Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését nevezte legfontosabb programjának. Emlékeztetett arra, 2010-ben elődje 4 milliárd forint adósságállományt örökölt, a köztisztviselők, közalkalmazottak bérét másfél évig csak hitelből tudta fizetni a város.

- Most már fejlesztésekre is jut pénz, és a költségvetés pénzügyi tartalékkal rendelkezik. Ahhoz, hogy az önkormányzat sikeres legyen, össze kell fognia azokkal a vállalkozásokkal, amelyek hajlandóak a városvezetéssel együttműködni, hogy közösen dolgozzunk a kerület fellendítéséért – fogalmazott a polgármester, aki arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a városvezetés a csepeli infrastrukturális beruházások támogatásáról eredményes tárgyalásokat folytatott Tarlós István főpolgármesterrel. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a kormányzattal is sikerül megállapodni. Kitért arra, hogy az önkormányzat működését a vállalkozások által befizetett adók fedezik, így a város kiemelt figyelmet fordít a helyi adók beszedésére. Ahogy fogalmazott, az önkormányzatnak fontosak az adóbevételei, mert a kerület működéséhez ezek elengedhetetlenek. Fontosnak nevezte a csepeli intézményrendszer felújítását, továbbá az út– és csatornaépítés folytatását. Megjegyezte, az elmúlt négy évben e téren Csepel nagyot lépett előre, mert 54 kilométer szennyvízcsatorna épült. Megemlítette a gyárterületen lévő utak rossz állapotát is, ugyanakkor felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az önkormányzatnak a csepeli gyár területén a gyári utak karbantartását kivéve nincs egyéb jogosítványa.

Németh Szilárd csepeli országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az ingatlanadó Borbély Lénárd polgármestersége alatt tovább csökkent, így annak mértéke az országban Csepelen az egyik legalacsonyabb.

– Ahol termelőmunka folyik, ott az ingatlanadó megfizethető, de ahol csak parlagon hevernek a termelőüzemek, ott biztosan nem – fogalmazott, majd kitért arra, hogy a Csepel Művek, amely valaha az ország egyik termelési központja volt, hosszú évek óta csak vegetál. Hozzátette, a Csepel Művek problémáját az önkormányzat egyedül nem tudja megoldani, ehhez a vállalatvezetők együttműködésére is szükség van.

– Partnereket keresünk, hogy Csepelt helyzetbe tudjuk hozni, mint ahogy partnerekre van szükségünk ahhoz is, hogy azt a lendületet, amely 2010-ben Magyarországon elindult, folytatni lehessen – mondta Németh Szilárd, majd kitért arra, hogy a hitelminősítők hamarosan a befektetésre ajánlott kategóriába fogják sorolni hazánkat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a csepeli városvezetés is azon dolgozik, hogy a vállalkozóknak érdemes legyen Csepelen befektetni. Elfogadhatatlannak nevezte például azt, amikor a szocialista városvezetés szállodákat tervezett a Kis-Duna partra és a Csepel Művek területére, amely célra „milliókat hajigáltak ki az ablakon.”

– Csepelen úgy kell megalkotni a jövőt, hogy a múltat, a százéves ipari hagyományokat és a jelent össze kell kapcsolni. Közös érdekünk az összefogás, hogy Csepel visszakapja régi fényét, azt, hogy az országban újra gazdasági hatalom legyen – mondta Németh Szilárd.

Süle László, a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a gazdaságfejlesztési program alapelemeiről beszélt: a munkahelyteremtést, és a befektetés-ösztönzést nevezte meg a két legfontosabb feladatnak. Elmondta, hogyan kellene hatékonyabbá tenni a munkaerőpiacot, és csökkenteni az álláskeresők számát. Ennek érdekében létrehoznak egy olyan „piacteret”, ahol a csepeli állásadók ajánlatai fognak megjelenni, és intenzív marketingtevékenységet fognak indítani annak érdekében, hogy minél több csepeli megismerje ezt a portált.

Bejelentette, egy olyan gazdaságfejlesztési park megvalósításán dolgoznak, amely összefogja a gazdasági szereplőket. A tervek szerint lesz ott egy inkubátorház is, valamint ipari és szolgáltató cégeket fognak oda hívni, főként olyan induló vállalkozásokat, amelyek jelentős innovációs erővel rendelkeznek. Reményét fejezte ki, hogy ehhez sikerül állami forrásokat is bevonni. Ezt a 3 hektárnyi területet Weiss Manfrédról szeretnék elnevezni.
Ezután bemutatta a gazdaságfejlesztés szempontjából lényeges közlekedésfejlesztési projekteket, mint a Gubacsi híd rekonstrukciója, vagy a Corvin-csomópont kialakítása. A tervek között szerepel a Szent Imre téri buszvégállomás áthelyezése egy másik belvárosi helyszínre, hogy a tér eddig még nem létező városközponti funkciói is érvényesüljenek.
Süle László elmondta, egy multifunkcionális sportcsarnok is épülni fog Csepelen, amely kulturális és szórakoztató rendezvényeknek is helyszínt ad majd. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumával már kötöttek egy támogatási szerződést. A jövő feladata lesz még az üresen álló üzlethelyiségek megtöltése, a régi pavilonok lebontása és a közintézmények felújítása.

A fórum utolsó harmadában a cégvezetők fogalmazták meg észrevételeiket, kéréseiket. A fórum végén Borbély Lénárd polgármester arra biztatta a jelenlévőket, a kerület gazdasági helyzetét fellendítő javaslataikkal bátran forduljanak a városvezetés felé.