Hetvenhat évvel ezelőtt a kiürítési parancsot az akkori főjegyző, november 30-án, szóban kapta a nyilasoktól, amit megtagadott, ezért két munkatársával letartóztatták. Közben december 4-én Csepelen több ezer ember gyűlt össze a községháza előtt a parancs végrehajtása ellen, amit a tömeg hatására visszavontak.

Dr. Koncz János (1880-1973) korának egyik legnevesebb jogásza volt, a közigazgatásban szerzett tudását és tapasztalatát egész Budapesten nagyra értékelték a két világháború között. Az I. világháború után hosszú évtizedekig Csepel főjegyzője volt, irányítása alatt sokat fejlődött a község. Életének sordöntő pillanata volt 1944. november 30-a, amikor a nyilasok szóban közölték vele a falu kiürítéséről szóló parancsot.  A község felelős vezetőjeként ezt megtagadta, ezért két munkatársával együtt letartóztatták. A Gestapo Sváb-hegyi parancsnokságára szállították, ahol december közepéig fogva tartották. Közben december 4-én több ezer ember gyűlt össze a községház épülete elé, hogy megakadályozzák a falu kiürítésének végrehajtását. A tömeg nyomására a kora délutáni órákban megszületett a döntés, hogy a kiürítési parancsot visszavonják. 

Dr. Koncz János szakértelmére már nem tartottak igényt a kommunista időszakban, és bátor helytállását és emlékét sem ápolták. Utolsó kívánsága mégis az volt, hogy Csepelen temessék el. Hosszú életének utolsó évtizedeit visszavonultan töltötte családja körében.

Az új önkormányzati vezetés 2013 februárjában döntött arról, hogy tisztelegve az egykori főjegyző munkássága előtt, róla nevezik el a korábbi Gombos teret.