A polgármester hozzátette: az újrahasznosítás tervezésénél kötelezően elvégzett statikai vizsgálatok megállapították, hogy az épület a szél hatására csak és kizárólag a saját súlya miatt nem borul fel. A falak és födémek rossz minőségűek, a beton szerkezetekbe nem került vasalat, a kivitelezési-építéstechnológiai hibákból adódóan az épület nem biztonságos. Ezért az épületet el kell bontani.
A területről szólva kiemelte: az épület helyén nyílt, mindenki számára nyitott, a lakossági tömegsport igények kielégítésére is alkalmas és kulturális események befogadására is képes, hosszú távon fenntartható, a 2023-as Atlétikai Világbajnokságot is befogadó atlétikai arénának is helyet adó, a zöld szempontokat maximálisan érvényesítő rekreációs célú közpark (Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark) jön létre, hozzátéve, hogy a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, és benne a Nemzeti Atlétikai Központ, új lehetőségeket kínál a közösségi sportolására is – a csepelieknek épp úgy, mint a ferencvárosiaknak, hiszen Budapesten egyedülálló, vadonatúj gyalogos-kerékpáros híd köti össze ezt a parkot Csepellel.
Végül hangsúlyozta: az Atlétikai Központ nem csak a magyar versenysportot, de a szabadidő- és az utánpótlássportot is szolgálja: a budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, egyedülálló dunai panorámával rendelkező, 15 méter magasságban lévő futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd.

Az eseményt megtekinti Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester is. A kerület vezetője Facebook oldalán tette közzé a Vitkui torony történetét, megemlítve, hogy az épületet 1976-ban, Mühlbacher István (1917-1978) Ybl-díjas építész és Dr. Ivits Iván statikus tervező 1970-ben készült (IPARTERV) tervei alapján építették meg.