2018-ra minden magyar háztartásban szélessávú internet lesz – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök partnerségi együttműködési megállapodást írt alá Timotheus Höttges-sel, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatójával. Reális, kézzelfogható közelségbe került az esély, hogy a magyar gazdaság legyen Európa egyik legmodernebb, legjobb telekommunikációs infrastruktúrával rendelkező, következésképpen legmodernebb gazdasága – szögezte le.
A kormányfő tájékoztatott, a vállalat 1800 milliárd forintnyi beruházást valósított meg Magyarországon, és évente 140 milliárd forint adót fizet. Hazánkban 12 ezer embert foglalkoztat a cég, és emellett további 100 ezer munkavállaló dolgozik a beszállítóknál. A magyar népesség méretét figyelembe véve ez egy óriási szám – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a Deutsche Telekom AG az elmúlt öt évben közel 10 milliárd forinttal támogatta magyar kultúrát és a sportot, és egyúttal köszönetet mondott a vezérigazgatónak.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a megállapodás egy komoly múltra visszatekintő régi barátság megerősítése.
Mint mondta, az unióval kötött megállapodás értelmében egy digitalizációs programot kell végrehajtaniuk a tagállamoknak, és el kell érni, hogy 2020-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy a vállalt befektetéseknek köszönhetően ezt az állapotot Magyarország 2018-ra el fogja érni – jegyezte meg, hozzáfűzve, a céggel kötött megállapodásban rögzítették a szükséges beruházások melletti elköteleződést is.
„A MEGÁLLAPODÁS EGY KOMOLY MÚLTRA VISSZATEKINTŐ RÉGI BARÁTSÁG MEGERŐSÍTÉSE.”
Úgy fogalmazott, mi, magyarok nem vásárlói, hanem résztvevői vagyunk a Deutsche Telekomnak. A vállalat több mint 3000 magyar kis- és közepes vállalkozástól rendel termékeket és szolgáltatásokat, tehát a magyar gazdaságba történő beépülésén keresztül is támogatja a magyar nemzetgazdaságot – emelte ki. Kijelentette, nekünk, magyaroknak is lehetőségünk van tehát arra, hogy közösen működtessük a céget.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a hazai GDP 12-14 százalékát a távközlési és az IT-szektor állítja elő. A magyar gazdasági növekedés közel 25 százaléka az elmúlt évben ebből az üzletágból származott – közölte. Szavai szerint a fejlődési tendenciákat figyelembe véve, a nemzeti össztermék-növekedésben is egyre erősödő, növekvő arányban játszik majd szerepet az ágazat. Abban kell még erősebbnek lenni, amiben egyébként is jók vagyunk – szögezte le.
Kijelentette, Közép-Európa egy felívelő korszak előtt áll. A miniszterelnök szerint az, hogy az elmúlt két évtizedben a közép-európai országok speciálisan és sikeresen kapcsolták össze saját gazdaságaikat a német gazdasággal, ma azzal a következménnyel jár, hogy a következő 10-15 évben az unión belül a térség lesz a gazdasági növekedés motorja. Ehhez nekünk szükségünk van egy sikeres német gazdaságra és egy sikeres közép-európai régióra; abban a reményben írtam alá a megállapodást, hogy mindenki elvégzi a maga dolgát, és a következő évtizedben sikeres Németországgal és sikeres Közép-Európával számolhatunk – zárta szavait.
(fidesz.hu)
Orbán Viktor csütörtök délután, este látogatást tett az ukrán magyar határ térségében. A tegnapi találkozók arról erősítették meg, hogy a magyarokban együttérzés van, s mindannyian békét, biztonságot kívánnak az ukránoknak. A legtöbb magyar egy felbomló állam képét látja a fájdalmas helyzetben. Magyarország minden lehetséges fórumon az együttérzését, segítőkészségét nyilvánította ki az Ukrajnában történtek miatt - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: Magyarország minden eshetőségre felkészült az ukrán válsággal kapcsolatban. A belügyminisztert egy operatív törzs felállítására utasította, ülésezett a nemzetbiztonsági kabinet, továbbá a visegrádi országok belügyminiszterei is forródróton vannak, és találkozni is fognak a napokban.
A miniszterelnök hozzátette: a forgalom lassult a határátkelőkön, a kamionforgalom átterelődik Magyarország irányába. Kiemelte: az ukrán atomerőművekre is figyelni kell, a sugármérésre alkalmas eszközöket is felküldték. Orbán Viktor közölte, a magyar kormány igyekszik - bár a háttérben, de - folyamatosan követni az ukrajnai eseményeket, különösen a kárpátaljai magyarokra próbál figyelni. Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarok körében aggodalom ugyan van, de nyugtalanság nincs.
A miniszterelnök évértékelő beszédével kapcsolatban azt mondta: a mértéktartás és a realitás jegyében hangsúlyozza az eredményeket, de nem akarja azt a benyomását kelteni, hogy most már maguktól is mennek a dolgok.
A kedvező gazdasági folyamatok, így például a növekedés, a rezsicsökkentés és a bővülő foglalkoztatottság folytatására számít Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában kiemelte a magyar külkereskedelmi mérleg tavalyi rekordját is, szerinte a forint mostani árfolyammozgása ellenére azért nincs baj, mert az ország több árut állít elő és ad el külföldön, mint amennyit behoz.
A foglalkoztatottságot az évértékelő beszédben is első helyen emelte ki Orbán Viktor. Az ezzel kapcsolatos kritikákat "szamárságnak" nevezte a miniszterelnök. Hozzátette: tény, hogy sokkal többen dolgoznak a piacon és a közmunkában is, és valóban vannak külföldön dolgozó magyarok is. A lényeg, hogy 1992-ben dolgoztak ennyien, mint ma, de még mindig sok olyan ember van Magyarországon, aki szeretne dolgozni, de nem kap munkát. Bírálatok helyett inkább támogatást és ötleteket várna a kormány. Az ellen pedig harcolni kell, hogy Magyarországon a létfenntartáshoz szükséges költségekért többet fizetünk, mint amennyit keresünk - tette hozzá.
A miniszterelnök azt mondta: nem érti, hogyan ellenezhetik az ellenzéki pártok a rezsicsökkentést, ami az összes magyar embernek jó. Ma a még alacsonyabb rezsi és a munkalehetőség a két legfontosabb kérdés, tette hozzá Orbán Viktor.
A magyar gazdaság nagyon stabil, olyan eredmények történtek, amelyek nem egyetlen évhez tartoznak, hanem szerkezeti változások zajlottak a gazdaságban, hangsúlyozta Orbán Viktor. A legnagyobb gazdasági növekedés Magyarországon van. 2016-ra a 4 százalékos növekedés a cél - jelentette ki.
A kormány két nehéz dolgot örökölt, az egyik a borzalmasan magas megélhetési költségek, amelyet a rezsicsökkentéssel sikerült mérsékelni, a másik pedig a hatalmas államadósság. Az államadósság nagyobb csökkentéséhez kedvezőbb külgazdasági környezetre lett volna szükség - fűzte hozzá. Szólt arról is, arra számít, hogy a következő időszakban Magyarország könnyebben fogja törleszteni az államadósságát.
Orbán Viktor kiemelte: továbbra is az egyszámjegyű jövedelemadó híve, mert a legfontosabb lényeg, hogy minél több pénz maradjon a munkavállalók zsebében.
A gyermekvállalással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ehhez elsősorban érzelmi biztonságra van szükség, ebben Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem áll rosszul, a magyarok többsége családcentrikus. Ugyanakkor anyagi biztonságra is szükség van, ebben azonban még nem állunk jól. Átfogó népesedéspolitikai programra van szükség, s a gyed extra már ebbe az irányba mutatott.
(hirado.hu)
Az energiacégek szeretnék a rezsicsökkentés miatt lecsökkent extraprofitjukat pótolni - véli a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa. Németh Szilárd hozzátette: a kormánytöbbség minden eszközt meg fog ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne juthassanak hozzá.
Váratlanul korai időpontban tartja éves közgyűlését idén az Elmű-Émász. Az áramszolgáltató a szokásos április közepi időpont helyett március 21-re hívta össze a részvényeseket. Egyes vélemények szerint ezzel biztosítják, hogy április elejéig, a választásokig kifizethessék az osztalékot.
Az Elmű szóvivője megerősítette, hogy a tervezettnél korábban tartják az éves közgyűlést. Indoklása szerint azért, hogy részvényeseik el tudjanak menni szavazni április 6-án, és helyette ne közgyűlésen kelljen megjelenniük.
Giró-Szász András kormányszóvivő a hírre úgy reagált: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál pénzkimentési akció zajlik.
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa az M1 Az Este című műsorában azt mondta: nyilvánvaló, hogy valamennyi energiacég gondolkodik azon, hogy a rezsicsökkentés miatt lecsökkent extraprofitját valahogyan pótolja.
- Minden eszközt meg fognak azért ragadni, hogy ehhez a pénzhez hozzájussanak, mi viszont minden eszközt meg fogunk azért ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne jussanak hozzá - mondta Németh Szilárd.
Németh kiemelte: az MSZP-SZDSZ kormányok idején a szolgáltatóknak a nyolc év alatt tizenötször is lehetőségük volt áremelésre. Kirívó példaként említette, hogy Magyarországon az egyetemes szolgáltatásban 2007-ben emelkedett legjobban a gáz ára. Abban az évben, amikor a világpiacon olcsóbbá vált. Így oda jutottunk, hogy 2010-ben a kontinensen hazánkban volt a legdrágább a gáz.
- Ez tarthatatlan volt, ezért kezdtünk bele a rezsicsökkentésbe. Olyan ár kell, amely megfizethető a magyar családoknak. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy Európában a magyar családok juthassanak a legolcsóbban energiához. Ez a szolgáltatók profitjának kárára történik, ezért tesznek meg mindent külföldön és belföldön egyaránt a rezsicsökkentés ellen - hangsúlyozta a politikus.
Németh elmondása szerint egy minimális profitot természetesen kell biztosítani a cégeknek, hogy azt vissza tudják forgatni, s így meglegyen a fedezet a szolgáltatás minőségének javítására és az ellátás biztonságának fenntartására.
(hirado.hu)
Rendhagyó helyszínen került sor arra a sajtótájékoztatóra, amelyet Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője tartott február 20-án. Egy újpalotai panelház 9. emeleti lakásában - a rezsibiztos mellett - a XV. kerület polgármestere, László Tamás és a lakásban élő Otrok Mátyás fogadta a sajtó képviselőit.
Németh Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy az országot járva azt a tapasztalta, hogy az emberek mindenhol támogatják a rezsicsökkentést, s bíznak abban, hogy a folyamat nem áll meg.
Ezután a konkrét adatokra tért rá, mely a Nyírpalota utcai, 71 négyzetméteres, távfűtéses lakás 2013-as, a rezsicsökkentésből adódó megtakarításait jelzik. A házat a kerületi panelprogram keretében újították fel, a homlokzat-felújítás 30 százalékos energia-megtakarítással jár. „A nyílászárókat már Otrok Mátyás cseréltette ki: ilyen feltételek mellett – például - a távfűtésen
Otrok Mátyás elmondta, jelenleg öten laknak a lakásban: vele él a lánya és három unokája is. „Nagyon sokat jelent, hogy kevesebbet kell fizetnünk: a megmaradt pénzt az unokáimra tudom fordítani”.
Németh Szilárd ezután az egész ház – az 520 lakás magán, illetve önkormányzati tulajdonban van, vegyesen – megtakarításait is részletezte. A tételek igen magasak, annak ellenére, hogy a számok csak 2013. augusztus 31-éig történő megtakarításokat jelzik. A villamos energián például 421 ezer, a csatornán 67 ezer forintot takarítottak meg összesen a lakók: a teljes, rezsicsökkentésből adódó megtakarítás közel 1,5 millió forint. László Tamás kerületi polgármester megerősítette: a rezsicsökkentés talán a panelházakban élőknek jelentett a legtöbbet, s az adott házzal kapcsolatos megtakarítások a kerület valamennyi panelházára jellemzőek. A megtakarítással kapcsolatos kimutatást a házak lakói egyenként is megkapták.
Fotók: Tóth Beáta
Csepel.hu
A kormány mindent megtesz a banki rezsicsökkentés megvalósulásáért – mondta Németh Szilárd a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Fidesz rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoportjának vezetője azt mondta, a pénzintézetek nem trükközhetnek, így a törvényileg garantált havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételért semmilyen díjat nem számolhatnak fel.
„Azt gondolom, azokkal a módszerekkel, hogy megváltoztatják a számlacsomagokat, felmondanak szerződéseket, 150 ezer forinti résznél kétszeres tranzakciós díjat számolnak fel, egyértelmű, hogy a kiesett pénzt próbálják pótolni, amivel törvényt sértenek, ezért az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja az összes ilyen bejelentést” – jelentette ki Németh Szilárd.
(mno.hu-fidesz.hu)
A csepeli önkormányzat mint közvetítő szervezet pályázatot hirdet „A Csepel kapuja szociális városrehabilitációs program” című projekt keretében elkülönített mini-projekt támogatására. Erről tartottak tájékoztatót a csepeli önkormányzat és a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai civil és nonprofit jelleggel működő szervezetek számára a február 19-én.
A Csepel önkormányzata által elnyert, uniós támogatást élvező városrehabilitációs projektek biztosítanak lehetőséget úgynevezett mini-projektek megvalósítására. A pályázatokban szociális, közösségi tevékenységek valósíthatóak meg, a csepeli célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva.
Kálcsics Ferenc, a Csepeli Városgazda Zrt. Városfejlesztési osztályának megbízott vezetője röviden összefoglalta a „Csepel Kapuja szociális célú városrehabilitációs program” és a „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” elnevezésű projektekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az érdeklődők információkat kaptak a pályázati lehetőségekről, a sikeres pályázáshoz szükséges feltételekről annak érdekében, hogy minél több helyi civil kezdeményezés megvalósulhasson a kerületben. A szervezők a kérdések megválaszolását követően sikeres pályázást kívántak és arra kérték a jelenlévőket, hogy bizalommal keressék őket kérdéseikkel.
A pályázatok koordinációját Csepel önkormányzata és a Csepeli Városgazda Zrt. közösen végzi. A szervezetek munkatársai nemcsak a tájékoztató alkalmával, hanem folyamatosan is rendelkezésre állnak a pályázók számára a sikeres projekttervek benyújtása érdekében az alábbi elérhetőségeken:
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36-1/278-5848 / 115 vagy 240 mellék
A felhívásokkal kapcsolatos információk a www.csepelkapuja.hu és a www.csepeldelilakokozpont.hu oldalon érhetőek el. A pályázatok benyújtásának határideje március 12-e.
Csepel.hu
Gyerekek zsivajától volt hangos a Nagy Imre ÁMK színházterme február 19-én. Az iskola alsós és felsős diákjai Zsuzsanna napi télűző mulatságon és játékokon vettek részt.
Míg csak a játék volt műsoron, addig az ügyesség, a tánc és az alkotás szeretete játszotta főszerepet. Ezekben a játékokban és a táncházban, a felsorolt képességek mellett, az is nagyon fontos volt, hogy népdalok adták az „aláfestő” zenét. Csodálatos, több ezres népdalkincsünk van, aminek megismertetését nem lehet elég korán kezdeni. Persze ezeket úgy - ahogy szerdán -, játékos keretek között kell megszerettetni. Ügyelve arra, hogy Cibere vajda és Konc király is „szerephez” jusson.
A játék után a Kis-Csepel táncegyüttes tartott egy olyan bemutatót, ami után sokaknak megjött a kedve a tánctanuláshoz. Egyébként a lányok és fiúk eredeti palóc ruhákban, gömöri népviseletben léptek fel. A táncot a hétpróba követte. A gyerekek csoportokat alkottak, és így mérték össze tudásukat. Engem még a felkészülés is lekötött, hiszen senki sem vette azt kötelezőnek, mert még a folyosón is gyakoroltak a gyerekek. Kellett is, mert nehezek voltak a feladatok. Elég, ha csak a tappancsost, a gólyalábon járást vagy az ugrókötelest említem. A hétpróbát megint táncház és a Csepp Csepel apróságainak fellépése követte. Kijutott a jóból a névnapjukat ünneplő Zsuzsáknak, de a fánkevők is jól jártak. A télűzés már az udvaron, szalmabábégetéssel fejeződött be.
Összességében egy nagyon színvonalas, a gyerekeknek és a szülőknek is egyaránt tetsző programot állítottak össze a Nagy Imre ÁMK, a Nagy Imre Általános Iskola, a Kis Csepel Táncegyüttes, és a Csepp Csepel Táncegyüttes tanárai, koreográfusai és vezetői.
Czapp József
A Prinzhorn Csoport az első környezetipari vállalat, amely stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal, ezzel is megerősítve a Prinzhorn Csoport hosszú távú elkötelezettségét Magyarország iránt. Az együttműködési megállapodás kifejezi a Prinzhorn Csoportnak a magyar gazdasági növekedés ösztönzéséért és a magyar vállalatok versenyképességének erősítéséért tett erőfeszítéseit.
A magyar papíripar legmeghatározóbb szereplője, a Prinzhorn Csoport és a magyar kormány között létrejött stratégiai együttműködési megállapodást Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Cord Prinzhorn, a Prinzhorn Holding vezérigazgatója, továbbá a Prinzhorn Csoport magyarországi tagvállalatai nevében Bencs Attila, a Hamburger Hungária ügyvezető igazgatója írták alá. Az ünnepélyes aláírásra a Hamburger Hungária dunaújvárosi üzemében került sor Galambos Attila és Rafael Sieben, a Dunapack ügyvezető igazgatói, Haag János, a Duparec ügyvezető igazgatója, Dr. Szikla Zoltán, a Hamburger Hungária Erőmű Kft. ügyvezető igazgatója valamint számos vendég, köztük Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere, Németh Szilárd, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd, Csepel alpolgármestere, Dr. Galambos Dénes, a Fejér megyei Kormányhivatal kormánymegbizottja, Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet jelenlétében.
Az ausztriai székhelyű Prinzhorn Csoport három magyar tagvállalata – a Hamburger Hungária, a Duparec és a Dunapack – erősen beágyazottak a magyar gazdaságban. Az elmúlt 20 évben a Prinzhorn Csoport Magyarországon összesen mintegy 600 millió eurót fektetett be, és 110 milliárd forintos éves árbevételével a magyar papír- és csomagolóipar legfontosabb szereplőjévé nőtte ki magát. A Prinzhorn Csoport a hazai papírgyártás 85 százalékát adja, teljes exportvolumene eléri a 65 milliárd forintot. A Prinzhorn Csoport és magyar tagvállalatai kulcsszerepet játszanak a magyar környezetiparban azáltal, hogy hatékony hulladékgazdálkodási körfolyamatot kialakítva papírhulladékból értéket állítanak elő. A Prinzhorn Csoport ezzel jelentősen hozzájárul Magyarország azon erőfeszítéseihez, hogy hazánkban megvalósuljon az Európai Unió 60 százalékos újrafelhasználási célkitűzése.
Újrahasznosított papírból készülő innovatív csomagolási megoldások fenntartható és hatékony hulladékgazdálkodási körfolyamata a papírhulladék hasznosításán keresztül
A Prinzhorn Holding magyar tagvállalatai több mint 1100 főt foglalkoztatnak közvetlenül, emellett több mint 1500 magyar beszállítóval dolgoznak együtt, aminek köszönhetően további körülbelül 3000 munkahelyet támogatnak közvetetten.
„A mai együttműködési megállapodást a Magyarország iránti elkötelezettségünk jelének tekintjük. A megállapodás a párbeszéd, a kölcsönös bizalom fontosságát és a jövőbeli befektetéseket támogató hosszú távú partnerség megalapozása iránti igényt hangsúlyozza. 1990 óta vagyunk jelen a magyar piacon. Az elmúlt években jelentős befektetéseket hajtottunk végre telephelyeink stabilitása, infrastruktúra-fejlesztése és azok magas technológiai és környezetvédelmi szintjének kialakítása érdekében. Jelenleg Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol mindhárom ipari tevékenységünkkel jelen vagyunk, és egyben a legfontosabb ország is a portfóliónkban, amit az is bizonyít, hogy a csoport itt hajtotta végre a legnagyobb befektetéseket. A jövőre vonatkozóan az egyik legfontosabb befektetési célunk, hogy fokozzuk magyar üzemeink energiahatékonyságát” – mondta Cord Prinzhorn, a Prinzhorn Holding vezérigazgatója.
„Ez a megállapodás segíthet az iparág üzleti és szabályozási környezetének fejlesztésében. A Prinzhorn csoport tagvállalatai egy teljesen integrált értékláncolatot építettek fel a magyar piacon: évente nagyjából 650 ezer tonna jó minőségű hullámalappapírt állítunk elő hulladékpapírból, melynek 85 százaléka európai és közel-keleti exportra készül. A még hatékonyabb hulladék-felhasználás szempontjából kedvező lenne, ha Magyarországon tovább fejlődne a hulladékbegyűjtő rendszer és csökkennének a magas energiaárak. Remélhetőleg a folyamatos kormányzattal való párbeszéd elősegíti majd, hogy közösen egy még előnyösebb környezetet építsünk fel a papíripar számára” – mondta Bencs Attila, a Hamburger Hungária ügyvezető igazgatója.
„Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszútávon fenntartható legyen, körültekintően kell bánnunk a környezetünkkel és a természeti erőforrásainkkal. Ezért fontos, hogy ma kötjük az első stratégiai megállapodást egy környezetipari vállalattal” – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.
A Prinzhorn Csoportról:
A Prinzhorn Csoport 4478 főt foglalkoztat 13 országban. A vállalatcsoport Európa egyik piacvezető szereplője az újrahasznosítás, valamint a hullámalappapír és hullámtermék csomagolás területén. Évente 1,7 millió tonna hullámalappapírt állít elő hulladékpapírból, éves forgalma eléri az 1 milliárd eurót, ezzel a harmadik legnagyobb vállalat Európában ebben a szegmensben. Az osztrák családi tulajdonban lévő Prinzhorn Csoport székhelye Bécs mellett található, tevékenysége három divízióba szervezett: a Hamburger Recycling papírhulladék gyűjtésével és forgalmazásával, a Hamburger Containerboard hullámalappapír előállításával, a Dunapack Packaging pedig hullámpapírlemez alapú csomagolóeszközök gyártásával foglalkozik.
A Prinzhorn Csoport 1990 óta van jelen Magyarországon, mint fontos hulladékgyűjtő (Duparec Kft.), mint a legnagyobb magyar hulladékhasznosító és hullámalappapír-gyártó (Hamburger Hungária Kft.), illetve mint a legnagyobb papír alapú csomagolási megoldásokat gyártó (Dunapack Kft.). A magas hozzáadott értéket előállító és évi 400 millió eurós forgalmat lebonyolító magyar vállalatok az elmúlt 20 évben mintegy 600 millió eurót fektettek be Magyarországon. A Magyarországon piacvezető csoport több mint 1100 főt foglalkoztat.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a Polgármesteri Hivatal (Szent Imre tér 10., Petz F. u.1-3., Városrendezési és Városépítési Iroda Kossuth L. u. 65.) épületeiben - technikai okok miatt - 2014. március 7-én az ügyfélfogadás 10 óra 30 percig tart.
dr.
jegyző
Felhívás a Budapest, XXI. kerület Csepel Weiss Manfréd (volt Szabadkikötő út), Weiss Manfréd (volt Szabadkikötő út) Petróleum utca – Duna folyam – tervezett Galvani hídra vezető körút által határolt területre (a továbbiakban: a Szabadkikötő területére) vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) partnerségi egyeztetésére
Értesítjük Önöket, hogy Szabadkikötő területére KSZT került kidolgozásra. A KSZT elfogadása előtt véleményezési lehetősége van a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2013. (X. 3.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Önk. rendelet) szerint, a rendelet 1. § (2) bekezdésben partnerként megjelölt szervezeteknek, személyeknek.
A területre készült KSZT- ről az egyeztetésben résztvevő partner neve, elérhetősége, valamint az Önk. rendelet 1.§ (2) bekezdése szerinti minősége feltűntetésével küldheti meg véleményét 2014. március 5-ig.
A Szabadkikötő területére készült KSZT megtekinthető az alábbi elérhetőségen:
http://csepel.hu/dokumentumtar/?f=484
A véleményeket az alábbi címeken fogadjuk:
levélcím: Budapest Főváros XXI. kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal - Főépítészi Iroda (1211, Budapest Szent Imre tér 10.)
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
