Országszerte 450 helyszínen csaknem 2500 program zajlott kiállításokkal, koncertekkel, rendkívüli tárlatvezetésekkel, színházi produkciókkal, gyermekprogramokkal.

Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője arról számolt be, hogy a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény négy évvel ezelőtti megnyitásakor rendezték meg az első Múzeumok Éjszakáját Csepelen. Most Csillagtelepen a Tejút utcában lévő Csepeli Polgári Vezetési Pontnál várták azokat, akik az ottani óvóhelyre voltak kíváncsiak; a Tamariska-dombon lévő Csepeli Büszkeségpontnál pedig óránként szimuláltak légiriadót, hogy élményszerűen mutassák be, hogyan vonultak a domb gyomrába biztonságot keresve az emberek annak idején.

A legtöbb attrakció a Királyerdei Művelődési Háznál volt. A kertben furfangos csodavilág fogadta a gyerekeket, ahol népi játékokat, fizikai törvényszerűségeket ismerhettek meg szórakoztatóan. Odébb ugrálóváron szaladgáltak a kicsik, egy másik helyen pedig rodeóbikát próbálhattak ki a bátrak. Az épületben a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményt tekinthették meg, ahol külön tárlatvezetéssel ismerkedhettek meg Csepel és a gyár történetével. Utoljára lehetett megnézni a plakátkiállítást, amelyet május elsején nyitottak meg. A különféle szórakoztató programok pedig egymást követték a kertben felállított színpadon. A Királyerdei Kerekítő Manó meséit a Manócska Társulat adta elő, őket követte Beretvás Róbert és a színitanodás gyerekek bemutatója. A csepeli gyerekek zenés-táncos műsorában a Kék Általános Iskola és a Herman Ottó Általános Iskola diákjai mutatkoztak be. Ezután Szemerey László bűvészkedett. Este fél nyolc volt, amikor meggyújtották a máglyát, majd a parázson ki-ki sütögette a szalonnáját. Szintén az esti programok között szerepelt a különleges rezgésterápia ősi énekekkel, hangszerekkel. Még nem sötétedett, amikor a Tonic együttes színpadra lépett, és zenéjükkel órákon át szórakoztatták a közönséget.   

Cs. A. 

Fotó: Tóth Beáta

Teljes Galériánkat megtekintheti IDE kattintva.