A lengyel-magyar barátság ápolása jegyében látogatott Csepelre Katarzyna Ratajczak-Sowa, Lengyelország budapesti nagykövet-helyettese, valamint a Krakkó mellett található Olkusz város műszaki szakközépiskolájának növendékei. A vendégeket Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek és Csúcs Lászlóné, a Csepeli Lengyel Önkormányzat elnöke fogadta a polgármesteri hivatalban. Megkoszorúzták a hivatal falán található emléktáblát, amelyet 2012-ben, a két ország államfőinek jelenlétében helyeztek el a Lengyel-Magyar Barátság Napja alkalmából.
Morovik Attila köszöntötte a megjelenteket, s felidézte, hogy a két ország népeinek barátsága ezer éves múltra tekint vissza. Ez a kapcsolat a második Orbán-kormánnyal, 2010-ben kapott új erőre. Csepelnek korábban két kiváló lengyel testvérvárosa volt, Kielce és Szczecin, s harmadikként Woliminnel is testvérvárosok lettek. A magyarok nem felejtik el azt a kiállást hazánk iránt, amelyet a lengyel nép, többek között Szczecin lakossága mutatott az 1956-os magyarországi forradalom idején. Korábban, 1920-ban, Magyarország éppen a csepeli gyárból szállított 22 millió lőszert a lengyel szabadságharcosoknak, akik a bolsevik orosz csapatok ellen harcoltak. A lengyel győzelem a „visztulai csoda” néven vált ismertté. A 2012-ben leleplezett emléktábla jelzi Csepel barátságát a lengyel nép iránt. Katarzyna Ratajczak-Sowa asszony köszönetet mondott a csepeli elöljárók meghívásáért. Fontosnak tartotta, hogy részt vegyenek a hasonló találkozókon.
Molnár Krisztián helytörténész, a Csepeli Városkép Kft. ügyvezetője beszélt a két ország ezer éves kapcsolatáról és barátságáról. Mind a két nép ezer éve vette fel a kereszténységet és szabadságszerető emberekként harcoltak történelmük folyamán. Már az Árpád-házi királyaink idején szoros kapcsolat alakult ki országaink között, mert az uralkodók rokonságban álltak egymással. A 14. és a 16. század között perszonálunióban éltek a magyarok és a lengyelek. Nagy Lajos és I. Ulászló egyszerre volt Magyarország és Lengyelország királya, Báthory István erdélyi fejedelmet pedig szintén lengyel királlyá választották. Bakócz Tamás esztergomi érsek lengyelországi egyetemen is tanult. Lengyel katonák is részt vettek a Magyarország számára sorsdöntő ütközetekben, így például a mohácsi csatában és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. Csepelhez köthető esemény, hogy II. Lajos király Csepel-szigetről indult a mohácsi csatába, amikor búcsút vett feleségétől. Az 1848-49-es szabadságharcban a lengyel Bem tábornok és sok más honfitársa harcolt a magyarok oldalán. A 19-20. században rengeteg lengyel menekült érkezett Magyarországra, akik telepesekként vertek gyökeret hazánkban. Varsó felszabadításakor, 1944-ben a magyar csapatok nem harcoltak a szövetséges németek oldalán, hanem segítették a lengyeleket. Az 1956-os forradalmi megmozdulások a budapesti Bem-szobornál kezdődtek. Szczecin városa volt az, amely szolidaritásból segítséget nyújtott a felkelő magyaroknak. Csepel kiemelten ápolja a magyar-lengyel barátságot. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy emléktáblát lepleztek le és utcát neveztek el boldog Jerzy Popieluszko atyáról, aki a lengyel kommunista diktatúra idején politikai gyilkosság áldozata lett. A Szent Imre téren tablókon mutatják be a lengyelek kiállását a magyar forradalom mellett, s az ugyanitt felállított Pesti srác szobor Szczecinben is megtalálható.
A találkozó befejezéseként a megjelentek húsz darab csörgőfát ültettek el a Daru-dombon.
cs. a.
