A hivatali ciklus feléhez érkezett a 2014 októberében a csepeliek bizalmából felállt önkormányzat. Honnan indultak, amikor munkához láttak?

2010-ben majdnem 4 milliárdos hiánnyal adták át elődeink a kerületet, és az utolsó években több mint 10 milliárdos vagyonvesztése volt Csepelnek. De mi nem panaszkodással töltöttük a hivatali időnket. Megmutattuk, hogy egy kerületet ki lehet húzni a csődveszélyből és lehet adósságok nélkül is nagy ütemben fejleszteni. Szükség is van erre. Csepel a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, pedig ilyen jó adottságú kerület szerintem nem sok van Budapesten.

A 2010 utáni változtatásoknak köszönhetően Németh Szilárd akkori polgármester már egymilliárdos vagyonnövekménnyel adta át a kerületet, tavaly pedig elértük, hogy mintegy hárommilliárd forinttal ismét nőtt az önkormányzat vagyona. Ebből jut Csepelen például a közterületek szépítésére, amit az a Csepeli Városgazda végez, amely 2010 előtt egy apró társaság volt gyanús szerződésekkel, mára pedig közel 600 fős céggé nőtte ki magát.

A Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.-t pedig azért hoztuk létre, hogy nagyobb projektekre pályázhassunk, amik az itt élők örömét szolgálják.

Már megengedhetjük magunknak, hogy minden korosztálynak olyan élményeket adunk, amitől jó csepelinek lenni, jó itt élni. A nyugdíjasok ingyen vehetik igénybe a Csepeli Strand szolgáltatásait, és amíg én leszek a polgármester, ez így is marad. Színvonalas foglalkozásokon vehetnek részt a nekik létrehozott nyugdíjasházban, valamint dunai hajókirándulásra invitáljuk őket. Hamarosan pedig ezer fő számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy öt alkalommal ingyen mehessen sóterápiára.

A fiatalokat páros mozijeggyel, jegyesköszöntő csomaggal, ingyenes házasságkötéssel, babacsomaggal ajándékozzuk meg, és igyekszünk olyan programokat szervezni a kerületben, hogy minden korosztály megtalálja azt a kikapcsolódási lehetőséget, amelyben jól érzi magát.

A csepeli utcakép a parkosítással, panelfelújításokkal sokat változott. De van még mit javítgatni.

Igyekszünk egyre szebbé és modernebbé varázsolni a városképet, ezért kerületszerte folyamatosan bontjuk el az oda nem illő bódékat, helyükre pedig modernebbek kerülnek. Emellett Csepel belvárosát – így a Szent Imre teret is – csinosítjuk. De ha egy kicsit távolabbra tekintünk, láthatjuk, hogy az elmúlt évek alatt milliárdos városrehabilitációk valósultak meg, most pedig nagy esély van arra, hogy Csillagtelepet is fejlesszük. A Fővárosi Önkormányzattól csak ebben az évben több mint egymilliárd forint pályázati pénzt és tá- mogatást nyertünk el.

Hogy csak néhány dolgot említsek a folyamtatban lévő beruházások közül: meg- újulnak a bölcsődéink, óvodáink, a régi napközis tábor, a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház, a Dagi Csárda, a Darudomb, és a Csepeli Gerincút befejező szakaszainak egy ütemben történő tervezése is most fog megtörténni. Közben dolgozunk a Szent Imre téri buszpályaudvar helyzetének megoldásán.

Folyamatosan építjük Csepel útjait, hiszen rengeteg terv maradt ránk megvalósítatlanul. Most viszont nem hagyjuk ezeket kárba veszni, és a földes utcákat sorra meg- újítjuk a járdákkal együtt. Nemrég pedig új utcaszakaszok tervezésébe kezdünk. Van mit behoznunk, de csináljuk, méghozzá nagyrészt saját forrásból. Viszont az idei évben jó hír, hogy Németh Szilárd képviselő úrnak köszönhetően kaptunk 800 millió forintot a kormánytól a Királyerdő út aszfaltozására, valamint az egyik nagy logisztikai céggel – a Metranssal – is megállapodtunk, így több százmillió forintos támogatás érkezik tőlük is, amelyet nagyrészt utak építésére fogunk elkölteni. Büszkék vagyunk az évről évre egyre nagyobb és modernebb jégpályára, a Csepeli Szurkolói Arénára, amelyet hamarosan ismét élettel töltünk meg a vizes- és a foci-világbajnokság idejére, ahová szeretettel várunk minden csepelit, hogy közösen szurkoljunk a magyar csapat sikeréért.

Az elmúlt időszakban sok munkahely jött létre Csepelen, és a rendelkezésünkre álló adatok szerint megállt a kerületben a népességfogyás is. Egyre többen választják Csepelt lakhelyül – köztük rengeteg fiatal, amit személy szerint nagyon üdvözlök.

És persze jó ránézni Csepel gyöngyszemére, a Kis-Duna-partra, amellyel kapcsolatban körülbelül 1,5 milliárd forintos fejlesztésekről döntöttünk csak ebben az évben. Hamarosan egyeztetéseket kezdünk a lakossággal és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy egy különleges rekortán futópályát építsünk ki a part mentén. De ez csak akkor valósulhat meg, ha ezt a többség támogatja.

Ha már Kis-Duna-part. Itt áll többek között az a telek, ahová a szocialisták lakóparkot álmodtak annak idején, és amelyet a fideszes többségű önkormányzat visszavásárolt, visszaadva azt a csepelieknek. Mi a helyzet a 2010 előtt elherdált többi ingatlannal?

A kerület évek óta visszavásárolja az ilyen típusú ingatlanokat. Reményeim szerint hamarosan a Görgey Artúr Általános Iskola épülete is az önkormányzathoz kerül, ahol rendezni kívánjuk a területet.

Egy hivatal azonban sosem dőlhet hátra elégedetten. Itt van például a közbiztonság kérdése, amire mindig azt mondják: van hova fejlődni.

Ami az önkormányzat hatásköré- be tartozik és anyagi lehetőségei szerint rendelkezésre áll, azt biztosítottuk a kerület számára. Saját közterület-felügyeletet hoztunk létre, és immár évek óta túlszolgálatban finanszírozzuk a rend- őrséget. Ma – éjjel-nappal – több rendőr szolgálja a csepelieket, mint korábban bármikor. Nem kis részben ennek is köszönhető, hogy Csepelt ma már a prosperáló, fejlődő, sikeresnek mondható kerületek között említik. Azonban a problémákkal őszintén szembe kell nézni.

Emlékezzünk, 2010 előtt hajléktalanszállót létesítettek a gyáron belül, közel a belvároshoz, vagy éppen amikor 2007-2008 környékén a IX. kerület úgy oldotta meg a városrehabilitációját, hogy a legproblémásabb családokat a csepeli vezetők hallgatólagos beleegyezésével ideköltöztette, és ezek a családok azóta generációt is váltottak, mindez nagyon rányomja a bélyegét a kerületünk mindennapjaira. Ezzel a kialakult helyzettel nagyon nehéz felvenni a versenyt.

Az újdonságokhoz visszatérve, egy olyan kerületként, amely mindig is híres volt az olimpiai és világbajnokokat felnevelő sportéletéről. Itt kajakozott például Kolonics György.

Természetesen nem feledkeztünk meg róla. Büszkén mondhatom, hogy kezdeményezésünkre a 2008-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György nevét fogja viselni a Kis-Duna-parti sétány, ahol bronzszobrot is emelünk a kiváló sportoló emlékére.

És mi a helyzet a Csepel SC-vel?

Itt nem vagyunk könnyű helyzetben, a Csepel SC alapító jogainak birtokosa ugyanis egy a kerületben jelen lévő ingatlanfejlesztő cég, amely azt hirdeti, hogy támogatja a sportot, azt azonban hozzá kell tennem, hogy mégiscsak ingatlanfejlesztők és lakópark-beruházással foglalkoznak. A Csepel SC tulajdonosai és az önkormányzat között így egy jelentős nézetbeli különbég van. Egyértelművé tettem az ingatlanfejlesztők számára, hogy ameddig én leszek a polgármester, a Béke téri sporttelep helyére nem fog lakópark épülni. Akkor sem, ha az ott működő felnőtt focicsapat szocialista tulajdonosai ezt a háttérből csendben támogatják.

Elérkeztünk az egészségügyhöz. Itt milyen változások történtek az elmúlt két és fél évben?

Az egészségügy finanszírozása nem tartozik az önkormányzat alapfeladatai közé, mi mégis támogatjuk, és örömmel mondhatom, hogy az évek során összességében több száz millió forint fejlesztést fordítottunk rá. Noha előfordul, hogy kritika éri a 24 órás gyermek- és felnőttorvosi ügyeletet, azt azonban ne felejtsük el, hogy korábban ilyen nem volt a kerületben. Sőt 2010 előtt inkább a bezárások voltak a jellemzőek. A szocialisták egészségügyért felelős alpolgármestere például megszüntette a gyermektraumatológiát, ezt mi hoztuk vissza. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal karöltve pedig a tüdőgondozó rendbetételén dolgozunk, noha ennek semmi köze az önkormányzathoz. Viszont számunkra az itt élők ellátása kiemelten fontos, ezért pénzt is fogunk áldozni a rendbetételére.

A havi testületi üléseken viszont szá- mos olyan feladat kerül napirendre, amelyben az itt élők érdekében összefogásra lenne szükség. Milyen az együttmű- ködés az ellenzéki pártokkal?

Elöljáróban szeretném megdicsérni a kormánypárti képviselőket, akik nagyszerűen végzik a feladatukat, odafigyelnek a körzeteikre, és rengeteg ötletet adnak a jö- vőbeni fejlesztéseket tekintve is. Közülük is kiemelném Bercsik Károly közterületfenntartási tanácsnokot, aki javaslataival sokat segít Csepel szebbé tételében, vagy Balogh Ernőt, aki Hárosért dolgozik rengeteget. De megemlíthetem például Szuhai Erikát is, aki a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság elnökeként nagy odafigyeléssel intézi a rászoruló és a fogyatékkal élők ügyeit.

Az ellenzékkel elégedetlen vagyok. Az MSZP és a DK képviselői többnyire be sem járnak a bizottsági és a testületi ülé- sekre, így gyakorlatilag nem csinálnak semmit. Ha megjelennek, szinte mindent elleneznek. Szerintem ez nem jó így. Mi nem ezt csináltuk. Ellenzékként mi úgy bíráltuk az önkormányzatot, ahogy mi vezettük volna. Ezért tudtuk 2010-ben, hogy mit kell tennünk. Most én csak egy vég nélküli kötözködést és a „bármi van, utasítsuk el” stílust látom.

Milyen az önkormányzat kapcsolata az országos vezetőkkel?

Kiváló az együttműködésünk a kormánnyal – támogatásával az egészségügyben, az oktatásban, szociális területen dolgozóknak a bére folyamatosan emelkedett –, de Tarlós Istvánnal is eredményes az együttműködés. Ő kifejezetten sokat segít Csepelnek, úgy látom, hogy szereti ezt a kerületet.

Németh Szilárdnak is rengeteget köszönhetünk. Lobbijának hála valósult meg a Csepeli Gerincút és a teljes csatornázás a kerületben, ráadásul a Gubacsi híd teljes megújítása érdekében is tesz erőfeszítéseket, így tízmilliárd forintos fejlesztés lesz azon a területen. Rengeteget lobbizik a háttérben Csepelért és az itt élőkért. Így lesz a kerületnek egy új multifunkciós csarnoka is, amelyre már évek óta nagy igény mutatkozott, és így érkeznek hozzánk a pénzek a kerület városrehabilitációjára.

Egy ekkora kerület vezetése sok energiát emészt fel. Hogy egyeztethető össze ez a családi élettel?

Ez az egyik legnehezebb része a dolognak. Sajnos keveset tudok otthon lenni, viszont úgy próbálom szervezni a napjaimat, hogy reggelente én vigyem a kislányaimat az óvodába, ahonnan lehetőség szerint én is hozom el őket. Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, aki megfelelő hátteret biztosít ahhoz, hogy lelkiismeretesen végezhessem a munkám – a hivatali elfoglaltságaim ugyanis gyakran a késő estébe nyúlnak és a hétvégéket is érintik.

Köszönöm a kollégámnak is, hogy mindig számíthatok rájuk; nélkülük ez a közös siker nem valósult volna meg. És nem utolsósorban köszönöm minden csepeli lakótársam ötletét és támogatását, akik hozzájárulnak a munkámhoz. Azt kívánom, még sokáig dolgozhassunk együtt Csepel fejlesztése, fejlődése érdekében! 

A teljes mellékletet megtekinthetik PDF formátumban IDE kattintva.