Ünnepi beszédek, szoboravatás

„Urmánczy Nándor nevével 2012-ben találkozhattunk előszőr, amikor Csepel Önkormányzata ismét felállította a Szent Imre téren a trianoni békediktátum után elpusztított országzászlót. Ekkor kerültünk kapcsolatba Urmánczy emlékével, Maroshévízzel, illetve Czirják Károllyal, aki lelkesen őrzi Urmánczy Nándor emlékét Kárpátmedence szerte” - emelte ki ünnepi köszöntőjében Borbély Lénárd polgármester. Majd hozzátette: 2018-ban avathatta fel a kerület a Duna-parti országzászlót, a mai naptól pedig már szobor is emlékezik a „megalkuvás nélküli magyarra”.

Czirják Károly az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, hogy Urmánczy Nándor születésének 150. évfordulóján szobrot avatnak Csepelen. Az egyesület idén töltötte fennállásának tizedik évét, fő céljuk, hogy Urmánczy tevékenységét újból megismertessék a magyarokkal, emléke megmaradjon az utókor számára. „Szerencsére egyre többen érdeklődnek Urmánczy munkássága iránt. Mindez köszönhető azoknak, akiknek a szíve mélyén ott él az iránta érzett tisztelet. Nekik köszönhető, hogy 2011-ben Maroshévízen Urmánczy szobrot avathattunk, hogy a Margitszigeten 2013-ban visszaállították az emlékpadot, és most Csepelen egy szobor is őrzi az emlékét” -tette hozzá Czirják Károly.

Németh Szilárd államtitkár beszédében kiemelte: „Urmánczy Nándor politikai és közéleti tevékenysége rendkívül sokoldalú volt. De valójában mindig egy lényegi cél lebegett szeme előtt: a nemzeti összetartozás megőrzése. Ezért küzdött egy olyan korban, amelynek farkastörvényei között is mindvégig hitt a nemzet felemelkedésében és az igazság mindenekfelett álló erejében.” Urmánczy éltútját bemutatva a politikus hangsúlyozta: Nagyon fontosnak tartja, hogy méltó módon ápoljuk és őrizzük egy ilyen kivételes sorsú és formátumú hazafi emlékét. Ugyanakkor büszkeség, hogy Urmánczy Nándor születésének 150. évfordulóján felállított szoborral Csepel is leróhatja tiszteletét egy olyan kivételes magyar államférfi előtt, akinek szellemi hagyatékából erőt és hitet meríthetünk, és aki mindannyiunk számára példát adva, felelősen gondolkodott a nemzet sorsáról.

Az ünnepi beszédeket követően leleplezték Urmánczy Nándor szobrát, melyet Lelkes Márk szobrászművész készített. Az alkotást Kispál György római katolikus pap szentelte meg, a résztvevők pedig a megemlékezés virágaival róhatták le tiszteletüket a nagyformátumú politikus előtt.

Urmánczy élete, munkássága

Dr. Urmánczy Nándor (Maroshévíz 1868-1940) a II. világháború előtti közélet egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződött az első maroshévízi újság megalapítása, állami iskolát, kórházat működtetett. 1902-1940 között aktívan politizált, 16 éven keresztül országgyűlési képviselő volt. Kezdeményezésére valósult meg a Székely Körvasút Szászrégen és Gyergyószentmiklós közötti szakasza. Az első világháború idején önként vonult be katonának, majd 1918-ban Erdély és Magyarország területi integritásának megvédése érdekében, néhány társával megalakította a Székely Nemzeti Tanácsot, melynek fő célja a székely köztársaság kikiáltása volt. Közéleti, politikai tevékenysége sokrétű, változatos volt, középpontjában a nemzeti összetartozás eszménye állt. A trianoni döntést követően nevéhez fűződött a Védő Ligák Szövetségének megalapítása. A szervezet két fő kezdeményezése a Szabadság téren felállított Észak, Dél, Kelet, Nyugat szoborcsoport volt, valamint a Nemzeti Hitvallás és Jelmondat megalkotására vonatkozó pályázat. Az ő indítványára született a nemzeti összetartozást jelképező, 1928-ban a Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászló és annak egész Magyarországra kiterjedő mozgalma, melynek eredményeként a két világháború között ezer országzászlót avattak. A mozgalom a nemzeti együvé tartozás érzésének meghatározó kifejező eszköze lett. Urmánczy Nándor 22 évnyi kényszerű távollét után, 1940. október 23-án térhetett haza Maroshévízre, ám csak rövid ideig élvezhette a hazatérés örömét, néhány nap múlva szülőföldjén hunyt el. Az Erdély Férfiak Egyesülete a politikus halála után 1942-ben emlék padot állítatott a tiszteletére, melyet a kommunista hatalom elpusztított. A padot 2013. október 1-én Urmánczy születésének 145. évfordulóján ismét felállították a Margitszigeten. A Daru-dombon átadott szobor mellett idén egy könyv is megemlékezik Urmánczy Nándor életéről és munkásságáról, mely a csepeli önkormányzat támogatásával jelent meg.

Czirják Károly: „Kialakult egyféle nyitottság afelé, hogy többen megismerjék Urmánczy éltét”

Czirják Károly az Urmánczy Nándor Egyesület vezetője az emlékév kapcsán lapunknak elmondta: „Urmánczy Maroshívíz legismertebb magyarja, élete során sokat tett a településért, a magyar nemzetért, így a történelemben is el kell foglalnia az őt megillető helyet. A jelenkorban is fontos Urmánczy életútja, hisz éppen azokért a célokért küzdött, amelyekért ma is küzdünk: az összetartozásért és azért, hogy a magyarok maguk dönthessenek a saját sorsukról. Az egyesület legfőbb célkitűzése, hogy ismét visszakerüljön a köztudatba Urmánczy Nándor élete és munkássága. Ez azért is olyan fontos, mivel a kommunista hatalom eltitkolta tevékenységét Magyarországon és Erdélyben is”.

Czirják Károly kifejtette nagyon fontos a hagyományok ápolása. Urmánczy Nándor születésnapjáról minden évben koszorúzással emlékeznek. Több mint egy évtizede rendszeresen megtartják az Urmánczy emléknapot, ekkor adják át a politikus nevét viselő díjat, de szimpóziumok, koncertek is színesítik a programot, idén például emléktáblát avattak. Minden évben más településen szervezik meg a diákok számára az Urmánczy vetélkedőt, ám tanulmányi ösztöndíjon keresztül is próbálják segíteni a magyar diákok eredményes képzését. A magyar iskolába járó elsősök például ingyenes tanszercsomagot kapnak.

Hogy milyen érzésekkel gondol a mai szoboravatásra Czirják Károly úgy fogalmazott, meglepte a kezdeményezés, de nagyon jó érzéssel tölti el, hisz ez azt tükrözi, hogy kialakult egyféle nyitottság afelé, hogy többen megismerjék Urmánczy éltét és azt, hogy mennyit tett Erdélyért, a magyarokért.