Németh Szilárd azzal vezette fel a beszélgetést, hogy az Európai Unió és a NATO álláspontja ugyanaz, mint Magyarországé: nem kívánnak részt venni az orosz-ukrán háborúban. Idézte Margarítisz Szkínász EB-alelnök szavait, aki Orbán Viktor miniszterelnöknél tett látogatása után úgy nyilatkozott, hogy az EU számára is a béke a legfontosabb, valamint Brüsszel számára is példaértékű, ahogyan Magyarország bánik a háború elől menekülőkkel.

Varga Judit Franciaországból, az európai ügyekért felelős miniszterek informális tanácsüléséről érkezett Csepelre. Az igazságügyminiszter arról beszélt, hogy az utóbbi időben megváltozott az uniós politikusok hozzáállása, megértőbbek a magyar álláspont iránt, egyre többen fejezik ki, hogy méltatlan, ahogy a brüsszeli vezetés bánik Magyarországgal. Példának hozta fel, hogy Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere, aki korábban többször élesen bírálta Magyarország menekültpolitikáját, most elismerését fejezte ki. Varga Judit elmondta, a fenti uniós tanácskozáson egységes álláspont alakult ki a békéről, valamint arról, hogy az uniónak anyagilag is támogatni kell a háborúval szomszédos országokat, így Magyarországot is. Ahogy fogalmazott, most egy ún. kijevi pillanatban van Európa, amikor mindenki felismerte, hogy egységre van szükség és minden korábbi vita csak a széthúzást erősíti. Az igazságügyminiszter megerősítette, Magyarország nem engedi, hogy területén emberi élet kioltására alkalmas eszközök haladjanak át Ukrajna felé, mert elsődleges célunk a béke megteremtése, ezért is ajánlottuk fel Budapestet a béketárgyalások helyszínéül. Hozzátette, a kormány Magyarország történelmének legnagyobb méretű humanitárius segítségnyújtását indította meg Ukrajnába és megjegyezte, Európában is példanélküli a magyarországi állami, egyházi és civil összefogás a menekültekért.

Németh Szilárd felvetette, az ellenzék azzal támadja a kormányt, hogy miért nem engedi be a déli határainkon bejönni kívánó menekülteket is. Varga Judit szerint az orosz-ukrán háború mindenki számára egyértelművé tette, mi a különbség menekült és illegális bevándorló között. Magyarországnak most nemcsak emberi, hanem nemzetközi jogi kötelessége is a segítségnyújtás, hiszen a szomszédos országunkban háború van, és a genfi konvenció szerint a háború elől menekülőknek az első biztonságos országban menedéket kell nyújtani. Tájékoztatott a Belügyi Tanács aznapi döntéséről, miszerint bárki, aki Ukrajna területérő érkezik Magyarországra, automatikusan megkapja hazánktól a védelmet. Hozzátette, bár az ENSZ-ben hosszú ideje vitáznak arról, hogy emberi joggá nyilvánítsák a gazdasági migrációt, a déli határainkhoz érkező illegális bevándorlók gazdasági migránsok, nem háborús menekültek. Rámutatott, a kormánynak nemcsak a menekültpolitika terén fontos az önrendelkezési jogunkért való küzdelem. Példának hozta fel a rezsicsökkentő intézkedéseket, amelynek célja, hogy hazánk mentesüljön az energia világpiaci áraitól. Hozzátette, a gyermekvédelmi törvény is hazánk szuverenitásáról szól, arról, hogy a szülők dönthessék el, hogyan kívánják nevelni gyermekeiket. Brüsszel szerint ezzel uniós jogot sért Magyarország, és amíg a törvényt nem helyezzük hatályon kívül, addig felfüggesztik a hazánknak járó uniós forrásokat. Hazánk nem sért uniós jogot, mert a gyermeknevelés kérdése nem uniós hatáskör, ezért a brüsszeli álláspont csupán politikai zsarolás, amelynek egyetlen célja, hogy az ellenzéket segítsék az áprilisi választásokon – jelentette ki Varga Judit. Hozzátette, az elmúlt évben több mint 4 milliárd euró érkezett Magyarországra az uniótól, a kifizetések folyamatosak és a jövőben sem várható ez másként.
A választások tétjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az nem csak Magyarország sorsát döntheti el. Szerinte a Fidesz-KDNP győzelme az európai keresztény-konzervatív gondolkodású polgároknak és az európai konzervatív erőknek is reményt adhatnak, és az európai nemzeti oldal megerősödhet.