A csepeli templomok érdekes világáról tartott előadást Fabó Beáta, a Budapesti Városvédő Egyesület templomtörténeti csoportjának vezetője az Összetartozás Háza – Trianon emlékkiállítás Erdősor úti épületében pénteken. A vendégeket Borbély Lénárd polgármester köszöntötte. Az eseményen Tenk András, a Csepeliek a csepeliekért Egyesület alelnöke egy 1893-ból származó értékes imakönyvet ajándékozott a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménynek. Bemutatták a Budapest templomai – Csepel című könyvet, amelynek megjelenését a csepeli önkormányzat támogatta, s amelyet kedvezményes áron lehet megvásárolni az Összetartozás Házában. Köszönetet mondtak Fabó Beátának a könyv létrehozásáért és Bolla Dezső történésznek a lektorálásért.
A polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat az elmúlt öt évben nemcsak a kerület fizikai megújítására, hanem szellemi, kulturális fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett. Ismernünk kell múltunkat, örökségünket, önmagunkat. Az Összetartozás Háza is az a hely, amely a határokon átívelő összetartozást erősíti. Ennek alappillére a vallás, az egyházak. Amíg ezeket a templomokat megtöltik az emberek, jó úton járunk.
Fabó Beáta előadásában megemlítette, hogy Csepel községben már az 1700-as években állt templom, amikor a kis falu a Nagy-Duna partján helyezkedett el. Az 1838. évi nagy árvíz elmosta a települést, s az emberek a mai Szent Imre téren és környékén kezdtek letelepedni. Itt építették fel a római katolikus Kisboldogasszony főplébánia templomát 1862-ben, amely ma is Csepel egyik jelképe. A külső homlokzatát 1970-ben, a belső terét 1988-ban újították fel legutóbb. A baptistáknak 1958-tól működik imaházuk, korábban egy kápolnájuk volt. Első gyülekezetük 1902-ben jött létre. A mai piacnál található evangélikus templomot 1928-ban építették. A Béke téren lévő Jézus Szíve Templom 1933-ban készült el. A városközpontban lévő református templomot szintén 1933-ban építették meg. Egyik tervezője ifj. Ybl Miklós volt, az Operaházat megálmodó Ybl Miklós unokaöccse. Reformátusok már a 16. századtól éltek a szigeten. Királyerdőben található a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom, amelynek építését 1967-ben fejezték be. A Hetednapi Adventista Imaházat egy családi házban alakították ki 1968-ban. Csepeli gyülekezetük 1950-ben jött létre. A Béke téren lévő Szent József Otthon Kápolna 1992-ben készült el. Itt élte élete utolsó éveit Prokop Péter pap és festőművész, akinek a festményei megtalálhatók az épületben. A görögkatolikus templomot 2000-ben adták át a Rákóczi téren. Csepeli közösségük 1980-tól működött. Királyerdőben, a Martinász utcában állt eredetileg egy kis református gyülekezeti terem és parókia, amely 2009-től a Szent István úton található egykori Schmidt panzióba költözött. A zsidó hitközség 2013-ban kapott egy telket az önkormányzattól a Rákóczi úton. A tervek szerint zsinagógát építenek majd ott.
cs. a.
