A lengyel és a magyar nép közötti kötelék több mint ezeréves, melyet honfoglaláskori régészeti leletek igazolnak. A lengyel és a magyar állam megalapítása pár évtized különbséggel egy időben ment végbe. 966-tól, a Piast-dinasztiából származó I. Mieszko megkeresztelkedésétől számítják a lengyel állam kezdeteit, míg a keresztény magyar állam alapjait I. (Szent) István megkoronázása teremtette meg 1000-ben. Már ebben az időszakban szoros dinasztikus kapcsolat alakult ki a Piast-ház és az Árpádok között, hiszen a hagyomány szerint Mieszko fiának, Vitéz Boleszlávnak második felesége az Árpád-házból származott. A két dinasztia kapcsolata a következő évtizedek során egyre szorosabbá vált és gyakran előfordult, hogy az Árpád-ház tagjai lengyel, míg a Piast-dinasztia képviselői magyar földön leltek menedéket, amikor egy-egy belháború következtében menekülniük kellett. Az évszázadok során egyre mélyült a két nép kapcsolata. A hatalom erősítésében és a függetlenség megőrzésében évszázadokig támaszkodott egymásra a két állam, kölcsönösen segítették egymást. 2006 tavaszán Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta az első olyan köztéri szobrot, mely a magyar–lengyel barátságot szimbolizálja. Az ünnepségen részt vett szervezetek javaslatára a köztársasági elnökök a lengyel–magyar barátság napjának kijelöléséről állapodtak meg. A sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel pedig március 23-át tűzték ki a lengyel-magyar barátság napjának. 2007 óta ezt a napot minden évben felváltva ünneplik meg a két országban. A megemlékezéshez kapcsolódó kulturális hét kiváló alkalom, hogy a két nép kapcsolatát tovább erősítsék. Csepel több lengyel településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot, így Szczecinnel, Kielcével és Wołominnal. A partnerség a gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesedik ki.

Lengyel emlékek a kerületben

A csepeli önkormányzat minden évben megemlékezik az 1984-ben vértanúhalált halt Boldog Jerzy Popiełuszko atyáról, a kommunista vallásüldözés áldozatáról. Csepelen utca viseli nevét, emléktábla, valamint a Hollandi úti Sport-, Szabadidő és Rendezvényközpontban harangláb őrzi az emlékét. Ugyanakkor a Szent Imre téren található tablósor az 1956-os eseményeket idézi fel, a baráti segítségnyújtásnak állít emléket. A forradalom során a lengyelek nem csak szimpátia tüntetéseket és megemlékezéseket szerveztek, hanem komoly anyagi segítséget nyújtottak a magyar lakosságnak. Élelmiszeren kívül gyógyszereket küldtek Budapestre. A polgármesteri hivatal falán látható kétnyelvű emlékmű pedig a bolsevik támadók felett aratott 1920-as lengyel győzelmet hirdeti.