„Budapest következő évtizedének legjelentősebb közlekedési és városfejlesztési fejlesztése indul el a H5-ös (szentendrei), a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV-vonalak teljes megújításának és fejlesztésének tervezésével. A Budapest Fejlesztési Központ megalakulásakor Vitézy Dáviddal, a február 1-én hivatalba lépett vezérigazgatóval ígéretet tettünk a HÉV felújítás-ötös metró tervezési tenderének 100 napon belüli kiírására – ezt a vállalást teljesítettük most határidő előtt. A mai napon megjelent a közbeszerzés az építkezés megkezdésére alkalmas részletességű kiviteli tervek elkészítésére.” – mondta el Fürjes Balázs.
Vitézy Dávid, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója tájékoztatott a tervezési feladat műszaki tartalmáról:
A H6-os ráckevei HÉV teljes felújítása, megállóinak akadálymentesítése, utastájékoztatás megújítása, az állomások környezetének rendezése, P+R parkolók létesítése, a vonalon a sebességkorlátozások megszüntetése és a sebesség emelése.
A H7-es csepeli HÉV teljes felújítása, megállóinak akadálymentesítése, utastájékoztatás megújítása, az állomások környezetének rendezése, P+R parkolók létesítése, a vonalon a sebességkorlátozások megszüntetése, a sebesség emelése és vonalhosszabbítási tervek készítése Csepelen az Erdősor útig.
A H6-os ráckevei és a H7-es csepeli járatok – összefonódva – a Közvágóhíd állomástól föld alatt, Boráros téri megállással egészen a Kálvin térig történő meghosszabbítása, régi hiányt pótolva, új átszállási kapcsolattal a 3-as és 4-es metrókra, s ezen vonalak utasai számára végre megadva a közvetlen belvárosi kapcsolatot.
A beruházási program része a csepeli HÉV felszíni, Duna-parti nyomvonalának kiváltása után új Duna-parti sétány tervezése a Boráros tér és a Déli Városkapu fejlesztési terület között, illetve a fejlesztéssel érintett fontos budapesti közterek, csomópontok rendezése (Boráros tér, Közvágóhíd).
A H5-ös szentendrei HÉV-vonalon modern, akadálymentesített megállókat és Békásmegyertől Szentendréig teljesen felújított vasúti pályát tervezünk, a sebességkorlátozások megszüntetésével, az állomások környezetének rendezésével.
Mindezen fejlesztések együttesen adhatják az 5-ös metró koncepció első ütemét. A koncepció lényege a H5-ös, H6-os és H7-es HÉV-ek összekötése a belváros alatt, ezzel egy észak-déli, Szentendrétől Csepelig és Ráckevéig tartó gyorsvasúti rendszer létrehozása, melyen akár az Esztergom felől és Kunszentmiklós-Tass felől érkező MÁV elővárosi vonatok is közlekedhetnek majd a jövőben. A vonal egy összekötő alagúttal lehet teljes a távlatban, az eddig felsorolt munkák elvégzését követően, ennek nyomvonala azonban még nem eldöntött. Az 5-ös metró koncepció befejezését jelentő új összekötő alagutat vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány is készül a most megrendelendő munkák részeként, mely kijelöli ennek a távlati fejlesztésnek a nyomvonalát és megállóit.
Fürjes Balázs szavai szerint a fejlesztés fő célja az, hogy a versenyképes és környezetbarát közösségi közlekedés fejlesztése nyomán kevesebb autó terhelje Budapest útjait, javuljon a budapestiek és az agglomerációs lakosok életminősége. „A HÉV-ek felújítása és fejlesztése, távlatosan az északi és déli HÉV-ek Duna alatti összeköttetését jelentő ötösmetró-fejlesztés gyorsabbá, kényelmesebbé, átszállásmentessé teheti hetente akár egymillió utas közlekedését, csökkenti a dugókat az utakon, javítja a budapesti levegőminőséget.” – sorolta a fejlesztések hasznait Fürjes Balázs. Az államtitkár emlékeztetett: a budapesti autóforgalom jelentős része az agglomerációból érkezik a városba, így minden fővárosi és minden ingázó közös érdeke az elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztése. Fürjes Balázs így fogalmazott: „ez közlekedéspolitikai, gazdaságpolitikai, klímavédelmi és levegőminőség-javítási cél egyaránt. Az infrastruktúra-tervezéssel párhuzamosan hamarosan indul az érintett HÉV-vonalakra új, alacsonypadlós, klimatizált vonatok beszerzésének tendere is a MÁV-HÉV-vel együttműködésben.”
Fürjes Balázs felidézte: a HÉV-hálózatot naponta 150 ezer utas használja, a három érintett HÉV-vonal fejlesztés által érintett települések és kerületek teljes lakossága közel egymillió. „A jelenlegi vonalak a hetvenes évek műszaki színvonalát képviselik, az érintett HÉV-vonalakon járműállomány jelentős részének életkora eléri az ötven évet, és nem versenyképes az autózással a szolgáltatás színvonala. A fejlesztéssel a városi és elővárosi autóforgalom csökkenthető, így hosszútávon az autóhasználatból származó szén-dioxid kibocsátás is kevesebb lehet.” – tette hozzá Fürjes Balázs.
„Ahhoz, hogy Budapest 2030-ra Európa legjobb életminőséget nyújtó városai között legyen, világszínvonalú közlekedési rendszer megteremtésére van szükség. A HÉV-ek fejlesztése egyszerre ízig-vérig budapesti fejlesztés és egyszerre szolgálja az elővárosokból bejárókat is. Az európai uniós forrásokból most kiírt közbeszerzés is bizonyítja: egy szó sem igaz abból, hogy Budapest ne részesülne európai uniós támogatásokból a jövőben – mondta a most meginduló beruházás kapcsán Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
Fürjes Balázs mindehhez hozzátette még, hogy a tervezést Vitézy Dávid vezetésével a Budapest Fejlesztési Központ irányítja. „Vitézy Dávid vezérigazgató szakmai tudása, nyitottsága, párbeszédkészsége és minden politikai oldal általi elfogadottsága a garancia arra, hogy a tervezők megtalálják a budapestieket és az agglomerációs lakosokat legjobban szolgáló megoldásokat. Arra kértem Vitézy Dávidot, hogy a HÉV-ek felújításának, a távlati ötös metrónak a megtervezése során törekedjen szakmai konszenzusra, hozzon létre egyetértéseket, folytassa azt a gyakorlatot, hogy a Fővárosi Önkormányzat és az érintett települések bevonásával folyjék a tervezés. A politikai különbözőségek ellenére Budapest nem csatatér, a polgárok joggal várnak tőlünk együttműködést, így kell folytatni a munkát.”
„A csepeli, ráckevei és szentendrei HÉV-vonalak fejlesztése Budapesten ma a legnagyobb közlekedési adósság és egyúttal a legfontosabb közlekedési beruházás. A belvárosi meghosszabbítás és a felújítás révén a két déli HÉV-vonal utasszáma 47 ezerről 108 ezerre nőhet. Csepelről az előzetes számítások szerint jelenleginél 7, Ráckevéről pedig 30 perccel rövidebb idő alatt lehet eljutni a belvárosba, csökken a kényszerű átszállások száma. A fő célunk az, hogy versenyképesebb legyen a fővárosi és az elővárosi tömegközlekedés. A mai elővárosi vasúti utasszám akár meg is duplázható – pusztán azzal, hogy az autóhoz képest versenyképes alternatívát kínál a kötöttpályás közlekedés. Ennek egy fontos lépése a HÉV-ek fejlesztése.” – mondta Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.
A vezérigazgató hozzátette: a megújuló HÉV-vonalak több pontján új P+R parkolók és korszerű autóbuszos átszállási kapcsolatok építését is tervezik.
A beruházást a Budapest Fejlesztési Központ a MÁV-HÉV Zrt.-vel konzorciumban valósítja meg.