélt vasárnap az M1 A lényeg című műsorában. Rogán Antal ugyanakkor hangsúlyozta: többféle javaslat van az asztalon, és ez ügyben még nem született döntés.
A díjak legutóbbi emelése az egész rendszert illetően gondolkodtatta el a Fideszt, hogy jelentős változásra van szükség ezen a szolgáltatási területen is - mondta a frakcióvezető, aki példaként említette, hogy van olyan település, ahol 1800 forintról 4500 forintra emelték a szolgáltatás díját, miközben - mint fogalmazott - a kéményseprők munkája, feladata lényegében nem változott.
A politikus megismételte: a Fidesz képviselőcsoportja szeptemberi kihelyezett frakcióülésén meg fogja hallgatni a kormány tájékoztatóját arról, hogy a fűtési szezon kezdete előtt tudják-e még tovább mérsékelni a villamosenergia árát, illetve a fűtési költségeket. Rogán Antal szerint van még tere a további rezsicsökkentésnek. Példaként említette, hogy már eddig is volt olyan cég, amely saját infrastruktúra nélkül, a más társaságoktól átvett ügyfeleknek 8-10 százalékkal olcsóbban nyújtotta ugyanazt a szolgáltatást, mint a korábbi szolgáltatójuk. De ennél többet is meg lehet lépni, hiszen a villamosenergia-ipari cégek tavaly - külön adó ide, külön adó oda - jelentős nyereséggel zárták az évet.
A frakcióvezető ismételten utalt arra, hogy 2002 és 2010 között nem volt olyan év, amikor a rezsiköltségek alapvető tényezői, vagyis a villamosenergia vagy a gáz ára az infláció alatti, vagy legfeljebb azzal megegyező mértékben emelkedett volna. Ebben a nyolc évben 58,8 százalék volt az összesített infláció, ehhez képest közel 100 százalékkal emelkedett a villamosenergia, és több mint 150 százlékkal a gáz ára. Most ennek az ellenkezőjét látjuk és ennek természetesen az inflációra nézve csökkentő hatása van - tette hozzá.
Rogán Antal arról is beszélt, hogy a vártnál kedvezőbb első negyedévi inflációs adatok azért is jók, mert még egy másik inflációs adat fényében tervezték meg az idei béremeléseket, vagy például az 5,2 százalékos nyugdíjelemlést, miközban ma már mindenki úgy véli, akár 2,2 százaélék is lehet, de mindenképpen 3 százalék alatt lesz az idei infláció. Mindez a reálkeresetek, ezen keresztül pedig a vásárlóerő növekedését eredményezheti, ami pozitív hatással lehet a gazdaság teljesítményére - magyarázta.
Az egyéni nyugdíjszámlák elindításával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője elmondta: az állami nyugdíjkassza biztonságban van, a 2009-2010-re felhalmozott csaknem 400 milliárdos hiány az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt, a nyugdíjak kifizetését az állam garantálni tudja, ugyanúgy, ahogy a reálértékük megőrzését is. Rogán Antal jó dolognak tartja, hogy most már az állami nyugdíjkassza is fog egyéni számlákat vezetni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben figyelembe lehet majd venni, hogy ki, mennyi nyugdíjjárulékot fizetett. Azon még dolgozik a kormány, hogyan lehet majd átkönyvelni ezekre a múltbéli befizetéseket, akár a magánpénztárakban korábban elhelyezett összegekről, akár azoknak a befizetéseiről van szó, akik mindvégig az állami nyugdíjrendszerben maradtak.
Híradó.hu