A Csepel Repülősklub első negyven évét dolgozza fel az a könyv, melynek bemutatója június 13-án volt a Stop Autósiskolában. A kötet megjelenését Csepel Önkormányzata is támogatta. A színvonlas kiadvány fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, védnökei pedig Mészáros László, a Magyar Repülősszövetség elnöke és Dr. Boda József dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke volt.
A rendezvény szervezője Erdei Éva (Erdei Jenőné) bevezetőjében először arról beszélt, hogy a bemutató a galériában lett volna. A hely szűke miatt került át az autós iskolába, ahol egy könnyebben megközelíthető helyen Samu Ferenc a magyar ejtőernyős válogatott egykori edzője nagy örömmel és jó szívvel adott lehetőséget.
„Nagyon nagy dolog, hogy ez a könyv a Csepel Repülőklub sok évtizedes tevékenységének egy részéről, az első negyven évéről megjelenhetett. Ez által emléket állíthatott annak a hatalmas és örömteli, sok-sok embert boldogító munkának, ami itt Csepelen zajlott. Ami akár a legtöbb dolog az életben pénzzel nem mérhető, de Csepel büszke örökségét képezi.
Köszönet Csepel Önkormányzatának és Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek, Csepel polgármesterének, aki jó érzékkel ismerte fel ezt az ügyet és támogatta a könyv megjelenését. A terv szerint ez a könyv 2012-ben, Csepel újjáépítésének háromszázadik évfordulójára jelent volna meg, de technikai okok miatt csak most vehetjük kézbe ezt a remek kiadványt, amit Burány Tamás kiváló csepeli nyomdásznak köszönhetünk. Nagy öröm számomra, hogy a férjem Erdei Jenő (aki nagyon sokat dolgozott érte) kézbe vehette ezt a kötetet, de a bemutatót sajnos nem élhette meg."
Zörgő Tibor pontosításként még elmondta, hogy azért maradt ki a kötet címéből az ejtőernyős szó, mert ma már az ejtőernyőzés is repülésnek számít.…Visszaemlékezése szerint 1975-ben már felmerült ennek a könyvnek a megírása, akkor még az első harminc évről. Végül is egy tévé műsor készült az összegyűjtött anyagból, mert a könyvkiadáshoz nem volt megfelelő gyakorlat és az anyagiak is hiányoztak. A most megjelent kötet három részből áll. Az első a visszaemlékezések gyűjteménye, a második a visszaemlékezők dokumentum mellékletei, a harmadik pedig az értelmező jegyzet. Az első negyven év után már lassan ki lehetne adni a második negyven évet, illetve mellékletként a pótlásokat is.
Ezt követően a megjelentek egyperces néma felállással adóztak egykori bajtársaik és csoporttársaik emlékének, majd Pabar Lajos egykori ejtőernyős szakosztályvezető következett.
"Gondolataimat és élményeimet írtam le ebben a könyvben. Beszéltem azokról az időkről, amikor a sportejtőernyőzés a katonaihoz szorosan kötődve jött létre és együtt hullámzott vele. Hol számították a civil utánpótlásra, hol pedig megszüntették vagy kevésbé vették figyelembe. A Nemzeti Bajnokságokban rendszerint a dobogón végeztünk, illetve tőlünk került ki az ország legjobb női ejtőernyőse Róth Mária személyében”.
A beszédek alatt diákon a könyv egyes dokumentumait láthattuk, míg a szünetekben Kóródi György egykori pilóta, repülős dalokat szólaltatott meg elektromos zongoráján.
A további felszólalók- Mészáros Ferenc, Dr. Boda József, Strein Oszkár, Müller Ernő, Kapuvári László, Kovács Sándor- a negyven, illetve lassan nyugodtan mondhatjuk a nyolcvan év történelmét elevenítették fel. Megtudhattuk azt is, hogy voltak olyan évek, amikor tíz válogatott repülősből, kilenc csepeli volt. Korábban is jelentek meg kiadványok, de még terveznek újakat, mert a mai könyvbemutató résztvevői a kötetlen beszélgetések folyamán későbbi adalékként, nagyon sok élményüket elevenítettek fel.
Czapp József
Újabb büntetőügyben emeltek vádat MSZP-s gyanúsított ellen Csepelen: ezúttal ráadásul nem más, mint Szenteczky János, a pártszervezet helyi elnöke és frakcióvezetője, az MSZP Budapesti Területi Szövetségének elnökségi tagja kerül a vádlottak padjára.
Régen látott rágalomhadjáratba kezdett a napokban a csepeli MSZP, miután szerdán az ügyészség bejelentette, hogy Szenteczky János csepeli pártelnök vádlott lett. A Csepel.info az alábbiakban gyűjtötte össze azokat a büntetőügyeket és polgári peres eljárásokat, ahol a nyomozó hatóságok már megneveztek gyanúsítottakat, vádemelés történt vagy a polgári peres eljárásban ítélet született. Információink szerint nyárig több büntető- és polgári peres ügyben is előrelépés történhet, ezért próbál a pártvezető a rágalomhadjárattal “előre menekülni”.
„Lakásmutyi”, fiktív lakásfelújítások gyanúja
Mi történt?
A feljelentések szerint az önkormányzat rendeletét megszegve kivételezett emberek kaptak pályáztatás és rászorultság nélkül szociális lakásokat. A közpénzből felújított ingatlanokat a bérlők hat hónappal később a piaci ár töredékéért megvehették. Ezek után a tulajdonossá vált bérlők több millió forintos haszonnal, immáron piaci áron adták tovább az ingatlanokat. A lakásfelújítások során a gyanú szerint túlszámlázások és fiktív számlázások is voltak. Az érintett cégcsoport egyik vezetője Juhász Ferenc, egy, a soroksári MSZP-hez közel álló vállalkozó, Szenteczky János régi ismerőse és üzlettársa volt. A vállalkozóhoz kapcsolódó cégcsoport 2010-ig több mint félmilliárd forint értékben kapott megbízásokat a csepeli önkormányzattól.
Gyanúsítottak: Szenteczky János, Juhász Ferenc vállalkozó
Vádemelés Szenteczky János pártelnök ellen
Mi történt?
A csepeli önkormányzat 1991-ben kötött bérleti szerződést a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesülettel (CSISE) az Erdősor u. 45–47. szám alatti ingatlanra. Az egyesület már eleve az egyébként szokásos bérleti díj egytizedéért bérelte a helyiségeket, miközben nem kevés pénzt szedtek be a súlyzózást, gyúrást kedvelő fiataloktól.
A CSISE egy idő után már a bérleti díj tizedét sem fizette ki, ingyen használták az ingatlant, de ezt senki nem kérte számon rajtuk. Miközben egy szociális lakás esetében a Csevak három hónapnyi elmaradásnál felmondta a bérleti szerződést, az „ifjúmunkások” négy éven keresztül használták fizetés nélkül az ingatlant úgy. Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett az önkormányzat feljelentést. A rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az ügyészség felé.
Gyanúsított: Szenteczky János
Rágalmazás gyanúja egy lejárató kampányújság kiadásával kapcsolatban
Mi történt?
Két nappal a 2010-es önkormányzati választások előtt a Csepel.info hírblog nevével visszaélve, ugyanezzel a címmel kampánylapot kezdtek el szórni Csepelen. A lap a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit rágalmazó hamis állításokkal volt tele. Készítői hűtlenséggel és közpénzzel való visszaélésekkel gyanúsították meg az ellenzéki képviselőket, a lejárató cikkekhez még szállítólevelet is hamisítottak. Bár az első pillanattól kezdve nyilvánvalónak tűnt, hogy a fideszes képviselőket lejárató kiadvány a csepeli MSZP-hez kötődhet, Szenteczky János tagadta, hogy ő adták ki. A rendőrség ennek ellenére a nyomozás során mégis eljutott a politikus meggyanúsításáig.
Gyanúsított: Szenteczky János
Vádemelés Takács Krisztián MSZP-s képviselő ellen sikkasztás bűntette miatt
Mi történt?
A csepeli önkormányzat Borka-Szász Tamás MSZP-s frakcióvezető segítségével 2007 októberében úgy döntött, hogy az iskolai sportudvarok korszerűsítésére külső beruházókat vonnak be. A Széchenyi István Iskola sportudvarára kiírt versenyeztetési eljárást az egyetlen induló, a V-Tel Kft. nyerte el. A V-tel tulajdonosai között Takács Krisztián, a csepeli MSZP tagja is ott volt. A vagyonhasznosítási szerződés szerint a műfüves pályát palánkkal és labdafogó hálóval kellett körülvenni, és a tulajdonjog az átadás-átvételt követően az önkormányzathoz került. A pálya hasznosításának joga nem kevesebb, mint tíz évre a V-Tel Kft.-t illette meg. Az átadás-átvétel során azonban „nem vették észre”, hogy a kivitelezés nem a kiírás és a szerződés szerint készült: a pálya két kapuja mögötti labdafogó hálók hiányoztak.
Mivel a pálya nagyon hangos volt, és a minél nagyobb bevétel reményében folyamatosan használták, a palánkot leszerelték, hogy a helyére labdafogó hálót tegyenek. Bár a tulajdonjog az önkormányzaté volt, a leszerelt palánkot a V-Tel Kft. mégis eladta az önkormányzatnak 1 500 000 forintért. A leszerelés költségeit is az önkormányzat állta. A V-Tel emellett vállalkozási szerződést kötött arra, hogy bruttó 360 000 forintos összegért megépítsék a pálya köré a labdafogó hálót. Azt az ötméteres hálót, amivel a szerződés szerint át kellett volna adniuk a pályát.
A Csepel.info által megszerzett vádirat szerint összesen 2 260 000 forint értékben történtek indokolatlan kifizetések a műfüves pályánál. A vádirat kiemeli, hogy a palánk értékesítése során a V-Tel Kft.-t képviselő Takács Krisztián másodrendű vádlott idegen, rábízott dolgokról rendelkezett, így a palánk értékesítésével 1 500 000 forint kárt okozott. A vádiratból az is kiderül, hogy Takács Krisztiánt a bíróság magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2010. január 19-én jogerős ítélettel egyszer már egy év próbára bocsátotta. A vád szerint a sikkasztást Takács Krisztián ez alatt a próbaidő alatt követhette el.
Gyanúsítottak: K. István elsőrendű vádlott, hanyag kezelés vétségével, Takács Krisztián másodrendű vádlott sikkasztás bűntettével.
Elsőfokú ítélet: Szenteczky közpénzből fizette ügyvédeit
Mi történt?
2013 februárjában született elsőfokú bíróság ítélet, mely szerint Szenteczky János MSZP-frakcióvezető 2010-ben, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. (Csevak) vezérigazgatójaként úgy bízta meg a Hőrich és Varga Ügyvédi Irodát a saját egyéni érdekeinek képviseletével, hogy a munkadíjat közpénzből, az önkormányzati céggel fizettette ki. Az ügyvédi iroda összesen 3 750 000 forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből, ráadásul további 2 250 000 forintot akart kiperelni az önkormányzattól.
A bíróság – a bizonyítást követően – megállapította, hogy a szerződés nem az önkormányzati cég, hanem a „cég akkori vezetőjének, Szenteczky Jánosnak az érdekeit szolgálta… A bíróság álláspontja szerint az, hogy egy közpénzekkel gazdálkodó, önkormányzati tulajdonban álló cég vezetője az esetleges büntetőjogi felelősségével kapcsolatos vizsgálandó kérdésekre úgy bíz meg ügyvédi irodát, hogy a megbízási díjat a cég fizeti ki a kerületi önkormányzat tartalék alapjának a terhére, ez a társadalom általános erkölcsi felfogásával ellentétes, tehát a Ptk 200. § (2) bekezdésének második mondata szerint semmis.”
Az önkormányzat az ítélet ismeretében büntetőfeljelentést tett.
(csepel.info)
Nem lenne szükséges az Európai Bizottság által kért ötödik alkotmánymódosítás - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az alkotmány érintett passzusai - így például a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége - teljesen összhangban vannak az európai értékekkel és más európai országok gyakorlatával - mondta a kormányfő, aki szerint az Európai Unió visszaél hatalmával, olyasmiket kér és vár el Magyarországtól, amiket nem lehetne kérnie, illetve másoktól nem vár el.
Azonban mivel Magyarország sok fronton vív harcot, "szabadságküzdelmeket" - többek között a méltányos közteherviselés és a rezsicsökkentés területén -, "engedményeket is kell időnként tenni", ezért a kormány úgy döntött - "bár csikorog a fogunk" -, hogy olyan igényeknek is enged, amelyek sértik a magyar szuverenitást, és amelyekben a másik félnek tartalmilag sincs igaza - fogalmazott Orbán Viktor.
Nagyobb lehet a gazdasági növekedés
Jelezte ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdése a Fideszen belül óriási vitát váltott ki, mert a kormánypárton belül "nagyon sok rendíthetetlen, elkötelezett híve van a nemzeti szuverenitásnak". Ezért sok frakciótagot kellett meggyőznie, hogy bár tartalmilag igazuk van, az ország érdeke most mégis az alkotmány módosítása. A kormány a héten döntött arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alaptörvény módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alkotmányból a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége.
A rádióinterjúban Orbán Viktor gazdasági ügyekre kitérve elmondta, a túlzottdeficit-eljárás végleges megszüntetése ügyében "nekünk áll a zászló", ezzel kapcsolatban már nincs teendője a kormánynak. Megerősítette, hogy arra számít: a gazdasági növekedés jóval nagyobb lesz, mint amit sokan vártak, a bővülés mértéke még akár a kormányzati előrejelzést is meghaladhatja. Szerinte egyébként a következő fél évben az unió is meg fogja változtatni az álláspontját, "hiszen nekünk rossz gazdasági évet jósoltak, közben Magyarország jól teljesít". A gazdasági fellendülés költségvetési mozgásteret is jelent, ami újabb gazdaságpolitikai döntéseket hozhat - tette hozzá a miniszterelnök.
Tömeges az érdeklődés
Orbán Viktor a jegybanki hitelprogrammal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy minden visszajelzés szerint tömeges az érdeklődés és az igény. "A jegybank nagyon óvatos volt, mert az az összeg, amit meghirdetett, nem egy nagy összeg. De miután ilyet még soha senki nem csinált Magyarországon, ezért először ki kell próbálnunk, és ha kiderül, hogy ez a magyar gazdaságnak jó, a vállalkozóknak jó, a bankok ezzel az alacsony kamatszinttel is hajlandók részt venni a hitelek folyósításában, akkor lehet ezt majd folytatni. Ezt legkorábban augusztus végén tudjuk meg" - fejtette ki.
Megismételte egyúttal azt a korábban többször hangoztatott véleményét, amely szerint lehetetlen állapot, hogy a magyar bankrendszer 8-10 százalékos kamattal tud hitelt nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), az ugyanis törvényes tevékenységgel gyakorlatilag kitermelhetetlen. E kamatszint oka szerinte a korábban magasan tartott jegybanki alapkamat volt. Ezért már az elmúlt években is szorgalmazta a központi banknál a kkv-k segítését, "csak azzal a jegybanki vezetéssel nem lehetett dűlőre jutni" - mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése másképpen gondolkodik.
Nagyszerű teljesítmény volt a védekezés
Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök . Hangsúlyozta, az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást. Elmondta, szombaton még felkeresi azt a területet, ahol a dunai árhullám elhagyja az országot. Figyelni kell emellett a szerbiai folyószakaszra is, mert ha ott baj van, a domborzati viszonyok miatt a víz visszafolyik Magyarországra - tette hozzá a kormányfő a 180 perc című műsorban.
A kormányfő szólt továbbá arról: nem zárható ki, hogy Magyarország európai uniós forrásokat is megszerez majd a kárelhárítás költségeire. "Most sokan vagyunk, akiknek ugyanott szorít a cipő, a németektől a cseheken át a magyarokig" - fogalmazott. Az önkormányzati vezetőkkel egyébként már megállapodott a miniszterelnök, így - mint azt elmondta - a szükséges és indokolt helyreállítási munkálatokhoz "minden pénzt meg fognak kapni" az érintett települések.
Beszámolt egyúttal arról is, hogy az árvízi helyreállítási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót egy olyan felmérés elkészítésére utasította, amely ismerteti a Duna menti épületek, építkezések jogi helyzetét.
"Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gondolnunk, hogy mi az, amit érdemes megvédeni a jövőben. Az érintettekkel le kell ülni, meg kell egyezni, hogy nekik is jó legyen, meg az országnak is" - mondta a miniszterelnök az ártéri épületekre utalva, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az emberi életet mindig meg fogják óvni.
(MTI-fidesz.hu)
Évzáró ünnepséget és ballagást tartottak június 13-án a csillagtelepi Majd Megnövök Óvodában. Az ötven hátrányos helyzetű gyermeket ellátó intézmény most 12 ovist búcsúztatott: ők ősszel már iskolába járnak. A gyerekek műsorral készültek: előadták azokat a verseket, mondókákat, körjátékokat, amiket ebben az évben tanultak.
Június 13-án minden árvízzel érintett házba visszaköltözhettek a lakók a II. Rákóczi Ferenc úton, miután a fertőtlenítés szerdán befejeződött náluk és az áramot is visszakapcsolták az ELMŰ munkatársai.
A Fácánosban (Tinódi utca és környéke) a Csepeli Városgazda munkatársai csütörtökön szedték össze a homokzsákokat, permetezték le az érintett kerteket és osztották ki a klórmeszet.
Az ár levonultával a helyszíneken a rendőri készültség megszűnt, ám a Fácánosban a szabad területre továbbra is tilos a belépés a fertőzésveszély miatt - erre tábla is figyelmeztet.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
A védekezéssel kapcsolatban két dolgot lehet kiemelni: az egyik az az összehangoltság, amely védekezésben részt vevő szervezetek munkáját jellemezte, a másik, hogy ez az összehangoltság csak úgy jöhetett létre, hogy az emberek közös gondjuknak tekintették az árvizet - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a Duna TV Közbeszéd című műsorában.
Orbán Viktor korábbi megfogalmazása szerint szerdán lehet először kimondani, hogy „győzelemre állunk”, egy csata van még hátra, miután éjszakára várják a Duna tetőzését Bajánál. A védekezéssel kapcsolatban két dolgot lehet kiemelni: az egyik az az összehangoltság, amely védekezésben részt vevő szervezetek munkáját jellemezte, a másik, hogy ez az összehangoltság csak úgy jöhetett létre, hogy az emberek közös gondjuknak tekintették az árvizet – jelentette ki a Duna Közbeszéd című műsorában Giró-Szász András. A kormányszóvivő hozzátette: ilyen mértékű összefogásra régen nem volt példa.
Kiemelte: a humanitárius szerveket összefogó Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács által indított számlán és az adományvonal hívásaiból több mint 300 millió forint gyűlt össze eddig. Nemcsak az áradás által érintett térségekből, hanem a határon túlról és távoli magyar diaszpórából is érkezett segítség – hangsúlyozta.
A miniszterelnök több helyen is személyesen felügyelte a gátakon folyó munkát, az ellenzék ezért bírálta a kormányfőt, mondván: ennek célja pusztán politikai haszonszerzés. Giró-Szász András erre reagálva kifejtette: egy ország vezetőjét azért választják meg, hogy irányítsa a mindennapokat azokon a területeken, amelyeket a demokrácia ráruházott. Veszélyhelyzet idején különösen elvárják, hogy hiteles és cselekvőképes vezetőjük legyen, így „megértem az ellenzék felvetését, mert maguk között nehezen találnak ilyet” – fogalmazott.
A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy az apadás is komoly veszélyeket rejt, ezért marad a készültség, ezzel párhuzamosan ugyanakkor megindult a kárfelmérés is. Magyarország már jelezte az Európai Unió felé, hogy – több ország mellett - pályázna az unió szociális alapjában elkülönített összegre, amelyből az árvízhez hasonló károk enyhítését segítik. A támogatás azoknak az országoknak jár, amelyek esetében az egyéni, vállalati, önkormányzati és állami károk összesen elérik az adott állam GDP-jének 0,6 százalékát, ez Magyarország esetében mintegy 160 milliárd forint – mutatott rá. A pénzből azonban csak a közösségi kiadások költségeit lehet finanszírozni – mondta Giró-Szász András a Közbeszédben.
(hirado.hu-fidesz.hu)
A honvédség „nem pusztán egy évről évre megjelenő sor a költségvetésben, hanem a nemzet erejének egyik fontos záloga, és a nemzeti szuverenitás előfeltétele - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Ócsán, az árvízvédelmi munkálatokban résztvevő önkéntes tartalékos katonák elbocsátó rendezvényén.
Magyarország az elmúlt tíz napban minden idők legnagyobb dunai árhullámával küzdött; a magyar honvédek elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy ma már kijelenthetjük, hazánk győzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök rámutatott, az árvízi védekezés az önkéntes tartalékos rendszer első éles próbája volt, és az eredmények tükrében kiválóan vizsgázott mind a behívás, mind a munkát tekintve. Önök példát mutattak a legfőbb katonai erényekből – intézte szavait az önkéntesekhez. Hozzátette: megmutatták, hogy ezekre az értékekre egy erős nemzetnek békeidőben – természeti csapások vagy környezeti katasztrófák idején – is szükség van.
Magyarország immár kiáll magáért és polgáraiért, minden erejével igyekszik érvényesíteni a magyarok érdekeit, és megvédeni az értékeit – hangsúlyozta. A kormányfő úgy fogalmazott, mindez azt jelenti, hogy a honvédség „nem pusztán egy évről évre megjelenő sor a költségvetésben, hanem a nemzet erejének egyik fontos záloga, és a nemzeti szuverenitás előfeltétele”. Hiába erősödnek a puhányságnak polgárjogot adni akaró divathullámok, a dolog mégiscsak úgy áll, csak az az ország lehet erős, amelyiknek magabiztos hadserege van – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szólt arról is, az önkéntes tartalékos rendszer egyedülálló lehetőség arra, hogy a katonaság újra nyitott és társadalmilag elismert legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-ben csupán 17 tartalékos volt, míg ma több mint 4700-an vannak; az árvízi védekezésben pedig mintegy 140 önkéntes tartalékost vetettek be. A miniszterelnök köszönetet mondott a védekezésben résztvevő minden magyar embernek a kiváló helytállásért és kitartást. A tartalékosoknak jól megérdemelt pihenést, jó egészséget kívánok, és kérem, ezentúl is álljanak készen a hazájuk szolgálatára – zárta szavait.
„A lélek sem hiányzott a végrehajtásból”
Hende Csaba úgy fogalmazott, az önkéntes tartalékosok az elmúlt napokban bebizonyították, olyan hazafiak, akikre veszély idején számíthat az ország és a nemzet. A honvédelmi miniszter leszögezte, a honvédség megújításának egyik alapköve a tartalékos haderő létrehozása volt. Ez a rendszer most először vizsgázott élesben, mégpedig teljes sikerrel - fűzte hozzá. Mint mondta, nemcsak a szakmai munka volt olajozott és precíz, „de a lélek sem hiányzott a végrehajtásból”. Az első email a többségnek elég volt, nem várták meg a hivatalos behívót, hanem azonnal jelentkeztek a szolgálati helyükön – emelte ki.
Tartalék nélkül nincsen hadsereg; elmondhatjuk, most már van és mostantól mindig lesz a magyar honvédségnek tartalék ereje – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott, a nemzet az elmúlt héten bebizonyította, minden veszélyhelyzetben készen áll önmaga megvédésére. A magyar állam pedig megteremtette mindenki számára a lehetőséget arra, hogy szabad akaratából részt is vehessen ebben a küldetésben önkéntes tartalékos honvédként – jegyezte meg.
Szólt arról is, a honvédek közül sokan idő előtt nyugdíjba kényszerültek a korábbi „átgondolatlan és felelőtlen intézkedések folytán”. Most, amikor a hazának szüksége volt rátok, meghallottátok a hívó szót, és újra eljöttetek, hogy szolgáljatok – emelte ki, hozzátéve, ezáltal megnövelték a honvédség erejét.
Hende Csaba elmondta, mindenkinek helye van az önkéntes tartalékosok között, „aki testben és lélekben készen áll arra, hogy veszélyes időkben a nemzet segítségére legyen”. Bár a veszély még nem múlt el teljesen, mégis lassan vége az első sikeres éles műveletnek, amit az önkéntes tartalékosok közösen hajtottak végre – jelentette ki. Hozzáfűzte: ez azonban csak a munka kezdete, „a haza és a nemzet számít önökre, és mindenkor megbecsüli áldozatos szolgálatukat”.
(fidesz.hu)
Budapesten egyre nyugodtabbak lehetünk, ma reggel 8 méter körül volt a vízszint, a tényleges veszély megszűnt – mondta a Fővárosi Közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester köszönetet mondott a médiának a korrekt tájékoztatásért, valamint a budapestieknek, amiért megfogadták a városvezetés kérését, és autó helyett a közösségi közlekedést választották.
A főpolgármester kitért rá, hogy a közlekedési helyzet is normalizálódik, lassan feloldják a 2-3 napja elrendelt korlátozásokat. A Batthyány téren szerda reggel óta megáll a metró, a téren a buszközlekedés is helyreállt. A Török utca ismét egyirányú lett. Kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: az alsó rakpartokon várhatóan június 18-ától lehet ismét közlekedni, a jelenlegi számítások szerint a víz 17-én vonul le az útról, ezután 1-2 napig tarthat a takarítás. A felső, Bem rakparton a buszközlekedés már megindult, a közúti forgalomnak viszont csak útjavításokat követően tudják visszaadni az útszakaszt. Erre legfeljebb egy hét múlva kerülhet sor – tette hozzá.
Az árvíz utáni takarítást, fertőtlenítést a katasztrófavédelem főigazgatója, Bakondi György vezényli, de a konkrét munkavégzés nagy részét – csakúgy, mint a fővárosi árvízvédelmi teendőket – a főváros cégei látják el. Az FKF Zrt. a város több pontján dolgozik; a felső rakparton a Jégtörő utca és a Margit híd közötti szakaszon takarítanak, valamint a Mozaik utcában, a K-híd és a Margit híd közötti részen. A homokzsákokat központilag szedik össze.
Megtörtént a kárfelmérés is, a fővárosi önkormányzat intézményeit illetően 3,2 milliárd forint a kár, a ma írtam alá azt a belügyminiszternek címzett levelet, amelyben Budapest a vis maior alapból igényel támogatást a helyreállításokhoz – jelentette be Tarlós István. „Ez is mutatja, hogy az utóbbi időben a kormány fokozottan támogatja a fővárost” - hangsúlyozta.
Árvizek után gyakrabban lehet vízcsőtörés
Egy potenciális veszélyhelyzet továbbra is fennáll, a víz emelkedése, majd süllyedése miatt ugyanis a vízcsövek ágyazatában terhelésátrendeződés történt, ami azzal jár, hogy gyakoribbak lehetnek a vízcsőtörések – mondta a főpolgármester. Ez az ivóvízellátásban nem fog zavart okozni, a közlekedésben viszont valószínűleg igen. A Margitszigeten van víz, de nem a Dunából, hanem a talajból szivárgott fel. Száraz, napos időjárás esetén a sziget 2-3 hét alatt szárad ki, rossz idő esetén ez egy hónapig is eltarthat. A szigeti beruházások – a szökőkút, a szabadtéri színpad, a víztorony és a rózsakert – nem szenvedtek kárt. A megújult szökőkút elektronikáját az árvizet megelőzően a főpolgármester utasítására leszerelték, annak visszahelyezése után az újraprogramozás egy hetet vehet igénybe. Az egyedülálló módon felújított és kibővített szökőkutat július 1-jén fogják ünnepélyes keretek között átadni.
A római-parti védművel kapcsolatban Tarlós István úgy fogalmazott: a mobilgátat támadók sok mindent elhallgattak, valamint valótlanságokkal igyekeztek áthangolni a közvéleményt sandaságból vagy politikai szándékból. A külföldi tapasztalatok a mobilgátakkal kapcsolatban pozitívak voltak, a védmű Szentendrén is megállta a helyét. A főpolgármester kitért rá, hogy a part menti változatot támogatja a kerület, azt akarta megépíttetni a főváros korábbi, MSZP-SZDSZ többségű vezetése is, ahhoz pályázott uniós támogatásra, csak éppen sikertelenül. Bár nem elsőrendű védvonalról van szó, a védműről környezeti tanulmány is készült, amelyet eljuttatunk a Belügyminisztériumhoz is – hangsúlyozta. Tarlós István nyomatékosította: civileknek ezentúl csak az ott élő civilek többségét fogják tekinteni, és nem a katasztrófaturistákat.
Római-parti védmű: hamarosan ismertetik az MTA szakvéleményét
A kérdésben elkészült a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye is, amelyet a főpolgármester azt követően fog a nyilvánosság számára ismertetni, ha azt a főváros írásban is megkapja. „Annyit elárulhatok, hogy az nem minket gyengít” – jegyezte meg. A főváros vezetése a jövőben csak a valódi szakértőket fogja akként kezelni, nem pedig „a halbiológusokat, nyugdíjas közgazdászokat vagy túlmozgásos tájépítészeket”. A mostani árvíz rávilágított olyan igazságokra, amelyeket hónapok óta hangoztattunk, csak éppen nem kaptak megfelelő nyilvánosságot – tette hozzá. A sok elhangzott csúsztatással kapcsolatban Tarlós István megemlítette, hogy a parton csak csuklóvastagságú fákat kell kivágni, míg ha a védmű a Királyok útja-Nánási út vonalán épülne, akkor évtizedes, derékvastagságú fákból álló fasorokat kellene kiirtani. „Meg kell és meg is fogjuk építeni a római-parti védművet” – szögezte le. A nyomvonal lehet politikai kérdés, de a statikai állékonyság szakmai ügy, amely a tervezők és az engedélyezők felelőssége. „Roppantul csodálkoznék, ha olyan védműveket forgalmaznának, amelyek nem víznyomásra vannak méretezve” – fogalmazott Tarlós István.
Idén megnyílhat a CET és a Rác fürdő, jövőre kész lehet a 4-es metró
A közgyűlés által hozott döntésekkel kapcsolatban a főpolgármester elmondta: módosították a taxirendeletetet. Azt az előírást, hogy legfeljebb 10 éves autókkal lehet taxizni, csak 2015. július 1-jén léptetik hatályba. Döntés született a 4-es metróhoz kapcsolódóan a Swietelsky követeléseit illetően, döntöttek a CET és a Rác fürdő ügyében is. „Ennek köszönhetően minden reális esély megvan arra, hogy a CET-et és a Rác fürdőt még idén megnyissuk, a 4-es metró pedig jövőre elkészülhessen” – hangsúlyozta.
A főpolgármester beszámolt arról is, hogy a közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri annak kapcsán, hogy egy II. kerületi névtelen közterületet Tormay Cécile közre neveznének át. A javaslat egy akkor még civil színházi rendezőtől származott, nem a közgyűléstől – hangsúlyozta. Emlékeztetett rá, hogy az írónő 1937-ben – egy évvel az első zsidótörvény elfogadását megelőzően – meghalt. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés korábbi, e témában hozott döntését felfüggesztik, amíg az MTA szakvéleménye meg nem érkezik. Ezt a magyarországi zsidó szervezetek is üdvözölték – emelte ki. A fővárosi szocialistáknak az ügyben tett nyilatkozatait a főpolgármester „ostoba és tudatlan” nyilatkozatoknak nevezte.
A Fővárosi Közgyűlés június 12-én hozott döntése értelmében 44 százalékkal csökkennek a kéményseprés díjai július elsejétől. A kéményseprés díjának jelentős mérséklése az általános rezsicsökkentés folyamatának a része. A rezsicsökkentésről szóló törvényt a kormány javaslatára a Parlament szavazta meg. A kéményseprést érintő kormányrendeletet május 28-án hirdették ki.
A Fővárosi Közgyűlésnek azért kellett most megtárgyalnia a kéményseprés díjának mérséklését, mert a budapesti kéményseprő vállalat, a FŐKÉTÜSZ a főváros tulajdona. Az egységnyi munkaráfordítás maximumát 4000-ről 2000 forintra csökkentik. Ez a díjmérséklés a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányzati intézkedésekhez illeszkedik, célja a háztartások kiadásainak enyhítése. Egy átlagos család havonta mintegy 800 forintot takarít meg általa. Budapesten a kéményseprés díjcsökkentésének jelentős költségvetési kihatása van, a FŐKÉTÜSZ hiánya ebből fakadóan évi egymilliárd forintra tehető. Ezt az összeget a fővárosnak kell megtérítenie kompenzációként.
cs.
A H7-es hév közlekedését érintő zavar véget ért, hév-szerelvények újra közlekednek - tájékoztatott a BKK.
