A nőnap alkalmából rendezett tematikus napon Bondor-Varga Ildikó intézményvezető korhű viseletben fogadta a vendégeket. Mint lapunknak elmondta, ezeknél a ruháknál fontos szempont volt, hogy készítése során minél kevesebb anyagot használjanak fel, ezáltal az minél olcsóbb legyen. A szervezők próbababákat öltöztettek korhű ruhákba, így megcsodálhattuk az 1920-as évek női divatját, amelyek nagyon jól illettek az állandó trianoni kiállítás anyagához.

Szécsi Noémi József Attila-díjas írónő „A Modern budapesti úrinő” című társadalomtörténeti könyvében minden részletre kiterjedően mutatja be a száz évvel ezelőtti női hétköznapokat. Ez az a korszak, amikor a nők egyre szabadabbak lettek az öltözködés, a kikapcsolódás, a tanulás és munka világa terén. Előadásából megtudhattuk például, hogy a munkaerőhiány miatt sok olyan munkakör megnyílt a nők számára, amelyet addig csak a férfiak tölthettek be. Míg a háború előtt egy férfi szégyenként élte meg, ha a felesége dolgozott, mert azt gondolták róla, hogy nem tudja párját eltartani, addig a háború alatt a nők rákényszerültek a munkavállalásra, vagy sokan csak divatból vállaltak munkát. Sok cseléd hagyott fel addigi munkájával, és a háztartásokat irodákra, gyárakra cserélték. Emiatt nehéz volt jó cselédet találni, és ezután jobban meg is becsülték őket. Bepillantást nyerhettünk a korabeli étkezési, fogyasztási szokásokba is. Ekkor terjedt el a vaj pótlására a margarin, amely eredetileg francia hadi élelmiszer volt, de csakúgy, mint a búzalisztet helyettesítő kukoricaliszt, ez is közutálatnak örvendett Magyarországon. Megtudhattuk még azt is, hogyan változott a női divat, a ruha- és a hajviselet. Ahogy például a fűző egyre inkább kiment a divatból, a nők sportolással vagy fogyókúrával formálták az alakjukat. A 20-as években kezdődött a leánykor kitolódása: a nők szerették volna kiélvezni a fiatalságukat, ezért később mentek férjhez. Ekkor vette kezdetét a kórházban szülés is, amely lassan felváltotta az otthonszülést.

Az írónő kérdésünkre elmondta, fontos, hogy történelmi regényeiben a történelem ne csak háttérként szolgáljon, hanem a múltbeli eseményekből tanuljunk is, ugyanis múlt és jelen között gyakran húzódik párhuzam.

– Érdemes figyelnünk arra, hogyan oldották meg a régi korok emberei a problémákat, mert sok tanulsággal szolgál. A történelem most arra figyelmeztet, soha nem vehetjük a békét magától értetődőnek, számtalanszor bebizonyosodott már, hogy bármi megtörténhet. A történelem arra tanít, hogy nehéz időkben is mindig meg kell próbálni rugalmasnak lenni és talpon maradni.

Az előadás után a Csepeli Mosolygó Dalkör korabeli dalokkal színesítette a rendezvényt. A gyerekeknek a korabeli időkben népszerű ún. gyufarejtvényekkel kedveskedtek, a kézműves foglalkozáson pedig fűrészporból lehetett simalabdát készíteni, amely szintén a háború után terjedt el Magyarországon. Lehetett kóstolni sparhelten sült lepényeket és kávébab nélküli pótkávét, amelyek népszerű háborús ételek voltak. Az érdeklődők hazavihettek egy háborús évek konyháját tartalmazó receptgyűjteményt, amelynek segítségével többek között a hadikifli vagy a paprikagulyás is elkészíthető.