Németh Szilárd beszédében utalt rá, hogy most azok akarnak visszatérni a hatalomba, akik 15 évvel ezelőtt „rendőrterrorral” verték szét az ünneplő tömeget. A tavaszi választáson kell megmutatni, hogy „Magyarország nem akar egy baloldali, internacionalista hatalom részévé válni”. Mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, Csepelen számos fejlesztés történt, és a kerület továbbra is számíthat a kormány támogatására.
Borbély Lénárd polgármester Németh Szilárddal közösen adta át a Csepel Örökség-díjat. A Csepeli Munkásotthon nevében Nagy József kuratóriumi elnök és Takács Mónika igazgató vette át az elismerést. A Munkásotthon méltatásában elhangzott, hogy aligha van olyan csepeli, aki az eltelt hosszú évtizedek alatt nem lépett be a kapuján. Az eltelt 101 esztendő bizonyította, hogy a nagy tradíciókkal bíró Csepeli Munkásotthon a miénk, csepelieké. Az épület falai között az olvasókörökben, kórusokban, zenekarokban, tánccsoportokban, színjátszókban eltöltött tartalmas és vidám órák mind-mind a helyiek épülését szolgálták és szolgálják napjainkban is. Az 1920-ban, a csepeliek összefogásából, támogatásából épített és átadott intézmény egy valódi örökség az elmúlt évszázadból.
A Csepeliek a Zöld Kis-Dunapartért Egyesület részéről Zubor Tamás és Kalmár Zsolt vette át a díjat. Az egyesület méltatásában megemlítették: az őket tömörítő csepeli civileknek köszönhető, hogy kerületünk rendelkezik ma a főváros leghosszabb egybefüggő vízparti környezetével. Az egyesület elévülhetetlen érdeme, hogy kiállt a part beépítése, valamint az egykori napközis tábor területére tervezett hatalmas lakópark építése ellen. Kiállásuknak és a csepeliek összefogásának köszönhető, hogy 2016-ban a jelenlegi önkormányzat visszavásárolhatta az értékes ingatlant és a napközis tábort idén újjáépítették. A bő öt kilométeres partszakasz Budapest egyedülálló természeti kincse, amely egész évben várja a vadregényes táj szerelmeseit és a feltöltődni vágyókat. Az itt élők és a felnövekvő generációk ebben a természetes környezetben élvezhetik a Kis-Duna partot.
Nagy József díjazott ezt mondta lapunknak: „1967-től tevékenykedem a Munkásotthonban. Hihetetlenül megszerettem a házat, a második otthonomnak tartom. Az itt végzett munka teljes embert kíván. A legbüszkébb arra vagyok, hogy sok nehéz sorsú embernek segítettünk. A Csepel Örökség-díj találóan fejezi ki működésünk lényegét, mert a Munkásotthon a mi örökségünk. Korábban 1935-ben kapott elismerést az intézmény, amikor Csepelért-díjban részesítették”.
Takács Mónika: „Megtisztelő, megható a díjazás, büszkeség tölt el. Az elismerés egy közös csepeli siker eredménye. A Munkásotthon 101 éve működik, és a közönségünk ragaszkodik hozzánk. Az önkormányzat jó együttműködő partnerként vesz részt az intézmény működésében.”
Zubor Tamás díjazott a következőket mondta: „Örülünk az elismerésnek, nem számítottunk rá. Kalmár Zsolttal együtt már az egyesület leköszönő elnökei vagyunk, helyünket átadtuk a fiataloknak. 2006-ban indult a mozgalmunk, hogy a Duna-partot megőrizhessük természetes állapotában és ne építsék be lakóparkokkal. Nyolc évig küzdöttünk ezért, hétezer aláírást gyűjtöttünk össze és a lakókkal közösen szedtük a temérdek szemetet a környékről.”
A megemlékezésen ünnepi műsort adtak elő a Boross Imre Artistaképző Intézet növendékei, valamint a Csepel Hangja kórus tagjai Fabók Ágnes vezetésével.
Cs. A.
Az eseményről készült képek itt.