Erdei Éva személyes barátként beszélt Muray Róbertről, akit már kora gyerekként vonzott az állatok világa és a természet. Megfigyeléseit papírra vetette, rajzkészsége hamar kitűnt. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek 1974-től az alapító tagja és munkatársa. Ebben az évben készítette el a Vadászható madaraink című füzetet és plakátot. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak tíz éven keresztül volt a főmunkatársa 1976-tól. Az 1971-ben megrendezett vadászati kiállításon számos plakátot készített. Közben kiállításokat rendezett, elkészítette Magyarország vadászati térképét. Falfestményei számos hazai kastélyban, vadászházban megtalálhatóak. A csepeli ifjúsági táborban a Muray Műhelyben támogatta a fiatal, kezdő alkotókat. Csepelen a Tamariska-domb és a Duna-part varázsa ejtette rabul. Rendszeres vendége volt az Erdei Galériának.

Munkásságáért 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.

Serdült Erika Irén a csepeli alkotótábor egykori szervezője az alkotótábor életéről,személyes élményeiről beszélt. Úgy emlékezett Muray Róbertre, mint akivel egy nagy családban éltek itt.

Az emléktáblát megkoszorúzta Ábel Attila, Erdei Éva, Serdült Erika Irén, valamint a Csepeli Alkotó Fórum nevében Molnár Edit és Gulyás Anna. A család részéről az alkotó két gyermeke koszorúzott: Muray Katalin és Muray Péter Pál.

Cs. A.